Adatlap
Subaru XV 1.6i
Motor | 1600 cm3, Benzin, Boxer 4 |
Teljesítmény | 114 LE |
Nyomaték | 150 NM |
Gyorsulás (0-100 km/h) | 13,1 sec |
Végsebesség | 179 km/h |
Fogyasztás (vegyes) | 6,5 l / 100 km |
Nem volt eddig olyan Subaru, ami egy VW Tiguan, Audi Q3, BMW X1 összehasonlító tesztbe befért volna. Ez a Subaru XV most bátran beszállhat a testesebb német konkurensek mellé, csak nem ezzel az 1,6-os motorral.
Rácz kolléga nem is olyan régen boldogan újságolta, hogy mekkora öröm volt számára a Lancia Ypsilon, mert unta az unalmas örömujjongásra késztető túl jó tesztautókat. Neki öröm volt egy Lanciát szapulni, nekem kínszenvedés volt a Subaru XV-vel a kilométerek nagyja. És nem is esik jól ezt megosztani róla, mert az autót alapvetően kedveltem.
Rögtön megfogott a külseje. Az sem rettentett el, hogy nem más, mint egy emelt Impreza: nem látszik rajta, hogy nem önálló modell, és nem is érdekel. Az agresszív Legacy lámpák nem hatnak idegenül az XV-n, bár be kell vallanom, van bennük valamiféle bájos esetlenség. Azt sem lehet elvitatni az XV-től, hogy feltűnő jelenség lenne. Az első 500 tesztmétert megtéve rögtön rám támadt egy járókelő a szokásos kérdéssel: milyen autó is ez.
Emberük bizonyos szinten járatosnak mondható volt a témában, merthogy a Subaruságot azonnal beazonosította. A típusnév viszont nem ment át neki, hiába ragasztották ordas nagy betűkkel az oldalára: XV.
4450 milliméteres hosszával az XV két centivel nyúlik túl egy Tiguanon, ám elnyújtott formája miatt mégsem hat terep-torzszülöttnek. Sikerült ügyesen megtalálni az arányt a személyautó és a városi dzsip között. A nők pedig kifejezetten örülnek neki, hogy ilyen magas: a terepjárós üléshelyzet remek önbizalomgerjesztő tényezőnek bizonyult számukra.
További előnye a magasabb üléspozíciónak a tágasságérzet és a remek térkínálat. Saját Audi A4 kombimhoz képest is tágas volt az XV, még a 380 literes csomagtartó sem bizonyult kicsinek. Apró bosszúságot csak az okozott, hogy a síléceknek nem alakítottak ki alagutat. Kellemetlen, hiszen pont egy sítúrára mentünk el a kocsival a legutóbbi hosszú hétvégén.
Nem idegesítem magam azon, ha egy Subaruban gagyi a slusszkulcs, ha a technikai korszerűség kárpótol. Az 1,6-os alapfelszereltségű XV-től nem vártam sokat, ezért meglepett, hogy a klasszikus felépítésű középkonzoli rádió könnyedén csatlakozott Bluetooth-on keresztül az iPhone-ra, és nyomta a zenét, hangosította ki a hívásokat.
A felső minimál stílusú fedélzeti komputer névjegykártyánál nem nagyobb kijelzője pedig a tolatókamera képét mutatja, ami szintén hasznos egy ennyire beláthatatlan seggű autóban. (Zárójelben hozzáteszem, ha még tolatóradarral is kombinálnák, az lenne az igazán ideális.)
Az a motor…
Ígérem, nem húzom hosszúra a motor szapulását, és az utolsó mondatok közt még valami pozitívumféle is el fog róla hangozni, de sajnos szinte csak rosszat tudok mondani erről az 1,6-os benzinmotorról, és a hozzá kapcsolódó ötfokozatú váltóról. Új fejlesztésként mutatja be a sajtóanyag a csupa könnyűfém, változó szelepvezérlésű, boxer hengerelrendezésű 114 lóerős motort. Ez így szép és jó, de ez a lóerő-mennyiség semmire sem elég.
Autópályán már 140-nél üvöltő motorhang kíséretében telnek a fárasztó kilométerek, országúton minden egyes előzést jól meg kell gondolni. A hosszan kinyúló, látszatra és tapintásra is kellemetlen váltókarral a gyors váltás kizárt. Feleségem rosszalló tekintetének kíséretében sikerült többször mellényúlni a fokozatok között, ha egyáltalán érdemesnek találtam a helyzetet a váltásra.
Országúton teljesen felesleges harmadikban vagy negyedikben előzési helyzetet keresni, úgysem fog menni. Ez a váltó arra való, hogy minél hamarabb ötödikig kapcsoljon az ember, aztán ott is hagyja, amíg haza nem ér. Fura ez egy Subarutól, emlékeink szerint ilyen rossz kézi váltós Subaruhoz nem volt még szerencsénk. Talán jó hírként fogható fel, hogy CVT-vel is rendelhető ez a motor, amit a lóerők tükrében óvatosan ajánlanánk.
A sajtóanyag szerint ebben a motorban legalább az lenne a jó, hogy keveset fogyaszt. A tesztút alatt Ausztriában jártunk, havat kerestünk. Odafele 12 litert, visszafele 10 evett a gép. Sok ez még akkor is, ha az összkerékhajtást és a magasabb felépítést figyelembe veszem. Talán van azért némi reménysugár: amikor a benzinkutat keresve óvatos duhajként faltam két sípálya között a szerpentint, 5,8 literes átlagot mutatott a fedélzeti komputer.
Meg is érdemli a jobb motorokat, mert az XV tényleg különleges autó.