Még titkos, de 2,5 litert fogyaszt

Röviden – Kia Optima Hybrid és Plug-in Hybrid
Mi ez?	A Kia Optima benzin-elektromos hibrid és konnektorról tölthető hibrid kivitele.
Mit tud?	Kényelmes és tágas középkategóriás autó, amelynek konnektoros változata akár 43 kilométert is képes árammal megtenni, feltöltött akkuval szabványos átlagfogyasztása 2,4 l/100 km.
Mikor érkezik?	Előre láthatóan jövő év közepén érkezik, a normál hibrid felára 25, a konnektorosé 45 százalékra várható.
Kinek jó?	Azoknak, akik inkább ülnek hibridben, mint dízelben. Kisebb csomagtartója miatt, és mert képes csak árammal is haladni, a konnektoros használata inkább városban előnyös, a normálé mindenhol.

Korábban is kínált már a Kia az Optima alapjaira épülő hibridet, de ezt nem nagyon lehetett észrevenni. Ennek legfőbb oka, hogy elsősorban a hibridek iránt fogékonyabb Egyesült Államokban árulták – míg az óceán innenső felén a koreai márka inkább a dízeleit próbálta értékesíteni. A másik ok, hogy talán ők is érezték, van még mit csiszolni az egyébként ésszerűen egyszerű technikán.

Sok kicsi…

Ez most, az Optima új generációjának érkezésével egyidejűleg megtörtént. Az alapkoncepció nem változott, azonban szinte minden részleten finomítottak. A benzin-elektromos hibridrendszer benzines része továbbra is egy kétliteres benzinmotor, csakhogy a legkorszerűbb, közvetlen befecskendezéses, 154 lóerős kivitel, amely a takarékosság jegyében elektromos hűtőfolyadék-szivattyút kapott. Az állandó mágneses, váltakozó-áramú szinkron elektromotor a hatfokozatú automataváltóban kapott helyet, teljesítménye a normál hibridben 38 kW, a konnektorról tölthetőben 50 kW.

A két egységet továbbra is többtárcsás, olajban futó kuplung köti össze, amelyet úgy módosítottak, hogy még simábban kapcsoljon. Ezzel azonban nem elégedtek meg! Az elektromotor olyan vezérlést kapott, hogy a kuplung kiemelésekor kis nyomatéklökettel ellensúlyozza a nyomatékfolyam megszakadását. Az automataváltó pedig elektromos olajszivattyút kapott, hogy alkalmas legyen 60 és 160 km/órás sebesség között az úgynevezett vitorlázó üzemmódra. (Ha például sebességkorlátozó táblához közeledve levesszük a gázt, az autó leállított benzinmotorral, motorfékezés nélkül gurul el a tábláig, ahol újabb gázadással felvehetjük az előírt, vagy kívánt tempót.)

Más a tár

A hibrid és a konnektoros hibrid változat között nemcsak az elektromotor teljesítményében van különbség, hanem természetesen akkumulátoraik méretében is. A korábbi Optima hibridben a csomagtartóban helyezték el az akkumulátort, ami nyilván nem volt előnyös a csomagtartó befogadóképességére nézve. Az új Optimát azonban már úgy tervezték, hogy az 1,62 kWórás lítium-polimer akkut bezsúfolhassák a csomagtér padlója alá, amely így végre teljes értékűvé vált és térfogata 381 literről 425-re nőtt – ami már elfogadható érték.

A konnektoros hibridről nincs ilyen jó hírünk, annak csomagtartójába összesen 307 liternyi poggyász fér. Az ok prózai: ennél még egy akkumulátort kellett beépíteni, ami nem fért máshova, mint a hátsó ülések támlája mögé, és ezzel egy jókora sporttáskának megfelelő helyet vesz el a csomagtartóból. Cserébe azonban 9,6 kWórányi összkapacitással számolhatunk, amivel akár 43 kilométert is megtehetünk kizárólag elektromosan, méghozzá akár 120 km/órás sebesség elérése mellett! Ezt az akkut – mint az autó elnevezése is utal rá – tölteni is lehet, a művelet 240 voltos hálózatból 3 óráig tart.

Áramvonalasabb

Nemcsak a ruha alatt különböznek azonban a hibridek a csak belsőégésű motorral hajtott Optimáktól. Ha messziről nem is feltűnő, de  közelebbről már észrevehető eltérés például, hogy a normál hibriden EcoHybrid, a konnektoroson EcoPlug-in emblémát helyeztek el az első sárvédőkön, valamint, hogy az utóbbin a tanksapka fedélen kívül még egy nyitható fedelet találunk: az elektromos töltőcsatlakozó számára. Ha pedig tovább folytatjuk a vizsgálódást, néhány további eltérést is felfedezhetünk.

A csak belsőégésű motoros kivitelekhez képest mindkét hibridnek más az első és a hátsó lökhárítója, méghozzá olyan kialakítású, hogy csökkentse a légellenállást. Ugyanezen okból a hűtőrácsba egy zsalut építettek, ami a hűtési igénynek megfelelően nyílik – amire leginkább városban, dugóban lehet szükség. Országúton, autópályán azonban többnyire csukva marad, és ezzel jelentősen hozzájárul a légellenállás mérsékléséhez, amit a nagyon jónak mondható 0,24-es alaktényező számszerűsít.

Selymes

A rövid próbaút során ezt sajnos nem ellenőrizhettük, azonban az kiderült, hogy mindkét hibridben tökéletesen észrevehetetlenek a kapcsolások, de ami ennél is fontosabb, a fékpedálon sem nagyon lehet érezni, mikor lassítunk elektromosan, és mikor a tárcsafékek használatával. Meglepő tapasztalat volt, hogy a nyilvánvalóan nehezebb konnektoros hibrid élénkebben reagált a gázpedál lenyomására, azaz jobban ugrott rá. Ennek magyarázatát az elektromotor nagyobb teljesítménye adhatja, és az a tény, hogy előszériás kivitele miatt a normál hibridben nem lehetett kapcsolni a Sport üzemmódot.

Alapvetően mindkét kivitel kényelmes közlekedő és utazóautónak mutatta magát, bár a normál hibrid rugózásán talán puhíthatnának egy kicsit. Csendben, nyugodtan lehet velük autózni, és az ígéretek szerint takarékosan is. Teljesen feltöltött akkumulátorral a konnektoros hibrid fogyasztása – amerikai szabvány szerint mérve – 2,4 liter benzin100 kilométerenként, de lemerült akkuval – vagyis csak benzinmotorral – sem nagyobb az átlagfogyasztás 6 liternél. Körülbelül ezt az értéket hozza a normál hibrid is, amely kedvező körülmények és óvatos vezetés mellett egy kicsit kevesebbel is beéri. Hogy mégis mennyivel, azt reméljük a jövő év közepén egy teszt keretében mi is lemérhetjük.

Mellette – Ellene
Tágas és csendes utastér Kényelmes ülések Teljes értékű csomagtartó (normál hibrid) Finom működés Kényelmes rugózás (konnektoros) Nagy elektromos hatótáv (konnektoros) hatásos fék	Kis csomagtartó (konnektoros) Feszes rugózás (normál hibrid) Visszajelzésekben szegény kormány Korlátozott kilátás