| Röviden – SSANGYONG XLV | |
|---|---|
| Mi ez? | SUV-újdonság Dél-Koreából, de facto a Tivoli nyújtott változata. |
| Mit tud? | Tágas, és biztosan nem jön szembe másik. |
| Mibe kerül? | Nincs még pontos ár, de valószínűleg 5 millióról indul. |
| Kinek jó? | Mint a szabadidő-autók általában, széles rétegre lő. |
Megismerkedtem a spanyol Luis de Funes-vel.
Nem színész, de sunyi tekintetű, apró, örökmozgó mókamester ő is, aki Madrid kertvárosában állandóan vigyorgó étteremtulajdonosként szórakoztatja vendégeit. Spanyolország fővárosa a héten a BL-döntő lázában ég, mikor leültünk a teraszára vacsorázni, rögtön megkérdezte, kit érdekel a foci. A román kolléga volt a legélelmesebb, rávágta: hajrá Real!Ötven százalék esélye volt, bejött. A hajlott hátú vendéglős elvigyorodott, hátra somfordált, majd kihozott a srácnak egy oridzsi csomagolású Real-sálat. Az állak leestek. Szuvenír, mondta boldogan, majd hirtelen eljátszotta, mennyire dühös, a földre köpött, Barcelona, fúj, és keresztet vetett kopott cipője orrával az ősi riválist jelképező köpet felett, mintha éppen nem a városi szegény rokon Atleticóval játszanának ma este.
Persze gyorsan visszatért felhőtlen jókedve, mosolyogva hordta a baracklekváros kenyérre terített kétéves juhsajttól a haltálig a finomságokat, teátrális gesztusokkal magyarázva például, hogy melyik szósz illik a rákhoz. Mielőtt halálra etetett volna, a végén behívott mindannyiunkat a konyhára, és búcsúajándékként a kezünkbe nyomott egy-egy giccses fémkulcsot Madrid felirattal.
Rendesen benyalt a vendégeinek, kedvesen, de most is érzem hátul.
Páratlan vendéglátása azért jut eszembe a Ssangyong XLV másnapi nemzetközi bemutatójának megírásakor, mert Dél-Korea legrégebbi – de a Hyundai/Kia páros felemelkedését végigszunyókáló – gyártójának hasonló szinten kell kielégíteni vásárlóit, ha sikeres akar lenni. Szexi külsejű, kellemes anyagokkal bélelt, praktikus és lendületes autókat kell piacra dobálni egymás után a riválisoknál olcsóbban. A rémregénybe illő múlt után nincs más út.
Vajon az XLV mit tud ebből?
Külső – belső
Az ázsiai horrorszerző tavaly kezdett markáns arculatváltásba a vadonatúj Tivolival, amely Dél-Korában letarolta a SUV-ok b-szegmensét 50 százalékos piaci részesedést elérve. Ott minden várakozást felülmúló siker lett, 64 ezer darab ment el, Európában jó, ha ezer, Magyarországon 2016 első negyedévében 7 (azaz hét) példány. Szerintem tekintsünk tisztelettel rá, hogy mégsem adja fel a kontinenst a Ssangyong!
Európában a siker egyik kulcsa a magával ragadó dizájn, szól a közhely, márpedig az új XLV (sose találnák ki: eXcitng Lifestyle smart Vehicle) a csak félig-meddig rendben lévő kasztnis Tivoli nyújtott változata. A masszív eleje és hátulja ennek is klasszul néz ki, tényleg, bármelyik szögletesben gondolkodó márka szalonjában jól mutatna, ám oldalról elcseszerintették. Helyenként sok a lemez. És itt-ott keszekuszák az élek. Pont olyan, mint egy autó, amelyre utólag nagyobb csomagtartót hegesztettek, márpedig baj, ha ez látszik. Nem annyira harmonikus.
Az XLV 4440 mm hosszú, 1798 széles, és 1605 magas. 238 mm-t nyúlt a platformját adó Tivolihoz képest
Itt jut eszembe a Ssangyong 70 százalékát birtokló Mahindráról írt Bloomberg-cikk, amely szerint nem kevesebb, mint 1000 milliárd dollár vásárlótőke áll az indiai mamut rendelkezésére. Tavaly meg is környékezték a Pininfarinát, amely a hírek szerint elsőre lenézően elutasította a papucsos kérőt, majd ahogy egyre nőtt az adóssága, idővel barátságosabb lett. Mégiscsak a világ egyik legnagyobb autóipari pénztárcája nyílna ki a bólintásra. Madridban úgy hallottam a Ssangyong egyik vezetőjétől, hogy közel a megállapodás, mindezt a külső dizájn minősítésekor nem véletlenül írom.
Belül az elpusztíthatatlan zongoralakkot leszámítva egy fokkal jobb a műszerfal, kicsit ódivatú a formája, de legalább nem félrecsúszott eredetieskedés. Kapcsolók a helyükön, blabla, nem emiatt szereti majd az XLV-t a tulaja, hanem mert a 4,4 méter körüli crossoverek egyikében sincs ekkora hely belül. Kényelmes a hátsó lábtér, és a gyári adat szerint 720 literes a csomagtartó, ami első hallásra egy kategóriával feljebbi adat. Természetesen nem is igaz. Pontosabban úgy igaz, hogy
– először kiszedjük a felső padlót
– majd kiszedjük az alsó padlót is,
– aztán kiszedjük a szerszámokat és a fényvisszaverő háromszöget tartó öntött, méter széles műanyagot, fotó a galériában),
– végül kiszedjük a virsli pótkereket.
Tudor és Mircea megmutatta, hogy 2 román mennyire jól elfér 720 literen, miután kipakoltak mindent
Az autó színére fújt fémlemeztől mérve valóban brutális a tér, nem túl elegáns módon ezt a 720-as számot állították szembe a sajtókonferencián a két fő riválisnak megnevezett Hyundai Tucson 513, és a Kia Sportage 503 literjével. Kár a nagyot mondásért, hiszen e nélkül is veri őket, a padlótól mérve 570 literes az XLV fara. Mivel inkább hosszúkás az autó (itt 3-4 centi a mínusz a két megnevezetthez képest) egész jól használható mondjuk az alkoholista svéd által birtokolt lánc lapra szerelt bútorainak házhoz szállítására.
Aki reszelőért kiáltó sorjákat vár, téved, az már a múlt, ráadásul korrektül összehegesztették a különféle műanyagokat. Jogos, a piros kicsit cifra
Motorok – váltók – hajtáslánc
Túl sok variáció nincs, de a Tivoliból már megismert két 1,6-os motor tulajdonképpen elég a vevők zömének. A szívó benzines régimódi srác, 128 lóerőre van belőve 6000-es fordulatnál, míg 160 Nm-es csúcsnyomatékát 4600-nál adja le. A cég hatfokozatú kéziváltóját sokkal jobban ajánlom hozzá, mint az Aisintól érkezett automatát.
Utóbbi, és az összkerékhajtás sokkal inkább illik a jóval nyomatékosabb (1500-tól 2500-as fordulatig 300 Nm), de 115 lóerejével kisebb teljesítményű dízelhez. Ezzel fel is soroltuk a kínálatot, a lényeg, hogy a két motor, a két váltó, és az első-, illetve összkerékhajtás szinte tetszés szerint variálható (egyedül elsőkerekes benzines automata nem rendelhető), mégsem ajánlott minden konfiguráció.
Ezt a gyönyörű gyári képet nem hagyhattam ki a cikkből
Még pár kötelező gyári adat: a hét különböző változat végsebessége 170 és 178 km/óra között mozog, az átlagfogyasztások pedig 4,5 litertől (kéziváltós dízel, 2WD) 7,9 literig húzódnak (ez az automata benzinesé 4WD-vel). Nem mértük le, de higgyük el: mindössze 50 kilót hízott a Tivolihoz képest a nyújtott változata, így az alap benzines 1315-ről indul.
Kevésbé ismert Ssangyong-különcködés, hogy nem szoktak megadni gyorsulási adatot a járműveiknél. Hiába keresi az ember, nincs. A sajtónak szánt háttéranyagokban sem, pedig nem is gurulnak rosszul.
Vezetés
Adatlap
Ssangyong XLV 1,6L
| Motor | 1597 S4 |
| Teljesítmény | 128 LE |
| Nyomaték | 160 Nm |
| Végsebesség | 178 km/óra |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | nincs adat |
| Fogyasztás (vegyes) | 7,1 liter |
| Listaár: | nincs pontos adat |
Tavaly is felmerült a Tivoli bemutatóján, hogy mikor lesz kis turbós benzines, most itt is, maradjunk annyiban, hogy jelenleg nincs. A spanyol főváros környéki, szokásosan nagyjából 100 kilométer körüli tesztúton a 128 lóerős benzines teljesen normálisan, különösebb pörgetés nélkül vitte a bő 1300 kilós autót két felnőttel. 90-nél 2200-at forogva olyan 5,8 körüli fogyasztást mutatott a kompjútere, 110-et tartva 3000-es fordulatnál 6,2 körülit, itt volt némi szélzaj, de összességében kiválóan szigetelt az autó, és a hatodik fokozatig korrektül mozog, ott fogy el az ereje.
A dízel nem Mercedes, mielőtt egy-két nosztalgiázó márkatulajdonos kérdezné, ennyire csendes és kiegyensúlyozott kis gázolajosa nincs a stuttgartiaknak. A hirtelen gyorsításokkor kissé gondolkodós japán automata váltótól biztosan jobb a dél-koreai motor, szépen jár, a nyomatéka pedig addig bőven elég, amíg valamit nem kötünk a kocsi után. 130-as autópályázásnál 2100-as fordulatszám mellett 5,5 literre állt be a kijelzője.
Kellemes meglepetés volt, hogy áttérve a hegyi utakra, egyik motor fogyasztása sem ugrott meg. Éles és gyors kanyarváltásoknál nyilván alulkormányzott volt, de hétköznapi használat során senki nem rángatja meg úgy az autót, ahogyan azt az újságírók teszik azon a szokásos pár kilométeren. Még két dolog: a gyárilag szerelt Nexen gumik nem az igaziak, és ha már abroncsot veszünk, ballonos legyen, jobban is mutat a nagy lemezfelületek miatt, a keskeny gumikkal már-már matchboxosan vicces a kocsi.
Konkurensek – ár
Sűrű a konkurens crossoverek mezőnye, meg is akadna a Ssangyong torkán ez a massza, ha nagyot akarna harapni belőle. A Qashqai teremtette kategória értékesítését azóta is vezeti a névadó, de a Kia Sportage-et is sokan szeretik, míg a Hyundai Tucson annyira jól sikerült, hogy főleg az 1,7-es dízellel zabálják a népek. Nemrég összeállítottunk egy listát azokról a járművektől, amelyekre a legtöbbet kell várni, és 7-8 hónappal utóbbi az élmezőny tagja. Szerethető, dizájnos, jó autók mind.
Forintra pontos ára még nincs az XLV-nek, ám a madridi ígéret szerint ezer euróval indulhat majd a Tivoli jelenlegi, 4,79 milliós ára felett, ami most akciósan éppen 4,49 millió, de nyilván nem erre jön rá az a 300. Szóval olyan 5-5,1 millió lehet majd az 1,6-os benzines alapára, amit összevetve a fenti három típus számaival, azt látjuk, hogy jóval olcsóbb a két újdonságtól, csak a 2017 végén modellfrissítés közelébe kerülő japáné azonos.
Itt minden abszolút kifogástalan. Kár, hogy a hátsó kerekek fölött elveszett a stílusérzék
A Tucson 1,6 GDI 132 lóeővel 5,79 millióról indul, a Sportage ugyanazzal a motorral (a ruha alatt pedig rengeteg egyéb azonos alkatrésszel) pont ugyanannyiba, míg a Qashqai 115 lóval 4,99 millióról. Hátul picit tágasabb ezektől az XLV, de a formaterve közel sem annyira érett, és ugye a múlt. Mégis hiszem, hogy jó úton járnak, és a következő generációs modelljeik már pofára is egyből tetszetősek lesznek.
Csak vegyék meg már végre a Pininfarinát! Pénz van rá, ha ellesik a Hyundai receptjét, még össze is jöhet nekik valami az európai piacon.
| Mellette – Ellene | |
|---|---|
|
|
