Design Edition
A Design Edition csomaggal az Opel a fiatalabb vevőket célozta meg, akik biztos örülnek majd a gazdag alapfelszereltségen felül a 18 colos alufelninek, adaptív első fényszórónak, színezett hátsó ablakoknak, valamint a fényes feketére festett tetőnek, amelyről elsőre azt hittem, hogy üveg, de sajnos nem, csak nagyon úgy néz ki.
A csomaghoz ötféle különleges színkombináció választható.
Szekrényajtók
A Meriva legnagyobb varázslata a furcsán nyíló ajtókban rejlik. Persze el lehet rajta vitatkozni, hogy ez mennyire létkérdés, de a praktikussága mellett tagadhatatlanul üdítő látvány, a szélcsatornákban és gyalogosbiztonsági-teszteken szinte a végletekig egyformára faragott autók között egy ennyire egyedi megoldás. Úgyhogy amellett, hogy kényelmesen lehet belőle kiszállni, sokkal egyszerűbb beleszerkeszteni a gyermeküléseket, majd a gyerekülésbe a tölteléket is, még jól is mutat a ruhásszekrényhez hasonlóan kétfelé nyitható ajtóelrendezés.
Úgy nyílik, mint otthon a szekrény
Családi autó a javából
Bent a megszokott Opeles berendezési tárgyakkal találkozunk, a csinos, szép rajzú műszerekkel, és természetesen a középkonzol nehezen átlátható, elburjánzott gomberdejével. Elöl magas az üléspozíció, könnyen átlátható belőle a forgalom és hosszú távon is kényelmesebb így ülni a keményre tömött ülésekben, mint a padlón, félig fekvő pózban. Hely elől-hátul van benne elég, a fejtér hátul is remek, és a rafinált ülésmozgatásnak hála egész extrém üléshelyzetek is összehozhatóak.
Mind a négy ajtó nagyra nyílik
Családi autó ötletes belső nélkül nem igen lehet életképes. A Merivának ebből a szempontból szerencsére nincs szégyenkeznivalója, belseje ötletes tároló-rekeszekkel alaposan megtömték és ügyesen variálható a belső is, a hátsó ülések tologathatóak ide-oda, háttámlájuk is dönthető, és még lehajtható asztalt is kaptak, akik a második üléssorban utaznak. Szóval lehet vele játszani napestig.
Csomagtartója – amelynek a padlószintje is variálható – alapból 400 literes, oldalában különféle üregek is találhatóak, egyikükben a gumijavító készlet kompresszora bújik meg, de az ülések tologatásával, hajtogatásával szükség szerint jóval nagyobbat is faraghatunk belőle, és az utastér is tele van mindenféle tároló-rekesszel. Bár az első ülések közötti síneken tologatható könyöklődoboz nem lett a kedvencem, de tény, hogy ide is temérdek vackot el lehet rejteni. Az első ajtón is rengeteg rekesz, lyuk, rés várja a telefont, zsebkendőt, kulcsot és a jó ég tudja még miféle kacatokat.
Biztonság
A megszokottól eltérő módon nyíló ajtajai ellenére is ötcsillagosra vizsgázott az EuroNCAP töréstesztjén a Meriva. A frontális ütközés után stabil maradt az utascella, az A-oszlop alig pár millimétert mozdult hátra. Nem találtak veszélyes sérüléseket a lábtérben sem, a térdek és combok védelme mindkét első utas esetében jó, üléspozíciótól függetlenül.
Az oldalütközéses teszten is maximális pontszámot ért el a Meriva, a keményebb oszlopteszten ugyanakkor gyenge mellkasvédelmet regisztráltak a szenzorok. A részletes töréstesztért látogassanak el erre az oldalra.
Törésteszt videón:
Motor, étvágy
Lehetne könnyebben kapcsolható a hatfokozatú váltó
Az tesztautóban dolgozó 1,7 literes turbós dízelmotor 130 lóerő leadására képes, és ez egyáltalán nem tűnik kevésnek a Merivának. Rugalmas, aránylag alacsony fordulattól elkezd – közel másfél tonnát kell megmozgatnia üresen is – a lehetőségeihez képest nagyot húzni. Nem különösebben zajos, és ha nem ész nélkül használjuk, akkor takarékosnak is mondható, 6-6,5 literrel teljesíti a 100 kilométeres távot, autópályán és városon belül is.
Futóműve jól hangolt, inkább kemény, mint dülöngélős – pedig a magas építésű karosszéria miatt lehetne – de jól megpakolva, családdal ideálissá válik. Kormánya, hatfokozatú váltója is egy leheletnyivel nehezebb, mint amit hasonló autóban várna az ember, de nem panaszkodunk, inkább ilyen legyen, mint vajpuha, löttyedt.
Extrák
A Design Edition további extráin kívül is rendesen felszerelt tesztautó járt nálunk. Az utóbbi időkben az ülésmelengetés mellett egyre jobban tetszik a kormányfűtés, ami nélkül ugyan remekül lehet élni, de ha van, akkor nagyon klassz dolog. Legutóbb egy másik Opelben örültem neki, és szerencsére a jelenleg nálam lévő i40-es Hyundaiban sem kell reggelente jeges kormányt markolásznom, így különösen kegyetlen lesz a holnaptól beköszöntő, minden fűthető bizgentyű nélküli bringás munkába járás.
