Suhanó fürdőkád: Megane CC

A keménytetős, kisméretű kabriók sosem tartoztak a világ legcsinosabb teremtményei közé. A nagyobbakból már valamivel könnyebb szépet faragni, illetve az is sokat segít, ha a tető nemcsak két nagyobb darabra bomlik szét, hanem esetleg többre. Így nem meglepő, hogy a Megane CC is furcsának, aránytalannak tűnik.

Hatalmas fémfelületek határolják mindenhol, de leginkább a feneke nőtt túl nagyra. Pedig igyekeztek csalni az óriási lámpatestekkel, illetve a feketére színezett tetőelemekkel is, de a varázslat csak csukott tetővel működik. Ilyenkor a sötét betétek olyan hatást keltenek, mintha fent nem is lenne rajta semmi.

Az autó amúgy annyira férfias jelenség, mint egy parfümillatú csipkés harisnyakötő, különösen ezzel az extra, piros és törtfehér színösszeállítású bőrbelsővel, mint amilyet a tesztautó is kapott. A belső fura fehér műanyagjai pedig ragadós selyemcukorra emlékeztetnek leginkább. Ráadásul a felnik is fehérek, élmény lehet őket tisztán tartani, vakarni róluk a fékbetétek szürke porát. De ez az autó nem is a praktikumról szól, sokkal inkább a magamutogatásról. Arra viszont nagyon megfelel, az utcán boldog-boldogtalan alaposan megnézi.

Bent nagyon más

Csukott tetőnél a szúnyoghálószerű árnyékolóval tudjuk félig-meddig kizárni a perzselő nyári napsugarakat. Idétlen megoldás, mert ha napfényben lubickolásra vágyik az úri utazóközönség, akkor ott az átlátszó üvegtető, ha pedig besötétítenének, akkor meg nem holmi neccharisnya mögé akar bújni, hanem rendes, igazi sötétet adó drapéria alá.

Belseje, ha eltekintünk a furcsa színösszeállítástól, egész szép munka. A hátsó üléssor csak gyerekeknek, illetve lábatlan felnőtteknek nyújt elegendő helyet, más ne üljön oda, ha jót akar magának. A Megane CC lakberendezői nem hagyják, hogy egy pillanatra is elfeledjük, különleges kivitelben utazunk. Az anyósülés előtt króm dombormű, a váltó mellett pedig apró, sorszámozott tábla hirdeti, hogy ez nem egy tömegmodell.

Renault-s baromság, de már kezdjük megszokni a tempomat kapcsolójának teljesen logikátlan helyét, illetve a magyarul csak rémesen beszélő Marikát a navigációs berendezésből. Amit viszont muszáj az összes jobban felszerelt Renault-nál megjegyezni, az a világ egyik legjobban működő kulcs nélküli rendszere. A vékony, elegáns indítókártya nem foglal érezhető helyet a zsebben, és elő sem kell venni, az ajtók nyílnak, záródnak maguktól, ahogy azt kell. Másolandó példa.

Nyissuk ki!

A nagyrészt üvegből készült keménytetőt az autó gombnyomásra hajtogatja be a csomagtartóba. Ehhez álló helyzetben kell lennünk, és a váltó melletti gombot végig nyomni kell. A folyamat aránylag hamar lezajlik, de legalább egyszer érdemes félúton megállítani a folyamatot, kiszállni és benézni a karok, huzalok, motorok közé. A szerkezet nem a legkompaktabb, mondhatni elképesztően bonyolult, és a csomagtartóból is tekintélyes helyet követel magának. Tehát dönteni kell: kabriózás, vagy a csomagtartó használata. A csomagtartó fedele amúgy nem nyílik túl magasra, párszor majdnem sikerült saját magamon koponyalékelést végezni.

Korzózás

Menet közben mélyen ülünk a Megane CC-ben, a kasztni oldala magasra felhúzódik a vállunkhoz, mintha egy kádban nyújtózkodnánk, de ez nem is annyira rossz érzés, csak a habos, forró víz hiányzik. De legalább nem pottyanunk ki belőle, és a lámpánál is kevesebb pillantást fogunk fel testfelületünkkel, amelyek a partnerválasztási referenciáinkat próbálják megtippelni. Nemi alapon.

Kabrióként viszont remek a Megane CC. Nyitott tetővel durván 100-as tempóig valószínűtlenül csendes marad az utastér még úgy is, ha nem építjük fel a hátsó sor üléseinek tetejére a szélterelőt. Mi azért sem használtuk ezt a kiegészítőt, mert hátul gyerekülések voltak, beleillesztett gyermekekkel. Feleség és gyerek nélkül amúgy sem mertem volna ezzel az autóval elindulni. A huzat nem viszi le a fejünket, és a menetszél is teljesen elviselhető mértékű.

A Megane CC nagy és nehéz. Kanyarban egy darabig még tudja palástolni a túlsúlyt, de rázósabb, vacak úton azonnal érezni a tömeget, és persze azt is, hogy mennyit számít, ha nincs a fejünk felett tető, ami merevít. A kasztni ugyanis nyekereg, zörög, remeg egyfolytában, még aránylag tisztességes úton is. A motor, a váltó, sőt igazából az autó minden egyes porcikája vinnyogva tiltakozik a gyors haladás ellen. Így ezt ne is erőltessük, inkább öregesen korzózzuk vele, hogy mindenki jó alaposan meg tudjon minket bámulni.

Biztonság

Bár az izgága karosszéria miatt azt hihetnénk, hogy a Megane CC-ben nem vagyunk túl nagy biztonságban, de ez még véletlenül sincs így. Az EuroNCAP tesztjein – igaz, ez nem a mai, hanem a 2004-es modellnél olvasható – az öt csillag mellett azt is külön kihangsúlyozzák, hogy a Megane CC igazán masszív, biztonságos darab.

Így törik a nyitható keménytetős Megane:

Összességében a Megane CC egy igen feltűnő, tisztességesen összerakott, leginkább kétszemélyes kocsi, amely a nyitott tetős élvezetekre fogékony rétegnek lehet izgalmas vétel.