A Ford Focus olyan a szerkesztőségben, mint egy cseppfertőzéssel terjedő nyavalya, előbb utóbb mindenki megkapja. Én sem maradhattam ki, sikeresen rám tüsszentették a legerősebb benzines kombit.
Kreatív DJ legyen a talpán, aki többször feldolgozott egy slágert, mint mi a Ford legújabb kompaktját. Volt már benzines (+még egy!), négyajtós dízel, sőt ugyanezzel a motorral szerelt kombi is, csak épp 30 lóerővel gyengébb kivitelben.
Különböző, egyéni gondolkodású emberekként így kijelenthető, hogy ha mindannyian dicsérünk az autót, akkor az nem csak egyéni szerelem, légből kapott hóbort, hanem objektív vélemény. Így aki ismeri a típus előtörténetét, és olvasta az eddig megjelent kazalnyi tesztet, tudja, hogy a Focus még mindig kiemelkedő erényeket villant a kompakt kategóriában. Tehát jó.
Bányarém?
Erényként sajna a külső már nem említhető, hiszen a véletlenszerű geometriai formákból összepakolt orr még jóindulattal is csak semmilyennek nevezhető. Mintha a tervezők elé borítottak volna egy láda építőkockát, hogy srácok, most ebből tessék kihozni valami mindenkinek tetszőt. Az első generáció forradalmi New Edge formaterve még mindig felülmúlhatatlan, igaz nincs akkora gödörben a Ford, hogy egy lapra tegyenek fel mindent.
Biztonsági játékot játszanak, és ebben a legjobb jövőbe mutató, új fejlesztésekkel indulni. Tudományos fantasztikumból nincs hiány, az Enterprise űrhajó fedélzetén nem volt annyi gomb, mint a Focus műszerfalán.
Csendes, okos, gyors, szinte már nem is kellünk az új Focusnak
Az áramkörök gyermekei
A kormány felér egy Xbox kontrollerrel, közel húsz (!) funkciót érhetünk el innen, hiába ez már a Mortal Kombat kombóin felnőtt generáció autója. Sűrűn nyomogatás miatt figyelmünket elvonva tényleg látványos kivégzés lehet a történet vége, csakhogy mindez nem a monitoron, hanem a valós szélvédő előtt történik.
Sebaj, a Focus miközben lefoglal, elektronikus érzékelők hadával figyel helyettünk. Felismeri a közlekedési táblákat, kormányt rezget, ha óvatlanul váltunk sávot, ütközésre, holttérben megbújó autókra figyelmeztet, valamint tökéletesen beparkol helyettünk. Az aktív távolságtartó tempomattal együtt már csak egy hajszál választja el a teljesen önálló közlekedéstől. Ennek eljövetele lenne a legnagyobb csapás, mert a Focust még mindig bitang élvezetes vezetni.
Vaskos a C oszlop, emiatt tényleg hasznos segéd a holttérfigyelő
Svájci bicska a motortérben
Főképp ezzel az izmosra töltött 1.6 literes turbómotorral. Egy dízel modellből átülve még élesebb volt a különbség, a lomha és ritmustalanul gyorsító gázolajoshoz képest ajzószer volt az egyenletes iramban húzó, pörgős benzines.
A Ford svájci bicskája ez a blokk, minden helyzetben jól használható
Ez a blokk a Ford svájci bicskája, minden helyzetben kitűnően használható. Már alapjárat környékén kellő nyomatékkal bír, remegés, dadogás nélkül bírja a városi araszolást, és bármikor élénken lendül neki a magasabb fordulatszám tartománynak, mintha csak egy jól megtervezett szívómotorral lenne dolgunk.
A futómű és a váltó szintén partner a családot falfehérré émelyítő kanyarvadászatban, a Focus semlegesen fűzi maga alá az aszfaltot, orrtolási hajlamot csak hajmeresztő tempóval lehet elérni, köszönhetően a szintén sci-fi névvel illetett Nyomatéki Vektor Szabályozó rendszernek. A kütyü segít a megfelelő nyomatékelosztásban (kanyarból kifelé fékezi az ívbelső kereket, illetve plusz nyomatékot küld az ellenkező oldalra), magyarán újabb sperrdifit pótlékról van szó, viszont a Ford rendszere kitűnően működik.
Nem tagadom, kívántam a szerpentint, mint srapnelt kapott katona a morfiumot. A vezetéshez használt összes kezelőszerv finom összhangban működött, akár egy összeszokott nagyzenekar, csak a karvezetői pálcát kell érzés szerint lóbálni.
Ebben rejlik a Focus igazi előnye, hiába egy nagy családi kombiról van szó, még egy büdös sort se írtam fogyasztásról, helykínálatról, kényelemről, csak kütyüktől övezett vezetési élményről.
Akkor mi is a lényeg?
Teljesítményéhez mérten nem nevezhető iszákosnak a 182 lóerős puttonyos, a kellemes motorhanggal fület kényeztetve, főleg városban hajtva nyolc liter alatt lehetett tartani az átlagfogyasztást.
A minőségérzet elsőrangú, a lábtér már kevésbé
A praktikus pluszt adó puttony csak átlagos méretű, 76-1502 liternyi térrel gazdálkodhatunk, a helyzeten 12 Voltos csatlakozó, és lökhárítóra borítható szőnyeg javít. Belül sem a hodály módszert követték a Focus tervezői, mindkét sorban kevés hely jut a lábaknak, fejben viszont erős a tér. Ahogy erős a minőségérzet is, főleg a finom szőnyeget és sima bőrüléseket magában foglaló Individual felszereltségi szintnek köszönhetően. Csak a formai megoldásokat kell szokni, de aki a Csillagkapu ismétléseken alszik el, annak ez nem jelenthet problémát.
Rózsaszín elefántok
A NASA fiával mégis akadt pár bosszantó probléma. A temérdek elektronikus rendszer miatt hatalmas műanyag doboz terpeszkedik a szélvédőn, és sok esetben pont a közlekedési lámpát takarja ki. Tudom, hamarosan azt is figyeli helyettem, de én még mindig szeretek rendesen kilátni az autóból.
Szálka még szememben az első szélvédőfűtés. A tipikus rózsaszín elefánt. Először azt hittem a szmog szottyos nyálkája telepedett rá, de miután szemem fókuszt fogott, megláttam a tekergőző fűtőszálakat. Innen nem volt menekvés, minél jobban ki akartam verni a fejemből, annál jobban zavarta a kilátást.
| A turbós Ford Focus Titanium kombi és vetélytársai | |
|---|---|
| Ford Focus 1,6 SCTi EcoBoost kombi Titanium (180 LE) | 6 760 000 Ft |
| Opel Astra Sports Tourer 1,6 Turbo Cosmo (180 LE) | 5 935 000 Ft |
| Peugeot 308 SW 1,6 THP Active+ (156 LE) | 6 179 000 Ft |
| VW Golf Variant 1,4 TSI Highline (160 LE) | 6 524 750 Ft |
Kiváló kompakt kombi a Ford Focus, csakhogy az ellen sem volt rest, és szintén kellemes autókat gyárt. Az Opel Astra Sports Tourer hasonló kvalitásokat villantva kevesebb kütyüvel ugyan, de már jóval olcsóbban kínálja magát, és akkor még a Volkswagen Golfról nem is szóltunk. Elektromos mankók hada nélkül, nyomottabb áron még csábítóbb lenne nálunk, hiába közhely de igaz, a kevesebb néha több.
