| Röviden – Volkswagen Golf BlueMotion TGI | |
|---|---|
| Mi ez? | A 7. generációs Volkswagen Golf gyárilag CNG, azaz sűrített földgáz-üzemre alakított változata. Gázzal kb. 350, benzinnel még jó 600 km-t tehet meg egy feltöltéssel |
| Mit tud? | Csekély emisszióval, olcsón nyelni a kilométereket |
| Mennyibe kerül? | Németországban 24100 euró a kézi váltós Trendline változat, ami 4500 euróval drágább a 110 lóerős 1.2 TSI Trendline-nál – vagyis kb. 1,4 millió forint a felár a benzines modellhez képest |
| Kinek szól? | A CNG-s Golf rövid hatótávja de olcsó üzeme és csekély károsanyag-emissziója miatt a kompakt autóval főleg városban közlekedő, de időnként hosszabb utakra is kényelemben indulni szándékozók, autója, cégek, intézmények kulcsos rohangászós kocsija lehet-ne, ha itthon is lehetne kapni. |
Van benzines Golf, van dízel Golf, van hibrid Golf, van elektromos Golf, van GTI Golf – ezt tudjuk, hiszen az alsó-középkategóriás Volkswagen ezen változatai mind kaphatóak itthon. Ki is próbáltuk és becsülettel megírtuk valamennyit a hetedik generáció 2012-es bemutatása óta. TGI Golfról viszont eddig nemigen hallottunk, pedig olyan is van ám.
Mi az a TGI?
Adatlap
Modell
| Motor | 1395 cm3-es, turbófeltöltős, benzin- illetve földgáz-motor |
| Teljesítmény | 81 kW (110 LE) |
| Nyomaték | 200 Nm @ 1500-3500 |
| Gyorsulás (0-100 km/h, DSG) | 10,6 s |
| Végsebesség | 194 km/h |
| Tesztfogyasztás (vegyes) | 4,5 kg/100 km |
| Saját tömeg | 1346 kg |
A TGI jelzés a fekete Golf hátulján az 1395 köbcentis benzines blokkból fejlesztett, kettős üzemre beállított, 110 lóerősre fojtott, de azért 200Nm-t csak kipréselő szikragyújtású motort jelenti a fekete Golf hátulján. A csomagtér-padló alá épített tartályokba 15 kg CNG (Compressed Natural Gas), azaz sűrített földgáz fér (igen, ezt az üzemanyagot kilóra mérik, mint a szenet), a normál benzintank 50 literes.
A kettős üzem szűk másfél mázsás tömegnövekedéssel és 15 lóerős teljesítmény-csökkenéssel járt a sima Bluemotion 1.4 TSI-hez képest. A csomagtartó alapméretéről hivatalos adatot nem közöl a Volkswagen német honlapja (???), de a ledöntött támlás adatot megadják: 1270 liter. Ez ugyanannyi, mint a normál Golfoké.
A fogyasztásra a Volkswagen gázból 3,4 kg-os hivatalos adatot közöl, de ez éppen olyan messze áll a valóságtól, mint a benzinüzemre megadott 5,1 literes érték. Hétköznapi autózásban a 4,5 kilós gáz- és a 7 liter körüli benzinfogyasztás a realitás.
Milyen vezetni?
Röviden: pont olyan, mint a hasonló teljesítményű kis turbós benzines Golfot. Valamennyi benzint hidegindításkor megeszeget a motor (amíg az injektorok fel nem melegednek), de az átállás gázra gyorsan és észrevehetetlenül történik. Üzem közben csak az utal a kettős működésre, hogy a műszerfalon két üzemanyag-szintjelző mutatóját nézegethetjük.
Kis fordulaton a motor nagyon nyomatékos, aztán kihúzatva persze kiderül, hogy mennyi az annyi; 110 lóerő azért nem olyan nagy szám. Ezzel együtt autópályán sem kellemetlen a gázos Golf, a kiegészítő berendezések valamelyest nagyobb tömegével együtt körülbelül a 110 lovas 1.2 TSI menetdinamikáját hozza. (Vagyis 130-ról még határozottan gyorsulna, ha szabadna. A 150 tempomat kellemes utazósebesség lenne, de ha nagyon kell sietni, a 180-at is tudja tartani némi kifutás után a német autópályán.)
A kormányzás, futómű, fék, a menetkomfort, az utastér zajkomfortja, az ergonómia, a kényelmi és biztonsági extralista pont olyan, mint a tisztán benzines Golfoké, vagyis a kommersz kompakt mezőnyben továbbra is etalon.
Kettős üzemanyag-óra a CNG-s Golf műszerfalán. Kis odafigyeléssel vegyes üzemben simán hozható a 4,3-as érték, még klímázva is
Megéri gázzal járni?
A CNG-s autózás a mai modern személykocsik esetében műszaki jellegű kompromisszumot gyakorlatilag nem igényel az autós részéről. A Volkswagen Golf fogyasztása vegyes üzemben, dinamikusan, de azért ésszel autózva nálam klímával 4,5 kg volt 100 kilométerre. Egy kiló gáz ma Budapesten 345 forintba kerül, vagyis ez a fogyasztás egy Golf méretű kocsinál kábé egy liter spórolást jelent egy hasonló teljesítmény dízelhez képest és 2,5-3 liter előnyt egy benzinessel szemben. A rugalmas üzem miatt a kis hatótáv nem gond, ha épp nincs a közelben gázkút és kifogy a CNG, hát legfeljebb pár száz kilométert drágábban autózik le az ember.
Ezzel együtt a mai üzemanyag-árakon kemény feladat lenne csak a fogyasztással ledolgozni a CNG-s rendszer felárát. Egy Trendline Golf TGI a német árlistában 4500 euróval drágább a 110 lóerős 1.2TSI-nél, ami 1,4 millió forint, mai árakon kb. 4200 liter benzin – ha hét litert fogyaszt a benzines, 170 ezer kilométer alatt jönne vissza a felár. Végülis…
A magyarországi gázkutak nincsenek benne a navigációban
Szörényi András kollégám rojtosra rágta a fülemet, amíg ezzel a cikkel dolgoztam: azt is nézd ám meg, hogy mi lesz, amikor majd lejár a gáztartály műszaki érvényessége! Mert milyen szemétség, hogy erről nem szoktak beszélni az autógázosok! Nos, megnéztem: a CNG-tartály a hatályos műszaki előírások szerint 20 évig használható autóban, utána nem szabad többet gázt tankolni bele. Ezek a tartályok vagy acélból (kisebb, de nehezebb) vagy műanyag-kompozitból (vaskosabb de könnyebb) készülnek. Hogy a Golfban pontosan milyen van, sajnos elmulasztottam megnézni, de mindegy is, ugyanis ezek a tartályok szabványosak és cserélhetők.
Megnéztem az E-Bayen: egy 90 literes CNG-tartály, amibe nagyjából 15 kg sűrített gáz fér, 500 dollár, kb. 140 ezer forint. Hogy húsz év múlva, mikor a fekete Golfban ezt ki kell majd cserélni, mennyiért adják-veszik ezeket a ballonokat, azt persze még nem tudni, de ha az mondom, hogy mai árakon munkadíjjal, adminisztrációval együtt nagyjából maximum 200-250 ezer forintos költséget jelentene tartályt cserélni a Golfban, nemigen járok messze a valóságtól. Szóval nyugi, András, nem az a most CNG-s kocsit vásárló autós számára a legnagyobb gond, hogy 2036-ban majd ki kell csengetni két kilót palackra!
1346 kiló a gázos Golf, szűk másfél mázsával nehezebb egy sima benzines 1.4-esnél
Háttérinfó a CNG-autózásról
A sűrített földgáz-üzem azért jó, mert az égéstermék szinte tiszta szén-dioxid, se korom, se nitrogén-oxidok, se egyébb káros cuccok nem jönnek ki hátul a kocsiból a gyakorlatilag teljes egészében a legegyszerűbb szénhidrogén-molekulából, metánból álló sűrített földgáz elégetése után. Viszont a gázt szállítani drága. A legjobb a hálózati földgázból ott lesűríteni, ahol majd betankolják a járművek, de egy ilyen sűrítő gazdaságos működtetéséhez nagy átbocsátási kapacitású, nagy nyomású (ipari) földgáz-csatlakozás kell. Éppen ezért használják elsősorban a legprofibban szervezett országokban a metánt főként a városi tömegközlekedés és áruszállítás járműveiben – a CNG-s személyautózás ennek infrastruktúráján fejlődhet(ne) ki. Szép példa erre Stockholm, ahol a sok gázos busz mellett nem is nagyon látni más taxit, mint CNG-s Merciket, Volvókat.
Budapesten mindenhol 345 forint a CNG kilója. Amióta az állam megemelte a jövedéki adót, vidéken sem olcsóbb
Nálunk viszont elég nehezen akar összejönni mondjuk a BKV földgázosítása. Sok taxis és privát személyautós mégis felfedezte már magának ezt az olcsó üzemeltethetőségű technikát. A hőskorban főleg házi, olasz gázsűrítőkről tankolgattak pár kocsit az élelmes magyarok, de az otthoni kis nyomású gázzal gyakorlatilag egész éjjel ketyegni kell a kompresszornak, hogy meg lehessen tölteni az autó tartályait. Arról nem is szólva, hogy az ilyesfajta autózás ma már illegális is, hiszen az otthoni földgázon nincs rajta a kormány által 2015 január elsejétől meglehetősen gusztustalan módon 0-ról 28%-ra emelt jövedéki adó.
Azért a nagy olajcégek és pár kisebb vállalat is észlelte a CNG iránti, lassan növekvő igényt. Ma Magyarországon még közel nem optimális a lefedettség, de már nem reménytelen kizárólag a közforgalom számára nyitott kutakon tankolva elautózgatni CNG-vel:
Európában talán a németeknél a legjobb a CNG-sek helyzete. Több mint 900 kút jut a metánnal autózókra – bár az üzletág fejlődését ott az elmúlt két év alacsony olajár-szintje nagyon visszafogta. A benzinnel és gázolajjal együtt ugyan olcsóbb lett a földgáz is, de nem ugyanolyan arányban, ezért most a nagyjából benzin-árszinten lévő CNG-vel nem olyan nagy buli autózni, mint pár éve:
A piros vonal a gázkutak számát, a kék hasábok a járművek számát mutatják. A szám a hasábok tetején a német piacon megvásárolható CNG-s modellek száma. Forrás: Volkswagen Group
Akárhogy is, itthon a két legismertebb budapesti kútnál, a Kőbányai úti MOL-nál és a néhai Osztyapenkó melletti AGIP-nál egymásnak adják a pisztolyt az autósok (pontosabban a kutas csattintja egyik kocsi után a másikra – a CNG-töltés nem önkiszolgáló).
Ha a közeljövőben marad a trend, és még több taxis fedezi fel magának a földgázt, és a magánimporttól nem félő privát autósok is bátrabban hoznak be CNG-s Zafirákat, Fiat Multiplákat – vagy akár ilyen szép új Golfokat -, a kúthálózat még a nagy tömegközlekedési és fuvarozási vállalatok érdektelensége mellett is tovább bővülhet. (Akit még mélyebben érdekel a téma, olvassa el ezt a 2012-es, de sok mindenben máig aktuális cikket egy cseh tanulmányutunk tapasztalatairól.)
