| Röviden – Ford S-Max, 2015 | |
|---|---|
| Mi ez? | Sportos buszlimuzin, akár 5+2 üléssel |
| Mit tud? | Tágas, sportos, szép, korszerű és jó benne lakni |
| Mibe kerül? | 9,5 millió a 180 lóerős, jól felszerelt Titanium dízel, a bordó tesztautó kb. 12 millió forintba kerül |
| Kinek jó? | Optimális családi autó 3 (akár 4-5) gyerek mellé, kiváló taxi |
A Ford új családi sport-buszlimuzinját erős dízelmotorral, kézi váltóval és sok-sok, de messze nem az elérhető legtöbb extrával teszteltük. Tetszett, kéne, még ha pár apróság miatt el-el is húztuk néha a szánkat.
Forma
Akárcsak a 2016-os modellévre elkészült új Galaxy, a Ford Mondeo-alapú buszlimuzin laposabb, sportosabb testvére is megtévesztően úgy néz ki, mintha csak egy közepes ráncfelvarrás eredménye lenne. Pedig nem: száz százalékig új autóról van szó.
Az Aston Martin ihlette hűtőmaszk manapság általános Ford-stíljegy, ezt leszámítva pedig tényleg kiköpött olyan az új S-Max is, mint a régi. Ami nem is baj. A tágasabb Galaxynál messze népszerűbb volt a sportosabb S-Max; a tesztautóval járva mellbevágóan erős volt a zöldtrabant-effektus: hirtelen ráeszméltem, milyen elképesztően sok S-Max rohangál az utakon. Ezt a sikert pedig nem akarta kockáztatni a Ford, tehát amit csak lehetett, hagyott úgy, ahogy már bevált.
A feláras LED-lámpák automatikus fényváltósak, éjjel kitakarják a szembejövő vagy követett autót
Nem így képzelné el az ember egy családi buszlimuzin fenekét
Akármilyen óvatos is volt a megújítás, a sokküllős felniktől a haragos hűtőmaszkon át a szépen megkreált hátsó lámpáig markáns, határozott, szép és lendületes minden az S-Maxon – pont, ahogy eddig is volt.
Utastér
Úristen, ha ez a laposabb-szűkebb verzió, mekkora is volt a Galaxy? – próbáltam visszaemlékezni a még nagyobb Forddal szerzett tapasztalataimra. Az S-Max akkora belül, hogy csak a leghátsó sorban beszűkülő fejtér és a harmadik üléssor mögötti apró csomagtér miatt kellhet – esetleg – Galaxy bárkinek helyette, még akkor is, ha taxis az illető, vagy érettségiző gyerekei vannak.
És nem csak tágas, nagyon-nagyon élhető is a kabin. A könyöklő alatti üreg hihetetlenül mély, a dupla mélységű pohártartókban eltűnik a félliteres flakon, a kesztyűtartó és az ajtózsebek is öblösek, padló alatti tárolókba is dughatunk ezt-azt. A Ford nem luxusmárka, de az S-Max olyan luxust kínál, ami bizony még a prémiummárkáknál sem gyakran érhető el: a grandiózus térkínálat luxusát.
Sivár, de jól áttekinthető és praktikus a műszerfal
Kétszemélyes teherautó, sík padlóval
A hátsó ülések (mind az öt) gombnyomásra dönthetők a padlóba, de itt azért becsúszott egy kis bibi. Egyrészt a támlák folyton nyöszörögnek, ami nagyon zavaró az amúgy csendes kabinban. Másrészt ez a döntés hol sikerül, hol nem, és ez az esetlegesség nem igazán bizalomgerjesztő egy új autóban.
De az ergonómia nagyszerű. A motoros-memóriás ülések felárért nem csak fűthetők, szellőztethetők is, a pedál-kormány-ülés háromszög precizitása viszont inkább sportos, mint luxushangulatot kelt a pilótában. A beszállás az okosan előrecsúszó középső-külső ülések mellett leghátra is könnyű. A tükrök nagyok, a kocsi határai jól érzékelhetők, a nagy érintőképernyő és a kormány mögötti műszeregység által közölt információk komplexitása, a HMI-rendszer működése pedig talán a legjobb, amit meg lehet kapni pénzért a mai autókínálatban.
Szó se róla, a nagy, sivár plasztikfelülettel borzasztóan kiábrándító a műszerfal és a középkonzol, valamint a kijelzők grafikája is lehetne szebb. Ellenben maga a tartalom tökéletes. Az érintőképernyő alapnézetében egyszerre kapunk infókat a klíma, a navigáció, a rádió és a telefon működéséről, és mindenről pont annyit, amennyit kell. A kormány mögött a digitális kijelzőn egyszerre láthatjuk a fedélzeti számítógép és az aktuálisan használt alrendszer adatait, de úgy, hogy nem veszünk bele a részletekbe, mert a legfontosabb infókat valahogy mindig kiemelten látjuk a sok sallang között. Ennyi adatot ilyen természetességgel még soha, semmilyen autó nem tudott elém tenni egyszerre – legalábbis nem Head Up Display nélkül. Zseniális, de tényleg:
Sok információt is meg lehet jeleníteni áttekinthetően, világosan
A központi kijelző grafikája nem szép, de az információkat ügyesen adja át
Technika
A kétliteres turbódízel 150 vagy 180 lóerővel rendelhető a Ford S-Maxba. (Felárért akár összkerékhajtással is.) A bődületes, 400 Nm-es nyomatékkal a 17 mázsás autó dinamikusan gyorsít, bármilyen tempónál – viszont egy kicsit jobban megkéri a haladós vezetés árát, mint a legjobb mai kétliteres dízelek szokták. Vegyes üzemben, nem is nagyon hajtva 8,1 liter volt az átlag, ami kézi váltóval egy cseppet sem nevezhető jó értéknek. Ha nagyon finomkodunk, el lehet járni 7-7,5 literből is, de ez inkább magas építésű crossoveres érték, nem olyan hűdejó fogyasztás, amit az aerodinamikus, lapos forma sejtetne.
Adatlap
Ford S-Max Titanium 2.0 TDCi
| Motor | 1997 cm3, Dízel, S4 |
| Teljesítmény | 180 LE |
| Nyomaték | 400 NM |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | 9,7 sec |
| Végsebesség | 211 km/h |
| Fogyasztás (vegyes) | 5 l / 100 km |
A futómű alapkivitelben se rossz, de felárért változó keménységű csillapítás is rendelhető a kocsihoz. Sőt: hamarosan a változó áttételű kormányzás is rendelhető lesz, ami ebben a bumfordi családi kategóriában egészen újszerű élményt jelent majd. Bizonyára.
A tesztautóban hatfokozatú kézi sebességváltó volt, ami nagyon nem illik se a motorhoz, se a kocsi jellegéhez. Igaz, hogy a kar rövid utakon jár, nagyon pontos és autópályán takarékos, mert hatodikban alig pörgeti a motort, de akkor is. Egy ilyen drága, nagy családi kocsiban 2015-ben már hülyén néz ki a kavargatás, a túl hosszú kettes miatt pedig városban különösen kényelmetlen volt a kapcsolgatás. Mivel az S-Max automatája duplakuplungos mechanikus szerkezet, még a fogyasztást se növeli a komfortos automata.
Szolgáltatások
A Ford élen jár manapság a korszerű biztonsági és kényelmi extrák „lehúzásában” a megszokottnál kisebb, olcsóbb kategóriába. Éppen ezért nem is nagyon csodálkoztam a sávtartó automatika, a kormányfűtés, a táblafelismerő rendszer meglétén (a tesztautóban nem volt, de követőradaros tempomat is rendelhető hozzá, vagyis az S-Max is azon maroknyi, bár egyre nagyobb maroknyi autó exkluzív klubjába tartozik, amelyek bizonyos körülmények között már-már vezető nélkül is képesek lennének közlekedni). Két igazán izgalmas dolog volt ebben az elektronikus kényeztetésben: az egyik, hogy ez a sok cucc így együtt azért máig kevés kocsiban van meg. A másik pedig ez elektromotoros kormánymozgatás volt: tudomásom szerint mindmáig ezt a luxust kizárólag a prémiummárkáknak tartották fenn. Megint ledőlt egy tabu.
A legtöbb elektronikus okosság nem csak egy pipát jelent a konkurenciaharcban, hanem valóban jól működik. A Ford volt az első autó alattam, ami tényleg gyorsan és normálisan be tudott parkolni önállóan egy útirányra merőleges helyre – igaz, előtte egyszer, amikor véletlenül nyomtam meg a gombot, úgy informált, hogy ha akarom, a Demszky-karók közé is szívesen felparkol az Etele tér mellett. A sok használható elektronikus extra után igazi rémálom volt viszont az ötödik ajtó motoros nyitása-zárása.
Az orrkamera képe
Már a Kugában is gyűlöltem a Fordnál valamiért extrém lassan működő motoros csomagtér-nyitást, de az S-Maxban sikerült tökélyre fejleszteni az élet megkeserítését ezzel az extrával. Elvileg itt is láblendítéssel nyitható fel az ötödik ajtó, ha tele a kezünk csomagokkal, de a szenzor nagyon kívülre került és nagyon érzékeny. Naponta többször nyílt úgy az ajtó, hogy nem akartam kinyitni, hol a kutya nyitotta ki otthon egy farkcsóválással, hol a laptoptáska lendülő szíja nyitotta vissza, amikor már indultam fel a mélygarázsból. De néha csak úgy, minden látható ok nélkül csukta a fejemre, esetleg nyitotta neki a falnak a raktérajtót a tréfás kedvű elektronika. Gyűlöltem, üvöltöttem miatta a kocsival, erőszakkal, anyázva rángattam vissza a fedelet néha – csodálatos, hogy elég nyugodt alaptermészetem mellett milyen intenzíven hozta ki belőlem az állatot ez a feláras kényelmi szolgáltatás.
De az S-Maxnak sosem esett nehezére kiengesztelni egy-két szándékolatlan nyitás vagy zárás után. Míg vele jártam, volt pár fagyos reggel – és mi mással szerettethetné meg magát egy kocsi mínuszos hajnalokon, ha nem ezzel a csodával, ami sok éve örvendezteti már a fordosokat, de valamiért nagyon kevés más márkánál érhető el:
Az automatikus fényváltós, a szembejövő vagy követett autót „kitakaró” mátrix LED-fényszóró csodálatos dolog az éjszakai autózás alkalmával, a sávtartó automatikával együtt csomagban 275 ezer forintos extra igazán hasznos holmi.
Ahogy a Mondeóból van, a Ford S-Maxból is lesz Vignale kivitel. Kíváncsian várjuk a full-full-full Fordot, van egy olyan érzésünk, hogy nagyon kellemetlen helyzetbe hozza majd ez a kommersz modell a prémium gyártókat is, a maga kategóriájában.
Vezetési élmény
Sok-sok esetben az extradömping csak arra szolgál, hogy elfedje az autó alapvető hiányosságait. És egy autó alapvető hiányossága, ha nem jó vezetni. Nos, az előző S-Maxot sok kritika érte túlontúl is sportos, kemény futóműve miatt – vajon az új, komfortosabb generáció kevesebb élményt kínál a sofőrnek?
Szerintem: nem. Precíz a kormányzás, határozott a felfüggesztés viselkedése, a motor erős és elképesztően nyomatékos, a váltó, ha túl hosszú is, könnyen kapcsolható, a fék jól adagolható, a kocsi átlátható, a karosszéria sarkai-végei még a nagy méret mellett is jól érzékelhetőek.
A telefonomig benyúlva könyék fölé elnyelte a karom a tárolóüreg
Széles nyílást tár fel a csaknem derékszögig nyíló hátsó ajtó
Hosszú úton a csendes üzem és a (levett loudness-szel) egész kulturált hangzású Sony hifi miatt jó vezetni az S-Maxot. Ha nagyon unatkozunk, egészen jópofa dolgokkal szórakozhatunk. A szűk városi utcákon jól jön az előre-oldalra kitekintő frontkamera, autópályán pedig azzal lehet elütni az időt, hogy a váltókart kihúzva sebességből, a gyűrűt felhúzva, a kart a rükverc felé tolva bekapcsol a tolatókamera, így meg lehet hekkelni azt a biztonsági rendszert, ami minden parkolókamerás kocsiban meggátolja nagy tempónál a hátrafelé nézegetést.
Viszont most visszatérnék a váltóra. A hatgangos manuális szerkezet fokozatkiosztása a környezetvédelmi kamunormák teljesítése érdekében egy kicsit elmebetegre sikerült. Az egyes átlagosan rövid, viszont a kettes már nagyon hosszú – a legtöbb szűk kanyar bevételéhez egyesbe kell visszalökni a kart. Nem gyakran fulladtam le még ennyiszer kocsival, mint a kézi váltós S-Maxszal, kettesben lefulladásban pedig szerintem egyéni csúcsot értem el. Ezt az autót, ezzel a motorral csak automata váltóval javaslom megvételre, küszködjön helyettem a számítógép a motor életben tartásával.
Három külön ülés: gyermeküléssel kínlódó szülők öröme
Kinek ajánljuk?
Az S-Max új modell, kétliteres dízelmotorjának fajlagos teljesítménye kiemelkedően magas, opciós listáján megtalálható az összes korszerű biztonságos és kényelmi extra. Elődje nagyon népszerű volt – érthető, hogy a Ford nem szerénykedett, amikor beárazta a modellt:
A legmagasabb felszereltségű, kézi váltós, 180 lovas S-Max és
néhány konkurense – listaárak, hét üléssel
Ford S-Max 2.0 TDCi Titanium (180 LE) 9 485 000 Ft
Fiat Freemont 2.0 MJet Lounge (170 LE) 9 215 000 Ft
Opel Zafira Tourer 2,0 CDTI Drive (170 LE) 8 594 000 Ft
VW Sharan 2.0 TDI Highline (177 LE) 11 175 000 Ft (11 738 990 Ft)
Ezzel együtt elmondhatjuk, hogy a kocsi ár-érték aránya a kiváló minőségérzet, a nagyszerű élhetőség és az élvezetes vezethetőség miatt egyáltalán nem rossz. A valamivel olcsóbb Zafira és Freemont mellett teljesen indokolt a Ford felára, ellenben a Volkswagen Sharan jóval magasabb listaára nemigen magyarázható egy S-Max-menetpróba után. És persze a Ford mindig is hajlott a szép szóra, ha valaki alkudni akar.
Nincs kétségünk: a Galaxy kistestvére továbbra is sikeres autó lesz, a második generáció 2015-ben van olyan jó és korszerű sportos buszlimuzin, mint az első széria volt 2006-ban. Csak két javaslatom volna azoknak, aki a vásárlást fontolgatják: lehetőleg automata váltóval vegyék, és ne rendeljék meg a motoros csomagtér-ajtót!
| Mellette – Ellene | |
|---|---|
|
|
