Kényelem koreai módra

Röviden – Hyundai ix35 2.0 CRDi Aut.
Mi ez?	Koreai kompakt SUV érezhetően amerikai stílussal
Mit tud?	Semmiben sem kiemelkedő, de mindenben hozza az átlagot, ez az igazi erénye
Mi az ára?	A kétliteres dízel 6,7-9,3 millió között érhető el, felszereltésgtől függően
Kinek jó?	Aki kifejezetten kényelmes, nagy csomagterű SUV-t szeretne

A Hyundai ix35 már három éve küzd sikerrel a legkeményebb darálóban, a kompakt SUV-ok kategóriájában. A nyereséggel kecsegtető osztály egy szereplőt sem enged babérjain pihenni, mivel rohamtempóban jönnek az új szereplők. Pár hete rajtolt a Suzuki SX4 S-Cross, idén érkezett a Toyota RAV4, és a Honda CR-V sem mondható ráncos darabnak, aki felszínen akar maradni, annak virítani kell valamit. Ez a lépéskényszer hozott ráncfelvarrást az ix35 életében.

Alig változott

A 220 ezer darabos eladást produkáló típus még érezhetően nem kívánt komolyabb beavatkozást, ezért pont annyi változást hoztak össze a Rüsselsheimben működő tervezőközpontban, hogy elvigyen a hátán egy sajtót körbejáró reklámkampányt. A forma jottányit sem változott, éles szemű szakértők is csak az átrajzolt, LED menetfénnyel bővült lámpatestekről tudják majd azonosítani a 2013-tól gyártott modelleket.

A felszínes változtatás lehetne baklövés, de az ix35 sosem volt harsány divatdiktátor, így nem hiányzik egy trendek szerint rajzolt lökhárító-hűtőrács kettős. A Hyundai folyékony szobrászata a maga módján még három évesen is működik, a sárvédők felett markáns ívvel domborított lemezek sokat dobnak az összképen, a króm kilincsek már kevésbé. Bárhonnan nézzük, kellően zömök, és a LED nappali menetfénnyel már éjjel is működik a morcos, kissé agresszív tekintet.

Apróságokkal ugyan, de az autó sokszor, tapinthatóan érezteti, hogy az amerikai piacot szem előtt tartva készült. A széles hátra váró, méretes, kényelmes ülések, az automataváltó klasszikus lépcsős kulisszája, a visszapillantóba épített iránytű éltetik a gyanút. No meg az európai konkurensekhez mérten alacsonyabb minőséget képviselő műanyagok.

Bár lehet, hogy csak a műszerfal nyomkodásért rajongó, fanyalgó firkász szól belőlem, a mindennapi használhatóságot mindez nem befolyásolja. Az összeszerelés minősége viszont vitán felül áll, és minden kezelőszerv könnyen elérhető helyen, logikusan elrendezve található meg, egyedül a Hyundai típusok rákfenéje, a kék műszerfal világítás lehet zavaró. Szerencsére akad dicsérendő koreai mánia is, ilyen a második sorban is elérhető ülésfűtés, ami teljesen szokatlan extra a kategóriában, és a fagyok közeledtével egyre inkább felértékelődik.

A méret a lényeg

A tágas tér viszont nem, ebben a kötelezőt nyújtja az ix35, a majdnem sík padlón lábtér bőven akad, és tulajdonképpen 190 centiméterig kényeztető a kényelem, főleg ha a panoráma üvegtető nem rabol centiket a fejtérből. Csomagterét tekintve a Hyundai nyerő lap lenne az autóskártyában, az 591 liter (Toyota RAV4-577, Ford Kuga-456, Mazda CX-5-505) tisztességes érték, az ülésdöntéssel pedig majdcsak sík rakodóteret kapunk, ahova akár egy 28-as férfi kerékpár is befér, hajtogatás, gondolkodás nélkül.

Ráncfelvarrás hozta újdonság még maga a tesztautó is, a kétliteres, 136 lóerős dízelmotor eddig nem volt rendelhető hatfokozatú automatával és összkerékhajtással együtt. Mára létezik ez a csomag, és többre, jobbra vágyni felesleges. Legalábbis, ha ix35 vásárláson gondolkodunk. Lehet, hogy a hagyományos automata jókorát harap a 373 Newtonméter nyomatékból, és csak 12,1 a százas sprint, de az ix35 hangulatába süppedve nem kívánunk nagyobb teljesítményt. A váltó megfontoltan majszolja a fokozatokat, nincs feszengés, erőltetet sportos hangulat, ránk ragad a ráérős nyugalom.

Ez jellemző az autó egész karakterére, viselkedésére. Igazi csendes társ, kényelmet, tágas teret kínál a stresszmentes utazáshoz. Puhán fut, nagy sebességnél sem uralkodik el a szél, vagy a menetzaj, és őszintén a legjobb lenne, ha az automata pilótát benyomva hátra tudnánk mászni, és amíg elcsorgunk Münchenig, durmolhatnánk egyet a hátsó ülésen.

Kanyarokban jobban bólint néhány konkurensnél, de személy szerint én ebben a kategóriában jobban értékelem a kiemelkedő rugózási komfortot, ha már egy közel két tonnás családi autóra vágyom, az ne pattogjon MINI Roadster módjára.

Új kütyüként az i30-ból ismert állítható rásegítésű kormányszervóval játszhatunk, persze egy ekkora testnél nem sok értelme van a Sport állásban felkeményített volánnak, legfeljebb picit hamarabb érezzük, ahogy alulkormányzottan túrni kezdi az orrát. Másik felejthető funkció az ECO gomb, egy hét alatt nem találtam egyértelmű bizonyítékot a hasznosságára, vele vagy nélküle remélhető a 8-8,5 literes átlagfogyasztás, átlagos vezetési stílus esetén.

Piszkos anyagiak

A tesztautó ára leírva borsosnak tűnik, de a 9 302 000 forintból 1,1 millió csak az összkerékhajtás, és az automataváltó, ezekről és a Premium csomagról lemondva a 136 lóerős dízel már 6 699 000 forinttól elérhető listaáron, tehát az épp aktuális kedvezmények, és a kőkemény szándékkal végigvitt alkudozás még faraghat az összegen.

Ha számít az alaphelyzetben nagy méretű csomagtér, és a középkategóriás szabadidőautók között kutatunk családi szolgát, az ix35 megfontolandó választás. Egy téren sem nyújt kiemelkedőt, de az átlagot biztosan hozza, és mint minden Hyundai esetén, az 5 év, kilométerkorlát nélküli garancia is sokat nyomhat a latba.

Mellette – Ellene
Komfortos rugózás Tágas csomagtér Kényelmes utasülések Ülésfűtés a második sorban	Átlagos minőségű anyagok a műszerfalon Praktikus ötletek hiánya Felesleges ECO mód