| Röviden – Volvo V40 T3 Summum R Design | |
|---|---|
|
Mi ez? |
Elegáns, sportos prémium kompakt 150 lovas turbómotorral |
| Mit tud? | Nem német, prémiumnak látszik, különleges, látványos |
| Mibe kerül? | 7,5 milla az alap Kinetic, 8,3 a fullos Summum R Design, de az extralista szorgos pipálásával ezt a kocsit 12 millió forint fölé tolta az importőr |
| Kinek jó? | Akinek tetszik annyira a forma, hogy nem törődik néhány kellemetlenséggel |
Vitézy Dávidnak igaza volt! A budapesti Merci buszoktól csak árnyalatokban elütő szín a Volvót is lenyűgözően látványos, a forgalomból kitűnő, tekinteteket vonzó műtárggyá varázsolta. Mondjuk amúgy se néz ki rosszul, de ebben a strandkorlát-kékben parádés! De vajon megy-e úgy, ahogy kinéz?
Muszáj vele sietni, pedig nem akar
A látszat ellenére ez a különleges Volvo cseppet sem sportautó. Majdnem másfél tonnás tömege dinamikusan, haladósan tud mozogni a 150 lóerős, 240 Nm nyomaték leadására képes benzines turbómotorral. No de ha jobban megnézzük ezeket a számokat, mit is látunk? Van egy Golf-méretű kocsink, ami egy közepesen erős kétliteres turbódízel erejét kapta meg egy korszerű középkategóriás kocsiénál is nagyobb súlya mellé. Hölgyeim és uraim, kedves barátaim, a 2,2 literes, szintén 150 lóerős, 380 Nm-t tudó dízel Mazda 6 katalógus szerinti tömegadata 1330 kiló! A 170 lóerős turbós benzines BMW 118i 1295! Egy 1.4 TSI Golf a 140 lóerő és 250 Nm mellé 1193! És hány kiló pontosan ez a kis Volvo? 1453.
Adatlap
Volvo V40 T3 Summum R-Design
| Motor | 1596 cm3, Benzin, S4 |
| Teljesítmény | 150 LE |
| Nyomaték | 240 NM |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | 8,8 sec |
| Végsebesség | 210 km/h |
| Fogyasztás (vegyes) | 5,3 l / 100 km |
A mai trendeknek megfelelően a fogyasztást alacsonyan tartani akaró elektronika sem ösztönöz az állatkodásra. A váltásra figyelmeztető kis jel nem szereti 2000, de inkább 1800 felett pörögni látni a motort, és akkor sem szól, hogy váltsunk vissza, ha bőven 60 alá lassulunk hatodikban. A kocsi nagy tempónál kicsit zajos is, és nem a turbó fütyül, a kipufogó hörög szédítően ilyenkor, hanem a szél zúg és a futómű surrog, 130 felett nem kíván autózni a V40-nel az ember.
De kell neki, legalábbis ha van egy kis szíve. Mert elvárják tőle. A harcias külső, a kocsit valódi arányainál a visszapillantó tükrökben még szélesebbnek és laposabbnak láttató, sarkokba tolt, függőlegesen beépített menetjelző LED-sorok és persze a feltűnő, harcias rikító kék szín elöl kényszeresen húzódik le mindenki. Még a BMW-s, hondás, alfás társadalomnak is meglepően nagy hányada akart utat engedni nekem – már csak könyörületből is muszáj voltam gyakran mélyre nyomni a gázpedált.
A rendkívül közvetlen kormányzás, a fékek, a futómű persze érezhetően elbírnának sokkal-sokkal több lóerőt. Kanyargós úton nagyon él a V40, ezzel az 1,6-os turbóval is.
És illesse mély tisztelet a Volvót a takarékosságért és az őszinteségéért. A számítógép által mutatott 7,1 literes vegyes fogyasztás gyanúsan jó értéknek tűnt, de hogy a kútnál csurig tankolva, számológéppel ellenőrizve 7,106 liter jöjjön ki százon – ilyet még nem láttam tesztautóban.
Nem túl prémium
Az úgy van, hogy a Mercedes, az Audi és a BMW a három Nagy Német Prémiummárka, akikhez Európában viszonyítani illik minden prémiumkategóriába törekvő aspiránst. A Jaguar, Lexus és az Infiniti többnyire megugorják a lécet, de a többi márkának nehezen jön össze a dolog. A Volvo jellemzően inkább a wannabe-prémiumok közé sorolható, a Lanciával, Alfával, néha a Hondával egyetemben, sőt; mostanság a Hyundai is azt állítja magáról, hogy Audi-szinten akarja űzni az ipart.
Csak hát alulról is jönnek föl ide a márkák. A Citroën a DS-sorozattal kapaszkodik, a GM annyira tolja a Chevrolet-t, mint jó minőségű olcsó cuccot, hogy néha a föléjük pozicionált konszerntárs modellekben, Opelekben érzem úgy, hogy kell a fenének Audi. De, ami a legszörnyűbb, az aktuális Év Autója, a VW Golf annyira masszívra, jóra, praktikusra, korszerűre sikerült, hogy egy ilyen Volvo V40 csak pilloghat mellette.
Sávtartó asszisztens? A V40-ben is van, de a Golfé finomabban működik. Turbómotor? Haha, az 1.4 TSI ugyan 10 lóerővel kevesebbet tud, de 10 Nm-rel többet. Helykínálat, praktikum? A Golf negyedével nagyobb csomagteret kínál. Ár?
A praktikum másodlagos, a lényeg a hangulat és a látvány ebben a sportos kis Volvóban
Ár
Nos, igen. A tesztautó, ez a kék Volvo borzasztóan drága, több mint 12 millió forint, ha jól számoltam ki a konfigurátorban. Persze nem a semmit kell megfizetni: a 350 ezres üvegtető éppúgy benne van a végső árban, mint a 790 ezres, koccanás előtt automatikusan fékező, ráfutásra figyelmeztető biztonsági csomag, vagy a 350 ezres navi. Kár, hogy a hasonló extrák már nem a prémiumkategória privilégiumai, a sokat emlegetett Golfban is elérhető a legtöbb ilyen cucc. Sőt, szégyenszemre például a sávtartó automata a VW-ben jobban működik, mint bármilyen presztízsautóban, ezt a Volvót is ideértve.
De 12 millát még akkor is szívesebben hagy ott egy Volvo-kasszában az ember, mint akár 8-9 milliót egy Volkswagen, Népautó kasszában, ha a Golf tökéletesebben tudja némely drága szolgáltatást. Pedig a V40, bár ülései igen kényelmesek, a második S40-től örökölt lebegő középkonzolja máig pazar látványt nyújt, klímája finoman üzemel, kulcs nélküli nyitó-indító rendszere remekül működik, bizony nem tökéletes.
| V40 R Design T3 és konkurensei | |
|---|---|
| Audi A3 Ambiente 1.4 TSI (140 LE) | 7 042 380 Ft |
| BMW 118i (170 LE) | 7 436 000 Ft |
| Mercedes Benz A 200 AMG Sport (156 LE) | 8 723 540 Ft |
| Volvo V40 T3 Kinetic R Design (150 LE) | 7 510 000 Ft |
Tipikus Volvo-belső, nem tipikus műszeregységgel
Bajok
A szűk, de igényesen tagolt, felárért kétszintes, a KRESZ-tartozékokat csinosan eltároló raktér, a határozottan két személyre szabott, ellenben jópofa pohártartóval, könyöklővel, és mókásan lebillenthető fejtámlával felszerelt, szűköske hátsó traktust nem nevezném hibának. Ez egy különleges autó, senki nem mondta, hogy a helykihasználás bajnokának tervezték volna.
Ellenben a rusnya, szellemképes váltógombot, a képtelenül bonyolultan kezelhető menürendszert (a fő vezénylőgomb a vezetőtől legtávolabb eső kezelőszerv), a csupán kétharmadában leengedhető hátsó ablakot már hibának nevezem.
Felvettek egy Honda-mérnököt?
A Volvo karakterétől távol álló két részlet miatt gyanakszom arra, hogy nem csak svédek tervezték az autót. Egyrészt ott a kormány-váltógomb-kézifékkar szentháromság. Arasznyi távolságon belül a három, ez csak deklaráltan sportos márkáknak szokott összejönni egy ilyen tömegmodellben.
Másrészt a műszeregység. Teljesen digitális, nagyon emlékeztet a Civicére, Insightéra, és van benne egy nagyon jópofa, semmire sem jó apró gag: a teljesítménykihasználtság-jelző.
A világ legértelmetlenebb műszere. A jobb oldali piros jelző mutatja az adott fokozatban elérhető csúcsteljesítményt, a piros sáv, hogy ebből mennyit használunk ki. Látványos, ahogy mozognak a csíkok, de jelentőségük semmi, a legtöbb női pilóta pedig eleve nem is érti az egészet
A folyton mocorgó, ugrándozó kvázi-műszert tapasztalataim szerint a nők 99%-a egyáltalán nem tudja értelmezni. Még negyedórás magyarázat után sem.
Kinek ajánlanám?
A V40 R Design sorozata ezzel a motorral – hát, józanul megfontolva nem épp a legtutibb konfiguráció. A magam részéről inkább kihagynám a sportos megjelenést, és vagy egy szolid dízelmotorral szerelt, de agyonextrázott luxus-kiccsaládit állítanék össze belőle. Vagy a 2,5 literes, T5-ös, 245 lovas motorral egy igazi aszfaltbetyárt, de kevesebb kényelmi és biztonsági extrával.
Ha viszont valakinek a látvány fontosabb, mint a valódi erő, a Volvo márkaidentitása jobban fekszik neki, mint a német konkurensek magasabb, de (itthon) gyűlöltebb presztízse, és persze ki tud békülni a fura digitáilis műszerblokkal, boldog lesz az alap-benzinmotoros R Designban. Pláne, ha szereti, hogy megnézik, mert ezt az autót mindig, mindenhol megnézik.
Tesztautónk nagyon nem az alap-V40. 12 millió fölött van az ára a temérdek extrával
|
|
|
