| Röviden – Denza | |
|---|---|
| Mi ez? | A Mercedes-Benz B-osztály alapjaira épített elektromos autó |
| Mit tud? | Fura külsővel, egy E-osztály kényelmét nyújtani, elektromos hajtással |
| Mibe kerül? | 13,8 millió forint a listaára Kínában, állami támogatással 10 millió |
| Kinek jó? | Azoknak, akik kényelmes, tágas autóra vágynak, de környezetbarát hajtással |
Sok okos koponya gyűlt össze nemrég Kínában a 12. Michelin Challenge Bibendumon. A fenntartható mobilitás köré szerveződött konferencián és kiállításon arról beszélgettek, milyen megoldásokkal lehetne nem tönkretenni a Földet és élhetőbbé tenni a városokat, amelyek a jövőben az emberek 2/3-nak adnak majd otthont.
Ennek egyik alapvető kérdése a károsanyag-kibocsátás csökkentése. A Michelin Zöld könyvében olvasható tanulmány szerint 2010-ben az új járművek 98 százalékban belsőégésű motor volt és maradék két százalékon osztoztak az alternatív-hajtások. A legtöbb hibrid volt.
A villanyautóké a jövő
Így változik meg 2050-re a járművek hajtáslánca. Forrás: Michelin – Zöld könyv
Ám a változás elindult és az elemzés szerint hamarosan komolyan érezhető lesz. 2025-re, már csak a járművek negyven százalékában lesz önállóan belsőégésű a motor, míg a hibridek aránya eléri a 30 százalékot. Ám a hibridek kora rövidnek ígérkezik, csak asszisztálnak a belsőégésű motor eltűnéséhez, ami 2050-re várható. Minimális marad belőlük.
Ugyanígy járnak a hatótávnövelővel szerelt elektromos autók, amelyek fénykorát 2030-ra teszi a McKinsey nevéhez köthető kutatás.
Eközben viszont nagyjából a jövő évtől komolyabb szerepet kapnak az akkumulátoros villanyautók, amelyek 2020-ra már az autók 10 százalékát, 2030-ra már 25 százalékát adják majd. Részarányuk 2050-re csúcsosodik ki, eléri a 65 százalékot is. Mi lesz a maradék nagyjából 35 százalékkal? Üzemanyagcellával szerelt villanyautók adják, amelyek előretörése 2025-től várható.
Vagyis a villanyautóké a jövő. A Csengduban rendezett konferencián számos ilyen autó sorakozott. A Tesla Model S, a BMW i3, a Renault Zoe, a Zinoro 1 mellett volt egy számunkra eddig ismeretlen kínai modell is.
Az autó listaára nagyjából 13,8 millió forintnak felel meg Kínában, de az elérhető maximális állami támogatással 10 millióra csökken.
Forma, belső
Denza. Csak így simán. Ez a márka neve és az autó neve is, utóbbit azért mondják úgy is, hogy „Denza villanyautó”. A márka mögött a Shenzhen BYD Daimler New Technology vállalat áll, amelynek fele-fele arányban a kínai BYD és a német Daimler cégek a tulajdonosai. A Denza egy kínai kifejezés, jelentése „növekvő energia és lendület” vagy „győztes erő” lehetne.
A 2014 szeptemberében piacra került modell a 2005 és 2011 között készült Mercedes-Benz B-osztály alapjaira épül, de a valóságban ebből semmi nem érzékelhető a felhasználó számára. A Denza jóval testesebb jármű benyomását kelti, amit a méretei is alátámasztanak. 4642 milliméter hosszú, 1850 mm széles és 1642 mm magas, a tengelytávolsága 2880 milliméter.
Kissé felfújt megjelenésű, de a részletmegoldások szépek és az összkép sem csúnya, egyterűnek elmegy. Külön izgalmas a Citroën C6-oshoz hasonló hátsó szélvédő megoldás, ahol az oszlopok túllógnak az üvegen.
Kifejezetten jó vezetni a Denzát. A végsebessége villanyautós szinte nagy, 150 km/óra
Ha a Denza nem osztozott volna egy Mercedesszel és egy smarttal közös standon, akkor is nyilvánvaló lett volna a német gyár részvétele az autó elkészítésében. Az utastér egyértelműen Mercedes-hangulatot áraszt, a részletek árulkodóak, de az anyagminőség és összeszerelés minősége is a német prémium márkáéhoz közelít. Nem is beszélve a rögzítőfékről, amit Mercedes-hagyománynak megfelelően a bal lábunkkal aktiválhatunk.
A meglepően jó minőségű utastérben az ülések ajtókárpitok klasszikus jellegűek, a motor gombra indul, a fokozatválasztó-kar egyedi jellegű, a 8 colos érintőképernyő köré épült középkonzol érintőgombokkal működik, vagyis a technika modern.
Az utastér kellően tágas, hátul is bőségesen elfér egy 180 centiméter magas ember is, de ez Kínában szinte elvárás. Nagy a hátsó lábtér, nagyobb, mint egy Mercedes E-osztályban, a fejtér szintén kiváló. A csomagtartó 460 literes, a szokatlan farkialakítás miatt a rakodónyílás azonban szűk.
Futurisztikus a TFT műszeregység képe
Technika
A Denza villanymotorja maximálisan 86 kW (117 LE) teljesítményre képes, míg az állandó értéke 68 kW (92 LE). A motor nyomatéka a fentieket követve 290 illetve 177 newtonméter. Ez nem túl kiemelkedő, az ígért hatótávolság azonban annál inkább. Elvileg a 335 kilométer is lehet (klímát és a nagy sebességet ehhez el kell felejteni), de egy kínai szabvány ciklus szerint 250 kilométer feletti a norma. Ez ugyan elmarad a Teslától, de az Európában ismert villanyautókat lepipálja.
Nincs azonban ebben semmi trükk, kétszer annyi akkumulátor van benne, mint egy Nissan Leafben, e-Golfban stb., 47,5 kWh energiát képes tárolni. Nem is meglepő, hogy hagyományos 230 voltos hálózatról 15 óra alatt tölthető fel a lemerült akksi, a külön megrendelhető (740 ezer forint) 400 voltos fali töltővel három óra alá csökken ez az érték, míg a tervezett 100 kW-os egyenáramú töltővel fél órára szűkül a tankolás.
A nagy hatótávolságnak azonban ára van, az akkumulátorcsomag 550 kilót nyom, így a Denza üresen 2,1 tonnás. Ez az autó dinamikáján önmagában nem éreztük, hiszen a villanymotor jellegéből adódóan azonnal nagy nyomatékkal mozdítja meg a kocsit, de a száraz adatok árulkodóak. 0-ról 100 km/órára 14 másodperc alatt gyorsul. Egy 0-60 km/óra sprint viszont megvan 4,5 másodperc alatt. A nagyobb akkumulátorkapacitás nagyobb végsebességet engedélyez (a nagyobb tempó, komoly energiafelhasználással jár, ezért korlátozzák a villanyautókat), így a Denza 150-nel is hasíthat.
. 0-ról 100 km/órára 14 másodperc alatt gyorsul. Egy 0-60 km/óra sprint viszont megvan 4,5 másodperc alatt.
Költségek
A rövidke tesztúton az elsőkerék-hajtású kocsi fordulékonynak tűnt, jól gyorsult, erőteljesen lassult. Egy kényelmes, nagyon masszív autó benyomását keltette, kissé túl lágy kormányzással és futóművel. A fogyasztása 17,2 kWh, ami a 40 forint/ 1 kWh-tal (magyar ár) számítva nagyjából, 690 forintnak felel meg, ami kevesebb, mint két liter hagyományos üzemanyag ára.
Az autó listaára nagyjából 13,8 millió forintnak felel meg Kínában, de az elérhető maximális állami támogatással 10 millióra csökken. Nem olcsó, de sok kínai vevőt ez nem érdekel, hiszen ott nem mindenki juthat autóhoz. Csak Pekingben kétmillióan várnak rendszámra, miközben évente csak 140 ezret adnak ki. A rendszám-sorsoláslás mechanizmusa viszont nem vonatkozik a villanyautókra, azokkal gyakorlatilag azonnal közlekedhet a vevő.
Tavaly 18 millió autót adtak el az ázsiai országban, közülük 20 ezer volt elektromos. Ez az arány azonban hamarosan megváltozhat. A fenti szabályozásnak is köszönhetően öt éven belül Kína lesz a világ legnagyobb villanyautó-piaca. Ez segíthet, hogy a szmogba burkolózó óriásvárosok lakói esetleg újra láthassák a napot.
