Vezettük: Kia Sportage 2016

Az 1993 nyarán bemutatott első generációs Sportage volt a Kia legelső összkerékhajtású autója. Azóta eltelt 23 év, már a Sportage negyedik generációjánál tartunk és a városi szabadidő-autók még most is népszerűek. Sőt, évről évre egyre jobban mennek. A Kia számára ebből a szempontból különösen fontos modell a szlovákiai Zsolnán készülő Sportage, amiből tavaly 105 ezer darabot adtak el Európa-szerte, amely a Kia eladásainak 27,4 százalékát teszi ki.

Külső

A Sportage negyedik generációja biztosan elég megosztó lesz. Külsőre mindenképpen. Az előző generáció felnőttes megjelenésével szemben mintha visszalépés lenne a mostani dizájn és eljött az a pillanat, amikor a Hyundai-Kia összehasonlításban a két hasonló kategóriás autó közül a korábban épp az európai ízléstől távolabb álló Hyundai lehet a hazai szemnek kellemesebb.

Sportos, erőteljes formát álmodtak az autónak a frankfurti dizájnstúdióban, amibe Koreából és Amerikából is bele-beleszóltak. Az autó leghangsúlyosabb és egyben legnagyobbat változott eleme az orr lett, a furcsa hűtőmaszkkal – tigrisnek kéne róla eszembe jutni, de én inkább citromba harapott bohóchalat látok benne – ami nem feltétlenül néz ki jól. Jellegzetes, abban nincs vita. A magasabbra kerülő lámpák csinosak, a száraz Martiniben úszkáló jégkockákra emlékeztető ködlámpa különösen klassz lett, ugyanúgy, mint a rafinált domborulatokkal feldobott motorháztető. De az a hűtőmaszk… Oldalról a pár centis hossznövekedés nem fog feltűnni, – 4480 mm hosszú az új Sportage, nagyjából hasonló méretű a Renault Kadjarral, VW Tiguannal – de a hátra jobban elnyúló légterelő, illetve a nagyobb első, kisebb hátsó túlnyúlás már észrevehetően változtat az autó profilján. A Sportage magassága, szélessége nem változott, az ugyanúgy 1635, illetve 1855 milliméter, mint az elődé. A GT-Line felszereltségi szinttel dupla kipufogó, és fémhatású hátsó diffúzor tesz hozzá a sportos megjelenéshez.

Persze vannak új színek is, amelyek közül pár egész mókás. A fegyverszürke is jól mutat, de az arany, illetve a libafoszöld is egész szemrevaló. Nem biztos, hogy fizetnék ezért a fényezésért, de tényleg sokkal érdekesebb így az autó, mint mondjuk dögunalmas ezüstszürkében.

A Sportage belseje

Bent is nagyobb lett a Sportage, a fejtér elöl 5, hátul 16 milliméterrel, a lábtér 19 és 7 mm-rel lett nagyobb. Az összeszerelés minősége hibátlan, meggyőzően nyílnak, csukódnak, kapcsolódnak, kattannak benne a dolgok. Az anyagminőséggel is elégedett lesz a Sportage vásárlója, bár érdekes, hogy a műszerfal felső része ránézésre kemény, olcsó valaminek tűnik, de megérintve kiderül, hogy igazából puha, viszont a kesztyűtartó és környéke már valóban kemény plasztikból van. Belsejének elrendezése követi az új Kia Optimánál alkalmazottat, ugyanúgy tagolódik különféle funkciójú részekre. Vízszintesen kétfelé osztható: egy felső, információs szintre, itt találhatók a műszerek, monitorok (a 7 colos érintőképernyős navigációs berendezés alapáras) és egy vezérlőszintre, ahol a gombok, kapcsolók kaptak helyet. Ergonómiailag támadhatatlan.

Csomagtartója alapállásban 491 literes, – ez  a tájékoztatón elhangzott adat, míg a sajtóanyagban 503 litert említenek, ami valószínűleg a pótkerék miatt van – amely a hátsó ülések támláinak ledöntésével 1492 literre növelhető. A padló alatt 86 mm magas pince is található, amit nem szívesen mutogatnánk a csomagtartóban, azt érdemes oda rejteni a kíváncsi szemek elől. Pótkereket nem, csak gumijavító készletet találtunk az autókban. A hátsó ülések háttámlájának dőlésszöge 23 és 37 fokos szög között 7 fokozatban állítható, az állítókar jobban kézre eső helyre, az ülőpárna mellé, oldalra költözött, a jobban felszerelt változatokban pedig a fűthető és szellőztethető első mellett a második üléssor foteljei is fűthetőek. Az üléspozíció kellemesen magas, az autóból remekül átlátható a forgalom, a külső tükrei elég nagyok, hátranézve is jól kilátni belőle, de a problémásabb lavírozásoknál a tolatókamera képére is számíthat a vezető.

Extrák:

Milyen vezetni?

Frissítettek a motorokon is, nagyobb nyomatékot adnak le alacsonyabb fordulatszámon, tisztábbak lettek, és új, hétfokozatú, duplakuplungos automatikus váltóval is rendelhető lesz a Kia Sportage. Elsőként a nagyon puccos, minden jóval teletömött, kétliteres 185 lóerős változatot néztük meg közelebbről, összkerékhajtással, hatfokozatú automatikus váltóval. A plusz hangszigeteléstől csendes, kényelmes járgányt tisztességgel mozgatja a 185 lóerős dízelmotor, de ha csukott szemmel kéne tippelni, biztos egy harmincassal kevesebbet mondanék ennél a teljesítménynél. Hogy az összkerékhajtásnál, vagy az automata váltónál  forgácsolódnak-e le a lóerők, nem tudom. Lényeg, hogy nem annyira izgága, mint amit a katalógusadatok alapján tippelnénk.

A Kia összkerékhajtását a Magna szállítja, a szerkezet olajban dolgozó tárcsáinak elektronikus vezérlésével akár 0-100 százalék arányban is képes elosztani az előre illetve hátramenő nyomatékot. Kormányzása közvetlen, futóműve inkább sportos, a GT-Line óriási, 19 colos felnijeivel néhol már túl sportos is, különösen fekvőrendőröknél. A választék másik véglete az 1,6-os, 132 lóerős benzines, elsőkerék-hajtással, hatos kézi váltóval, amely nem túl vérpezsdítő, autópályán minden mozdulatot meg kell vele gondolni, a laza előzésektől pedig elbúcsúzni. Csendes, kényelmes autózáshoz azonban ez is elég.

Mikortól, mennyiért?

Magyarországon február elsejétől indul a forgalmazás, és rögtön a listaárnál 200 ezer forinttal kedvezőbb áron is el lehet vinni az akciós, első Sportage-eket. Érdekes, hogy egy darabig még párhuzamosan megvehető az új és a kifutó modell is, az árkülönbség az 1,6-os benzines LX felszereltségű modellek között mindössze 600 ezer forint, mindkét esetben az akciós árat nézve. A metálfényezés 130 ezer, a panoráma-napfénytető 300 ezer, a hatfokozatú automatikus váltó 450 ezer, a hétfokozatú duplakuplungos 550 ezer forintos felárért csapható az autóhoz.