Röviden – Jönnek az elektromos Volvók | |
---|---|
Mik ezek? | Konnektorból is tölthető hibrid Volvók |
Mit tudnak? | Takarékosak, zöldek és akár tisztán elektromos hajtással is mennek |
Mibe kerül? | Egyelőre csak az XC 90 T8-nak van ára, az 3 millióval drágább, mint a nem hibrid változat |
Kinek jó? | Bárkinek, aki a biztonságos és tiszta, takarékos kocsira vágyik. És meg is tudja fizetni |
A Volvo szerint most jött el az annak az ideje, hogy lépjenek egy nagyot a teljes modellpaletta elvillanyosítása felé. Nő az akkumulátorok kapacitása, ezzel párhuzamosan az áruk is egyre megfizethetőbb és szintén egyre nagyobb az egy töltéssel megtehető távolság. Emellett az elektromos töltőállomások is szépen gyarapodnak. Úgy látszik, a Volvo elhatározása komoly, rögtön két új padlólemezzel csapnak bele az elektromos lecsóba.
A márka új középtávú stratégiájában az elektromos hajtással is ellátott Volvókkal már szabad szemmel is jól látható – 10 százalék körüli részesedést tartanak reálisnak. Sőt, 2019-re a konnektorból tölthető hibridek mellett egy teljesen új, elektromos üzemű modellt is ígérnek.
A villamosítási stratégia első lépéseként a 90-es és a 60-as széria hálózatról is tölthető, tisztán elektromos hajtással is mozgásképes hibrid autóival találkozhatunk. Mindennek az alapja a kétféle új padlólemez, amelyből a nagyobb, a Scalable Product Architecture (SPA) fantázianevű összkerékhajtás befogadására is képes, míg a kisebb, kompakt autóknak szánt változat pedig a Compact Modular Architecture nevet (CMA) kapta a keresztségben. Mindkettő a végletekig variálható, mindössze az első tengely és a tűzfal közötti távolság fix, minden más irányban tetszés szerint változtathatóak a méretek.
Míg a kompakt változatban a hagyományos belső égésű és a villanymotor az autó elejében található sziámi ikrekként összenőve, addig a nagyobb padlólemezben a villanymotor a hátsó tengelyhez költözött és a hátsó kerekeket hajtja. Mechanikus kapcsolat nincs is az első és hátsó tengely között, kardántengely egyáltalán nem megy a hátsó hídhoz. Logikus a kérdés, hogy mi van akkor, ha lemerülnek az akksik, de mégis szükség volna az összkerékhajtásra? Akkor a belső égésű motor melletti generátor termel annyi áramot, amennyi elég a hátsó kerekek hajtásához.
Mivel a kardánalagút amúgy is kihasználatlan lenne, hogy mégse kongjon üresen, bután, a Volvo mérnökei oda tették a villanymotorok működéséhez szükséges akksikat. Duplán jó helyre, mert így védett helyen vannak a telepek, és értékes helyet sem vesznek el az autó csomagtartójából. De nézzük, milyenek is a jövő elektromos Volvói:
S60L TE
Kezdetnek az S60-as hosszított változatát próbáltuk ki. Ez az első olyan Volvo modell, amit már Kínában, Csengduban gyártottak. Míg az XC90 T8-at a globális, a V60 D5/D6 Twin Engine modelleket európai, addig az S60L TE-t kifejezetten a kínai piacra szánja a gyár. Az autó orrában kétliteres, négyhengeres benzinmotor dolgozik, a hátsó kerekeket pedig 50 kW-os villanymotor hajtja, amelyet 11,2 kWh-s akksi lát el energiával. A két motor együttesen 306 lóerőt (238 + 68) illetve 350 és 200 Nm-nyi nyomatékot képes leadni, 49 g/km-es CO2 kibocsátás mellett. Tisztán elektromos üzemben 53 kilométer a hatótáv, károsanyag-kibocsátás nélkül, néma csendben.
Volvo C 30 Electric
Az időközben már gyártásból kivont C 30-as Volvóból készült néhány teljesen elektromos hajtású darab is. Valamikor 2011 év vége felé kezdték őket kiszállítani, de az irreálisan magas ár miatt – bőven 20 millió forint feletti árról van szó – az autókat végül nem értékesítették, hanem csak lízingelték. Hogy szegény C30-asok ne unatkozzanak a nyugdíjasotthonban, kettőt elhoztak nekünk kipróbálni. Jó ötlet volt.
Elektromos hajtású autóban mindig fájdalmas dolog télen autózni. Ha villannyal kell fűteni, akkor a vártnál jóval gyorsabban fogynak el a megtehető kilométerek. Mivel fagyos autóban kellemetlen és veszélyes is utazni, a legtöbb villanyautóban rafináltan a kevesebb energiát fogyasztó ülésfűtés használatát ajánlják, amíg lehet. A Volvo ezzel szemben zseniális húzással oldotta meg a problémát, rövidtávra megmarad a villanyfűtés, de ha a megtehető 150 kilométerre mind szükség van, akkor bio-etanol üzemű benzinkályha ontja magából a meleget.
A C30-asban 23 kWh-s lítium-ion akkumulátor csomag van, amelyek két, 140 kilogrammos csomagként, az eredeti üzemanyagtank helyén foglalnak helyet. A 400 voltos üzemi feszültségű kompakt villanymotor 111 lóerőnyi teljesítmény és 220 Nm-nyi nyomaték leadására képes. Mezei 230 voltos, 10 amperes hálózatról 10, 16 amperesről 6-8 óra a teljes töltés időigénye.
Üzem közben a 250 darab elektromos Volvo C30-as folyamatosan gyűjtötte a felhasználási szokásokat, így járulva hozzá ahhoz, hogy a következő villanyautók még inkább olyanok legyenek, mint amilyenre valóban várnak az autósok.
A rendezvény főszereplője mégis a Volvo XC 90 T8-as modell volt, amely kategóriájában egyedülállónak számít. Mármint ha hétüléses, konnektorból is tölthető, tisztán elektromos üzemben is mozgásképes nagyméretű szabadidő-autók között keresgélünk, mást nem nagyon fogunk találni. A hibrid XC90-es a jövő év elejétől lesz kapható, 2016 második felétől pedig az új S90 limuzin és más modellek plug-in hibrid kivitele is megérkezhet.
Mennyivel drágább?
Az XC90 T8 Twin Engine Momentum felszereltségi szinttel durván 3 millió forinttal kerül többe, mint a hasonló felszereltségű, de villanymotor és akksi nélküli társa. Cserébe igazi hétszemélyes szabadidő-autó, 407 lóerővel, 640 Nm-es csúcsnyomatékkel (320 + 87 LE, 400 és 240 Nm) és röhejes, 49 grammos CO2 kibocsátással, 2,1 literes gyári fogyasztással. Tisztán elektromos hajtással 43 kilométert képes megtenni, és hibrid üzemmódban, mindkét motorjával 5,6 másodperc alatt éri el a 100 km/órás sebességet.