Formára vegyes képet nyújt a Malibu, amennyire megszokott, unalmas az autó eleje – szinte bármelyik másik Chevrolet modellel könnyedén össze lehet keverni – annyira klassz és egyedi a hátulja a szögletes, a Camaro-t idéző lámpatestekkel.
Az autó klasszikus négyajtós felépítésü, arányos, komoly tengelytávú darab. Az Insigniával való közeli rokonságot csak a DNS-vizsgálat mutatja ki, ránézésre nehéz leleplezni a kapcsolatot.
Elölről nem túl izgalmas, bármelyik másik Chevrolet is lehetne
Adatlap
Chevrolet Malibu 2.0D 160LE
| Motor | 1956 cm3, Dízel, S4 |
| Teljesítmény | 160 LE |
| Nyomaték | 350 NM |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | 9,7 sec |
| Végsebesség | 213 km/h |
| Fogyasztás (vegyes) | 5,1 l / 100 km |
Belsejében a gombok, kapcsolók és egyéb kezelőszervek nagy többsége ismerős lehet az alapként szolgáló Insigniából is – illetve minden egyéb Opelből – a Malibunak mégis van valami amerikai zamata. Talán a jellegzetes, türkizben derengő műszervilágítás, esetleg a sok króm, vagy a műszerfalon és a kesztyűtartó felett keresztbe húzódó, céltalan, de látványos dekorpárkány a felelős,- amelyre simán ki lehetne pakolni néhány muskátlival teleültetett balkonládát is – nem tudni. Lényeg, hogy hangulatos.
Különösen sötétben, amikor az amúgy az utastér mindenféle lehetetlen szegletéből csak úgy ömlik a már említett türkizes derengés. Talán ez az egyik leghatékonyabb hangulatjavító dolog, nincs mögötte ezernyi mérnök-munkaóra, és a megvalósítása is fillérekbe kerül, mégis eléri a célját, és sokkal többnek mutatja a jó átlagos utasteret annál, mint ami valójában. A kezelőszervek, gombok működése sem európai, minden nagyon finoman, puhán, kis erőre is teszi a dolgát, hiányzik a németes határozottság. A számítógép menüje elsőre elég kaotikus, pedig nem nehéz benne megtalálni, amit keresünk. Hiába komplikált, mégis ösztönösen, könnyedén megtalálható, ami éppen kell.
Kényelmesek, nagyok az első ülések
Ülései nagyok, kényelmesek, bőrbe öltözöttek, és szervomotorok állítják a megfelelő helyzetbe. Elöl a hely is bőven elegendő, érdekes, hogy hátul azonban nem bántak ennyire bőkezűen a térrel. Szűknek nem nevezhető, az Insignia hátsó osztályánál jóval élhetőbb ez a tájék, de a külső méret alapján mégis többet várnánk.
Malibu: Ez már a nyolcadik
Közel ötven évre nyúlik vissza a Malibu történelme, de kezdetben a Chevrolet nem árult autót ezen a néven. A Malibu az 1964-1977 között gyártott Chevelle legjobban felszerelt kivitele volt, csak a Chevelle megszűnésével, az 1978-as modellévtől vált önálló típussá a Chevrolet kínálatában.
A szögletes, 1981-es évjáratból Szaddám Husszein rezsimje 25 500 darabot rendelt a 110 lóerős V6-os benzinessel és háromfokozatú kézi váltóval. Különféle kifogások miatt a kocsiknak végül csak a felét vette át az iraki fél, ahol taxiként szolgáltak Bagdadban.
1983-tól közel másfél évtizedig nem készült Malibu, a középkategóriában bevált nevet 1997-re élesztette újjá a GM a 2003-ig futó ötödik generációval. A jelenlegi a nyolcadik széria és ez az első, amely Európában is kapható.
Szörényi András
Terek
Csomagtartója akár egy feneketlen kút, a katalógus 545 literes adata nem is érzékelteti igazán, mennyire hatalmas élőben. Ugyan a csomagtérfedél mozgatórendszere nem igazán kifinomult darab, mindössze egy pár hajlított acélcsőből áll, de még így is remekül használható a hátsó tér.
Csak ne guruljon el benne semmi, mert gibbonkezek kellenek a mélyből visszaszerzéshez.
Biztonság
A Malibu ötcsillagos EuroNCAP törésteszttel büszkélkedhet, felnőtt-védelmét 94 százalékra értékelték. A vezető védelmére maximális pontszámot kapott és az utas is biztonságban megúszta a csattanást. Szépen szerepelt az oldalütközéses teszteken is, csak a sokkal keményebb balesetnek számító, oszlopnak csapott autóban lehetnek gondok Pocak-tájon. Ülése, fejtámlája is jó védelmet nyújt a hátulról érkező ütközéseknél. Vezetőtámogató-rendszere 3 pontot ért, széria az első két ülés öveit figyelő rendszer, illetve a menetstabilizáló berendezés is.
Dicstelen véget érő Malibu:
Futóműve nem lett a kedvencünk, de különösebb baj sincs vele, csak nem elég okos. Ugyan az autó méreteihez képest pattogós, kemény, – és az autó vezetése is néhol darabos – sokkal harmonikusabb lenne valami lágyabb, kellemesebben rugózó hangolással. Egy amerikaitól – még ha félig német, félig koreai is – joggal várhatnánk nagyobb utazási komfortot.
Kétliteres, 160 lóerős dízelmotorja csendesen és minden küszködés nélkül viszi a Malibu 1,6 tonnáját. Hatfokozatú manuális váltója a hosszúra hangolt fokozatokkal nem csábít ideges váltásokra, sokkal inkább kényelmes, takarékos stílust erőltet az emberre.
Ennek meg is látszik az eredménye, a Malibu egész kellemes fogyasztással is használható, egyáltalán nem eszik sokat, hosszabb távokat autózva, kevés idegeskedéssel 6,5 literes átlaggal is el lehet vele járni, így a 73 literes tank teletöltésével a világból ki lehet autózni.
Mindez mennyiért?
A dízel, kéziváltós Malibu 8,6 millió forintról indul, amelyből mostanában 200 ezer rögvest lejön, így a kedvezményt rögtön el is lehet verni mindenféle egyéb, feláras extrákra. Navigációra, metálfényre, és még ki tudja miféle úri huncutságokra.
