Felfrissülve
Új a LED-sor, a ködlámpa környéke, és a lökhárító is
Bár az utakon eddig sem unhattuk meg a V8-as Land Cruisert – ritkább jószág ez a magyar aszfalton, mint a szőrősnyelvű kék tapír a Bakony rengetegeiben – mégis úgy látszik, elérkezett a frissítő ráncfelvarrás ideje. A japán tudósok nem faragtak sokat a brutális formákon, mindössze a LED-es nappali fény, a külső tükörbe költöztek az irányjelző fényei, illetve a ködlámpa, illetve a lámpatestek környékének domborulatai változtak egy keveset. Új a lökhárító, illetve eddig nem látott rajzú felnik is kerültek a listára.
Belül a műszerfal környékén találni komolyabb változást – nagyobb kijelző tájékoztat a különféle beállításokról, de a ráncfelvarró szakemberek elsiklottak például a komfortindex felett. Pedig már a Renault is látá, hogy ez jó.
Kukkantsunk be a Land Cruiser belsejébe:
Belseje akár egy bőrrel bevont katedrális. Még templomkilincs-szerű, gigantikus ajtónyitó-karokra is futotta. Okos húzás lett volna ezeket a tréfa kedvéért rézből önteni. A kormány gombjai is szép nagyra nőttek, így akár egyujjas kifordított bundakesztyűben is simán lehet őket nyomkodni.
A méreteken kívül minden olyan, mintha egy Lexus-ban ülnénk. Bőr, valami faszerű plasztik, vastag, süppedős világos szőnyeg. És persze minden óriási. Például impozáns a két ülés közötti méretes könyöklő – akár egy négytagú kanadai favágócsalád is órákig elszalonnázgathatna rajta – de az alatta lapuló, hűtőszekrényként is funkcionáló veremben háromnapi hideg élelem is eltartható.
Tágas, a műfa betéteket leszámítva ízléses a belső. Az üléseknek mindössze minimális oldaltartása van, de az hamar kiderült, hogy nincs is szükség ennél többre, mert a 2,7 tonna a kanyarban nem tudja legyőzni a fizikát. Magyarul ha gyorsan kanyarodunk vele, akkor egy darabig ugyan vinnyogva küzdenek a gumik, de aztán ripsz-ropsz az árokba hullunk. Szóval nem az ülések miatt érezzük majd kényelmetlenül magunkat a kanyarban.
Aki az alábbi filmecske után nem akar Land Cruisert, az haladéktalanul keresse fel kezelőorvosát, gyógyszerészét:
Ha nagyobb létszámú csapatot kell mozgatni a Land Cruiserrel, az is megoldható a harmadik sor üléseinek segítségével. Használaton kívül a székek a csomagtartó két oldalára lapulnak, és felfoghatatlan könnyedséggel, precizitással lehet őket üzembe helyezni, vagy éppen eltüntetni az útból. Ülni persze egyáltalán nem jó bennük, de nem kell sírni, oroszlánok között gyalogolni sokkal kellemetlenebb.
Nem egy kényelmes pamlag a harmadik sor
Vezetni furcsa mód leginkább megnyugtató. Nem hozza ki az emberből azt a kinek mélyen, kinek sekélyebben megbúvó vadállatot, amit a hasonló teljesítményű tankok hamar előcsalnak még a legártatlanabb tekintetű művelődésszervezőből is. Ebben méltóságteljesen, 70-es pulzussal illik közlekedni. Az épeszű aprónép úgysem kötekszik ennyi vassal, és igazából hacsak nem egy elvakult sötétzölddel hozz össze a sorsunk, akkor még utálat sem ömlik a Land Cruiser vezetőjére a többi autóból.
Mechanika vs. elektronika
Mielőtt kiszállunk a lápvidéken, érdemes kipróbálni az összes kapcsoló összes állását
A Niván, UAZ-on, ne adj’ Isten Land Roveren szocializálódott terepjárósok, akiket elborzaszt ha arra gondolnak, hogy akár öltönyben, légkondicionált utastérben, Wagnert hallgatva is lehet szügyig gázolni az érett hígtrágyában, ők hajlamosak fölényesen legyinteni, ha nem mindenhol merev-hidas, elektronikával gazgadon meghintett, bőrbelsős, jó szagú terepjárót látnak. Á, ez nem az igazi, mi van, ha elromlik benne az elektronika.
Számukra rossz hírem van, mert az elektronikus megoldások sajnos működnek. Sőt – és most dobálhatják a köveket – néha sokkal többet ér egy okosan dolgozó számítógép, mint a mechanikus diffizárak szentháromsága.
Bekamerázva
Összesen négy különböző kamera képét nézhetjük a Land Cruiser központi kijelzőjén. A tolatókamera nem akkora szám, de az autó jobb és bal oldalát mutató kamera már nem mindennapos. Pláne, hogy a külső tükrökbe integrált szemek az első és a hátsó kerekek környékét is képesek megmutatni.
A forgókapcsolóval aktiválható felezővel együtt kapcsolódik be az első kerekek várható nyomvonalát a kijelzőn előre megsaccoló kamera is. Ennek akkor vehetjük nagy hasznát, amikor a meredélyen felfelé araszolva, a szélvédőn keresztül csak a Göncölszekeret látnánk magunk előtt, de igazán klassz dolog akkor is, ha kapubeállóból kell emberi élet kioltása nélkül kitolni a kocsi orrát.
…de hasalni is tud
Motor
Egy teherhajót is simán elhajtana ez a V8-as motor
A V8-as Land Cruiser termetét megszégyenítő frissességgel mozgatja az orrában, dolgozó V8-as motor. Sajnos minden izgalmas, bugyborékoló hangtól mentes munkazajjal. A Land Cruiser szíve 4,5 literes V8-as dízelmotor, katalógus szerint 286 lóerős teljesítménnyel és 650 Nm-es csúcsnyomatékkal.
Ezek is rémes számok, de az igazi meglepetés akkor jön, amikor a technikai adatok között a gyorsuláshoz érünk, mert mindössze 8,2 mp-re van szüksége ennek a szörnynek, hogy a sebességmérőjének mutatója átlépje a 100-as jelzést. A vége pedig valamivel 200km/óra fölött van. Ilyenkor az autó mozgási energiája nagyjából nyolc darab, 122mm-es tarack lövedékével egyezik meg. Valószínűleg becsapódáskor is hasonló pusztítást végezhet.
Ismét pihentető kisfilm következik:
Fogyasztás
Bár a műszerfalon apró zöld jelzés tájékoztat arról, ha takarékosan vezetünk, de ez kétes értékű információ, hiszen nehéz valamit jó szívvel, őszintén takarékosnak nevezni, ha bőven tíz liter fölötti az átlagfogyasztása. Még akkor is, ha ehhez közel három tonna a tömege. Nekem városban 13 liter alá nehezen ment a fogyasztás, pedig nagyon igyekeztem.
Terepen
A renoválás után a Land Cruiser láthatatlan testrészei is változtak egy kicsit, így a terep-program lelkét adó Crawl Control funkciói is finomodtak. Terepen járatlan embereknek lehet nagy segítség ez a forgókapcsolóval működtetett, összetett szerkezet, amelyben a felszínborítás, és a kívánt sebesség beállítása után a sofőrnek az égvilágon semmi dolga nincs, csak a kormányt kell tekergetnie. Az autó pedig magától tartja a tempót, fékezgeti a megpörgő kerekeket, és szépen halad előre. Árkon, bokron, tökön, paszulyon át rendületlenül.
Bent már nagy a sivalkodás, de messze van még a borulás
Zsebgarázs című rovatunk koszorús szerzője is kipróbálta a V8-as batárt. Minden terepes ismeret nélkül így látja a Land Cruisert:
„Jó előre szóltak, hogy elveszi az ember lelkét! Haha! – gondoltam. Autó legyen a kerekén, aki engem el tud tántorítani a limuzin forma és a hátsókerékhajtás szeretetétől! No, és akkor begurult elém ez a minden szemszögből kegyetlenül nagy, fekete felület. Hát, mi takarja el a Napot?
Terepes tudás nélkül is remekül lehet vele boldogulni
Friss jogsival, józanésszel, különösebb terepezési ismeret nélkül is könnyedén leküzdhető vele bármi, ami elé kerül. A kormányzáson kívül mindent megcsinál helyettünk Ő, adagolja a gázt, féket, az okos kamera pedig segédvonalakkal segíti az irányítást. Nekünk előtte csak ki kell választani, hogy milyen talajon kívánunk előrébb jutni, hogy felezővel vagy nélküle, valamint beállítható, hogy mindezt milyen sebességgel tegye.
Lehet, hogy kevesebb elektronikával és jóval kevésbé félthető autóval intenzívebb a móka, de klassz élmény így is, hogy az LC a lehető legtöbb feladatot átvállalja.”
A Land Cruiser tipikusan az a fajta autó, ami miatt nem szoktunk tíz pontot, öt csillagot adni más autóknak még akkor sem, ha különben kiváló darabok. Mert akkor mit adnánk a Land Cruiser-kaliberű dolgoknak? Bár egy nagy baja mégis van. Valahogy egy pótkereket kellene eszkábálni a motorháztetejére…
