Kissé azért csalódott vagyok. Nem mintha az 550d nem kellene azonnal, ha lenne 30 millióm autóra, de amikor az ember egy M-jelzésű BMW-ben ül, valami kiemelkedően sportos érzésre készül. Persze, ez nem igazi M, ez egy dízel 381 lóerővel és 740 newtonméteres nyomatékkal, de ezen számoknak minimum egy fejleszakítós gyorsulást kellene produkálniuk bárhol, bármilyen körülmények között. De abszolút nincs ilyen érzésünk.
Hiába a sportkocsikat megszégyenítő 4,7 másodperces gyorsulás 100 km/órára, az 550d-ben nem érezni sem ezt, sem a tempót. Sajnos. Pedig van itt hangszóróból érkező, V8-as benzinest imitáló motorhang, de mi akkor is csak egy nagy, masszív és kulturált Ötöst érzünk belülről, amely mellett szédítő tempóban rohannak a fák. De tévedés lenne azt gondolni, hogy ez hiba a BMW részéről. Ez inkább maga a tökély.
Az M550d minden részlete tökéletesnek hat, ráadásul olyan összhang van közöttük, mintha világ életükben egy csapatban játszottak volna. A kissé áthangolt és felkeményített futómű még a 20 colos felnik és a peres abroncsok ellenére is jól használhatók a hétköznapokon, igen, még Budapest utcáin is. Pont olyan, amilyennek minden Ötösnek lennie kellene, mindenfajta dőlés, és túlsúlyos benyomást keltő mellékhatástól megszabadítva.
A fékek már ránézésre is óriásiak, nem is értem, hogy fér ennél kisebb felni rá (egy collal kisebb még épp nem szorul rá), és úgy lassítanak még 200-ról is, hogy egy komoly ebéd után nem érdemes erősen beletaposni, ha nem akarunk erős rosszul léttel küzdeni. A lényeg persze maga a motor, amely egy nyolcfokozatú automataváltón keresztül hajtja mind a négy kereket. Van némi átverés benne, mert a jelzés ellenére xDrive összkerékhajtás van az autóban, nem is választható sima hátsókerekesként. Enyhe túlkormányzottság azért könnyedén produkálható így is, de óriási farolásokra és driftelésekre nem ez a megfelelő választás.
Triturbó
Az 550d feliratból a motor méretére sem érdemes következtetni, véletlenül sem 5 literes. Egy háromezres, három turbóval szerelt hathengeres dízelmotorról van szó szédületes teljesítménnyel és nyomatékkal. A két lépcsőben töltő 535d után itt három különböző méretű turbó van, amelyek egyesével, majd feljebb együtt is dolgoznak párban, hogy mindig a megfelelő mértékű nyomaték álljon rendelkezésre. Van is bőven, 2000-es fordulattól rendelkezésre áll mind a 740 newtonméter, amely rengeteg, még az M5-ös bőven 500 lóerő feletti motorjában sincs ennyi.
Meglepő, hogy mégis van turbólyuk. Erre nem nagyon számítottunk, és inkább apró kátyú ez, mint lyuk, de van. Főleg álló helyzetből indulásnál lehet érezni, és ha igazán nagyot szeretnénk gyorsulni, akkor útban lesz. A fék egyidejű vehemens taposásával gázadás közben tudjuk csak átugorni, és úgy kilőni, hogy megközelíthessük a gyári értéket. Ez a kombi esetében 2 tizeddel több: 4,9 másodperc, de azért így sincs miért szégyenkeznünk. Ez mindössze 1 tizeddel marad el egy 911-es Porsche értékétől, miközben mi egy családi autónak is tökéletes kombiban pöffeszkedünk, amely nem mellesleg 2 tonna feletti saját tömeggel rendelkezik. Mégsem érezni belőle szinte semmit, simán letagadhatna fél mázsát, és ennél nagyobb elismerés kevés van, ami a futóművet illeti.
Nagy tér, mérsékelt fogyasztás
Miután kiélveztük a motorban rejlő teljesítményt, simán beleszürkülhetünk a hétköznapi forgalomba, már amennyire ez lehetséges. Az óriási kerekek és fékek így is árulkodnak, sokan kiszúrják, hogy itt bizony nem egy átlagos kombiról van szó. A sebességhatárok betartása viszont nem okozhat gondot, az 550d egyáltalán nem sarkall minket gyorshajtásra, hiába képes rá, akár rövidke másodpercek alatt. A kényelmesre szabható sportülésekből sztoikus nyugalommal vagyunk képesek a forgalom többi résztvevőjének hülyeségeit elviselni, azzal a megnyugtató tudattal fűszerezve, hogy bármikor, bárhol átugornánk őket, miközben a 10 litert sem éri el a fogyasztás. Gyárilag legalábbis nem (7,2 l/100 km a városi) de csöppet sem visszafogott – padlógázos gyorsításokkal tűzdelt – habitussal is kijövünk 12 literből, amire nem sok hasonló teljesítményű autó képes. Sőt, egy sem jut most eszembe hirtelen.
A Touring 560 literes csomagtere bőven elegendő teret kínál a pakolásra, és a külön nyitható hátsó szélvédő is kifejezetten praktikus, ha épp nem csontig hatoló nylonszatyrok tömegével közelítünk az autó felé. Ilyenkor az elektromos csomagtérajtó könnyíti meg a dolgunk.
Sok rosszat tehát nem tudunk az M550d ellen felhozni, így nyugodtan kijelenthetjük: ez a tökéletes családi autó egy olyan világban, ahol nem számít a pénz. Kár, hogy a farzsebből két forint híján 25 milliós alapár kicsengetése jelenleg csak kevesek kiváltsága.
Adatlap – BMW M550d xDrive Touring | |
---|---|
Motoradatok | |
Lökettérfogat | 2993 |
Hengerek/szelepek | S6/24 |
Max. teljesítmény (kW[LE]/ford.) | 280[381]/4000-4400 |
Max. nyomaték (Nm/ford.) | 740/2000-3000 |
Menetteljesítmények | |
Gyorsulás (s, 0-100 km/h) | 4,9 |
Végsebesség (km/h) | 250 limitált |
Fogyasztás | |
Város (l/100 km) | 7,2 |
Lakott területen kívül (l/100 km) | 6,0 |
Vegyes (l/100 km) | 6,2 |
CO2 kibocsátás (g/km) | 169 |