Röviden – Audi Q7 és Volvo XC90 hibridhajtással | |
---|---|
Mik ezek? | Nagytestű, konnektorról tölthető akkumulátoros hibrid SUV-k zöld rendszámmal, tehát legalább 25 km elektromos hatótávolsággal. Mind a Volvo XC90 T8 Twin Engine, mind az Audi Q7 e-tron 3,0 TDI quattro a márka csúcsmodelljének tekinthető. |
Mi tudnak? | Egy töltéssel füstmentesen elsuhanni az Audi esetében akár 40-56, a Volvóval inkább 25-43 kilométert. Budapesten díjmentesen parkolni a fizetős zónákban, hibrid dzsipként döngetni a kétféle motorral. |
Mibe kerülnek? | 22,7 millió forintért kapható a Volvo, 23,9-től az Audi. A tesztautók ára 27 850 000 az XC90 és 36 386 770 Ft a Q7 esetében. |
Kinek jók? | Mindkettő vonzóbb az egyéb hajtáslánc-opcióknál a kínálaton belül. Az Audi mentes a négyhengeres motorral járó kényelmetlenségektől is. |
Pár év alatt nagyon megváltoztak a viszonyok az autók hierarchiájában. Ma nem az R8 vagy az SQ7 dízel tekinthető az Audi csúcsmodelljének, hanem a konnektoros hibrid. A Volvónál ugyanez a helyzet az XC90 T8-cal, amelyet káprázatos felszereltséggel és ennek megfelelő árcédulával mértünk össze az Audi zöld rendszámos terepjárójával. Összehasonlító tesztünket az Autó és Stílus magazinnál dolgozó kollégákkal közösen készítettük.
Design
Kicsit az történt a Q7-tel, amit a BMW is tett az X6 leváltásakor: volt egy kérlelhetetlen belépő az első generációval, amit másodszorra finomabbra vettek. Nagyon könnyen megkülönböztethető elődjétől az új Q7, mivel a domináns SUV-t egy felpumpált kombi váltotta le.
Első benyomásunk szerint diszkrét, nyugodt vonalvezetésű autó, amin van mit felfedezni az első ködlámpafészkektől a felniken át a karosszéria überprecíz éleiig. Formaterve intelligens és várhatóan időtálló, különösen jó benne az irányjelzők belülről kifelé futó fénye.
Frissebb és feltűnőbb az XC90, pedig semmivel nem agresszívabb. Erősebben jelen van, kisugárzásával leárnyékolja a nála kicsit nagyobb, 495 helyett 505,5 centis Audit. Szélesebbnek és laposabbnak hat, valójában négy centivel szélesebb (200,8 centis), de 3,5 centivel magasabb az XC90 a 174,1 centis Audinál. A Volvo XC90 egyedi dizájnja azon bukik meg, ha az autóból kimarad a LED-es fényszóróval együtt a nappali menetfény fektetett T-betűje, Thor istenség kalapácsa. Igen bután fest a pislákoló mécsesre kárhoztatva, ld. a galériában.
Lévén konnektorról tölthető akkumulátoros hibridek, itt értékeljük a sima 230-as konnektorhoz való és a gyorsabb töltők formáját. Az Audi töltőtömbje szokatlanul trampli darab. Súlyos, formátlan, nehéz mit kezdeni a kábellel, ráadásul az egész fekete. Annyi jó van benne, hogy a drót felárért 7,5 méteres, ez a rugalmasság jól jöhet.
Ahhoz képest, hogy az ügyfélnek akár naponta négyszer meg kell fognia, érthetetlenül igénytelen megoldás egy Auditól és helye sincs a csomagtérpadló alatt. Annál kontrasztosabb a Volvóé a svéd kék-sárga színkombinációban. Sokkal gusztusosabb, jobb kézbe venni és könnyebb volt használni is.
Belső tér
A Q7 szinte minden részlete kifogástalan, árad belőle a prémiumérzetet és a betonbiztos összeszerelési minőség. De valahogy az XC90 T8 belső tere otthonosabb és vonzóbb is. A bőrtokos kulcs-jeladótól a kézi gyártású svéd kristályüveg fokozatválasztó karon át az 1,1 milliós Bowers &Wilkins hifirendszer hangsugárzóiig a skandináv prémiumtermék esztétikailag külön mezőny a német konkurensektől. Praktikumban is a Volvo a jobb kicsivel, többek között a csomagtérbe rendelhető két pótüléssel, ami a hibrid Q7-ből kimaradt, csak a dízelhez kapható.
Egyik sem jeges hideget sugárzó direktori autó, imponáló biztonságuk, sokoldalú és rugalmas belső terük alapján egészen kiváló családi autók. Egyformán önállóan állíthatók a hátsó ülések, ami nagyon hasznos és kényelmes. A három részre osztott padon dicséretes az Audi három Isofix-csatlakozója, a Volvo csak kettőt kínál a szélső üléseken, viszont a svéd autó elérhető integrált gyermeküléssel.
Mindkettő a márka csúcsmodelljéhez illő ambíciókkal és felszereltséggel érkezik. A temérdek funkció, lehetőség áttekintésében, használatában, személyre szabásában az Audival könnyebb dolgunk volt. A Volvo kiismerése a nagy álló érintőképernyőre koncentrált beállításokkal több időt vett igénybe.
Vezetőtámogató rendszerinek aktiválása is összetettebb feladat. Több figyelmünket elvonta a közlekedéstől a kormányon lévő gombokat nyomkodva, mint a Q7 kezelése, legalábbis az első időkben. Annál, aki évekig jár mindkettővel és az elején rászán egy hétvégét a menük és az ezernyi funkció kiismerésére, kevésbé eklatáns az Audi Q7 e-tron előnye.
Technika
Szerencsétlen konstellációban lépett piacra a legzöldebb Audi masztodon a V6-os dízelmotorral, amelynek elődje az emissziós csalássorozatban vastagon érintett. Ez az út egyedülálló, hiszen az X5 40e belső égésű motorja benzines, a GLE 500e hathengerese szintén.
A Volvo letett a négynél több hengeres motorokról, ebben is 1969 köbcentis, sornégyes benzines van. A méltatlanul csekély hengerszámot átlagon felüli technikai arzenál igyekszik ellentételezni. A Volvo motorját kompresszor (mechanikus feltöltő) és turbófeltöltő is erőhöz segíti, a benzines önmagában 320 lóerős. A hibridrendszer összteljesítményében a Volvo XC90 vezet az Audi Q7-tel szemben: 407 vs. 373 lóerő. Ez a hajtásrendszer összteljesítménye rövid időre, amíg a villamos gép túl nem melegszik, de normál forgalomban ezzel számolhatunk.
Nyomatékban és a villanymotor erejével visszavág az Audi, mert literre mérve a gázolajban a benzinnél is több az energia és belső égésű motorja 2967 köbcentis. A villamos gépek közül az Audié jóval erősebb. 17,3 kilowattóra az Audi lítium-ion telepeinek kapacitása, a Volvo nagyfeszültségű hibrid akkumulátoraiban 9,2 kWh a kapacitás.
Aki légrugózást rendel a Volvóhoz, az a különösen kis helyigényű hátsó futóműhöz használt, keresztlaprugóról is lemond. A műanyag laprugó a Corvette-ben régóta ott van, de a Volvónál is hagyomány, a 960-as kombikban volt keresztlaprugós hátsó felfüggesztés. Az Audi futóművében az az érdekes, hogy elöl és hátul is oldalanként 5-5 lengőkaros és a légrugózást beikszelve 2,8-ról 3,5 tonnára nő a vontatható tömeg.
Gyári film az Audi Q7 e-tron 3,0 TDI quattro működéséről, 5:40-től jönnek a hibridrendszer részletei
Egészen eltérő a két autó 4×4-es hajtása. A Q7 állandó összkerékhajtású a hosszmotoros quattro-elv szerint és a hajtó villanymotor a nyolcfokozatú automatikus váltó házában van. A Volvo hátsó kerekeit a differenciálműbe integrált villanymotor hajtja a GKN e-Axle rendszerének részeként. Itt tehát elektromos az összkerékhajtás, nincs kardántengely, akárcsak a Peugeot korábbi dízel hibridjeiben vagy a hibrid RX Lexusokban. A belső égésű motor kizárólag az első kerekeket hajtja a nyolcgangos automatával.
Műszaki adatok
Járműtípus | Audi Q7 e-tron | Volvo XC90 T8 |
Lökettérfogat, motor (cm³) | 2967, V6 dízel | 1969, soros 4, benzines |
Teljesítmény (kW(LE)/min) | 190(258)/3250-4500 | 235(320)/5700 |
Nyomaték (Nm/min) | 600/1250-3000 | 400/2200 |
Villamos gép | 94 kW(128 LE)/350 Nm | 65 kW(87 LE)/240 Nm |
Hibridrendszer-teljesítmény és nyomaték | 275 kW(373 LE)/700 Nm | 325 kW(407 LE)/640 Nm |
Legnagyobb sebesség (km/h) | 230 | 230 |
Tengelytáv | 2994 | 2984 |
Hosszúság x szélesség x magasság (mm) | 5052 x 1968 x 1741 | 4950 x 2008 x 1776 |
Hibrid Li-ion akkumulátor-kapacitás (kWh) | 17,3 | 9,2 |
Szabványos/életszerű fogyasztás (l/100 km) | 1,8-1,9/6-13 | 2,1/7-17 |
Gyorsulás 0-100 km/h (s) | 6,2 | 5,6 |
Tankméret (liter) | 75 | 50 (nem hibrid: 71) |
Vezetés
Kétarcú autók. Egyrészt tudják a füstmentes, szelíd suhanást, élvezve zöld rendszámmal a többiek előzékenységét. A rendszámtábla jócskán tompítja a környezetpusztító dzsipben a pöffeszkedő harácsolókról kialakult képet, ami hasonló autókat látva nem is keveseknek beugorhat.
Aztán ha eleget lestük a hatótávkijelzőt és saját örömre odapörkölnénk, a két SUV váratlan dolgokra képes. 5,6 másodpercével 100-ig a Volvo még egy kicsit jobban gyorsul, ha végre megmutathatja, mit takar a T8 és a Twin Engine. Parádésan tép álló helyzetből vagy a sorból előzéshez kiugorva, 6,2 másodperces sprintidejével az Audi a nyomában van. Padlógázra aztán összeborulnak a fák, a végsebesség egyformán 230 km/óra.
Úgy az Audiban, mint a Volvóban feláras légrugózással suhanhatunk. A feláras futómű mindkét autóhoz javasolt extra, mivel a légrugózás mellett az adaptív lengéscsillapítást is megadja. Segítségükkel a kocsi berámolásához leengedhetjük az autó farát, terepakadályok esetén megnövelhető a hasmagasság. Az off-road üzemmódban a Volvón 40 millimétert emelhetünk, pakoláskor 5 centit ereszthetünk.
Így működik a Volvo hibrid 4×4-es hajtáslánca
A Volvóban a fejlettebbik futómű főként az agilitásnak tesz jót, mert a rugózás kényelmes ugyan, de a varázsszőnyeges suhanáshoz az Audi közelebb van. Cserébe agilisabbnak érződik a mintegy két mázsával könnyebb XC90. Ez önmagában nem a súlyon múlik, mert ez is 2,3 tonnás, de kompaktabb, dinamikusabb autónak hat.
20 colos felnivel kaptuk meg a tesztautókat, ami az Audin feláras. Itt alapfelszerelésként 19-es jár, extraként akár 21 colig növelhető a kerékméret, míg a Volvóra 22-est is vehetünk. Mivel az XC90 rugózási kényelme a kisebbikkel jó, de nem kiemelkedő, nemcsak sérülékenysége miatt hagynánk meg az extralistán a 275/35 R22-es szettet a 275/45 R20 helyett.
A tesztelt modellek és fő vetélytársaik – Listaár, forint | |
---|---|
Audi Q7 e-tron 3,0 TDI quattro (hajtásrendszer: 373 LE) | 23 919 180 |
BMW X5 xDrive40e iPerformance (313 LE) | 20 040 000 |
Mercedes-Benz GLE 500e 4Matic (442 LE, 3,0 V6 turbó) | 21 344 890 |
Volvo XC90 T8 Twin Engine (407 LE) | 22 690 000 |
Az Audinál igazán jól belőtték az egyes üzemmódokat, a Dynamic kihozza a kocsiból, amit egy 2,5 tonnás behemótból lehet, de a Comfort jobban illik ahhoz, amiről a Q7 szól. Utazóautóként egészen kiválót nyújt. Jóval halkabb motorja és a bőséges erőtartalékokkal szuverénebb, diszkrétebb működésű hajtáslánca kényelemben a Volvo XC90 T8 elé helyezi.
Valahogy az Audiban az átmenetek is finomabbak a villanymotorról hibrid üzembe váltva és viszont. A működési kultúrának arra a szintjére hozták, ami a háromhengeres A3-tól a V12-es A8-ig az összes Audira jellemző.
A Volvónak az a baja, ami a konnektorról újratölthető akkumulátoros BMW X5 hibridnek is: egy azonos menetteljesítményekhez erősebben terhelendő négyhengeres motorral nem sikerül azt a selymes és fölényes erőt produkálni, amit az Audinak hattal.
Mindkét autóban benne volt a márka teljes vezetőtámogató arzenálja, az automatikus sáv- és távolságtartás, a forgalomfigyelés mindenféle irányba, a keresztirányú felügyelet kitolatáshoz, ajtónyitáshoz. A Volvóval úgy vonatoztam a fővárostól Vácig a Q7 mögött országúton, hogy gyakorlatilag a kormány rendszeres megérintése volt az egyetlen teendőm. Ezek az extrák a Volvóban kicsit darabosabban működtek, de ez nem átlagos autókhoz mérve tűnt fel, hanem a Q7-be átülve.
Fogyasztás
A konnektorról újratölthető motorú hibridek szabványos mérési ciklusa szerint a Volvo XC90 T8 2,1, az Audi Q7 e-tron 1,8-1,9 litert fogyaszt. Ez azonban csak az első 100 kilométerre vonatkozik, amikor csurig töltött nagyfeszültségű akkumulátorral indulunk és a füstmentesen futott gyárilag 56 kilométer nulla liternek számít A többit hibridként teszi meg az autó, erősen ráérős tempóval, akárcsak a sima benzines és dízel autók mérésekor.
Kiugróan alacsony fogyasztást az tud elérni, aki nap közben a munkahelyén, este otthon feltölti az akkumulátorokat. A lendült megőrzésére és a finom gyorsításokra odafigyelve az Audi valóban képes megtenni 50 kilométert elektromosan. A Volvo elvileg 43, valójában 25-35 kilométer körüli távot futhat be belső égésű motorja nélkül, ha szelíden nyomjuk a gázt. Az Audi abban is segít, hogy az akkuk gyengülésével párhuzamosan nő a gázpedál ellenállása. Mivel a pedál sosem keményedik fel otrombán, ez intuitív támogatás a takarékosabb vezetésben.
Lemerült akkumulátorokkal, hibrid terepjáróként az Audi Q7 e-tron a takarékosabb. Míg a Volvo XC90 T8-nak országúton, igen nyugodt tempóban is legalább 8,3 liter benzinre szüksége van 100-on, konkurense eljár 7 liter gázolajjal.
Ezek a számok a vezetési stílus függvényében meg is duplázhatóak, de nem valószínű, hogy az elvileg zöld hajtásláncot előnyben részesítő vevők kitaposnák az autó szemét is. A Volvóban aránytalanul kis hatótávolsággal és tankkal kell beérnünk: 71 helyett csak 50 liter üzemanyagot tölthetünk bele, míg az Audiba 75-öt.
Költségek
Irodánk az elit budai kerületek hegyvidékére vezető útvonalon fekszik, ahol átlagon felüli autókkal karistol a helyiek egy része és a nálunk megforduló tesztkocsik is emelik az ingerküszöböt. De amikor a 64 236 770 forint értékű párossal elindultunk fotózni, mi is csuklottunk egyet.
Ebből a pénzhegyből 27 850 000 forint jut a fényűzően felszerelt Volvóra, a Q7 pedig 36 386 770 forintba kerülne, ha ugyanezeket az extrákat mind kérjük. A két autó indulóára nagyon közel van egymáshoz. Egy alapkivitelű Audi Q7 23 919 180 forintba kerül, a Volvo XC90 T8-at már 22 690 000 forintért megszámítják a márkakereskedésekben.
Lássuk, mi minden nélkülözhetetlen, ami nem fér bele egy huszonmilliós alapautóba! Az Audit sok más mellett a nagyon hatásos mátrix LED-fényszóró, az embereket és állatokat kiemelő éjjellátó hőkamera, a Bose-hangrendszer és az üvegtető tette valóban fejedelmi luxusterepjáróvá. Szégyen, hogy a kulcsnélküli nyitás feláras. A Volvo izgalmasabb extrái közé a már említett brit audiorendszer és a masszírozós első ülések tartoznak.
Értékelés, végeredmény
Kivételesen könnyű győztest hirdetni. Az Audi Q7 főként hajtásláncával, a vattába ágyazott hathengeres és a villanymotor finom összhangjával valamint kényelmével képes meghaladni a Volvo XC90 T8-at. Jobb autó és jobb hibrid, de a Volvóból egyszerűen sugárzik, milyen egy modern és vonzó prémiumtermék. A Q7 minden jósága ellenére a skandináv és mondén XC90-est vinnénk haza a saját 30 milliónkból, ami persze elméleti eshetőség.