| Röviden: Renault Mégane GrandTour – 2016 | |
|---|---|
| Mi ez? | A negyedik generációs francia kompakt méretű modell kombiváltozata |
| Mi tud? | Szép és tágas, a kis dízel és pláne a kis benzinmotor meglepő módon nem (nagyon) kevés bele |
| Mibe kerül? | Épp ötmillió alatt indul az árlista a korszerűtlen 1,6-os szívó benzinmotorral, a képeken szereplő fehér 90 lovas dízel listaáron 5,559, a bordó 131 lovas benzines 7,349 millió |
| Kinek jó? | Aki nem igényli a korszerű elektronikus kütyüket, boldog lesz a fapados modellel. Aki viszont igen, nem lesz boldog a sokat mutató, de nem igazán jól működő fullos Mégane-nal (ha valaha kipróbál mást is) |
A Renault Mégane kombi változata mindig is kilógott fél számmal fölfelé a kompakt kategóriából. A Renault nem csak egy puttonyt akasztott ugyanis az ötajtós modellre, hanem a tengelytáv is hagyományosan hosszabb, az utastér is látványosan tágasabb a gyártónál régebben Break, ma Grandtour néven emlegetett kombik esetében. A 2016-os modellnél, a típus negyedik generációjánál ez a nyújtás ugyan csak 4,3 centi, de a hátsó traktusban nagyon is jól érzékelhető a különbség.
A kompakt Renault kombiból egymás után járt nálunk egy fapados dízel és egy gazdagon extrázott benzines. Az egyszerűség kedvéért a két kocsit egy anyagban dolgozzuk fel. A további egyszerűség kedvéért a galériát is úgy állítottuk össze, hogy átlapozva könnyen megmutathassuk a különbségeket az alap-közeli és a fullos-közeli Mégane között. A képre kattintva indulhat is a vetítés:
Bordóban összemosódnak kicsit a vonalak
Dizájn
Szép lassan végére ér a Renault a teljes paletta-megújításnak. Az Espace-hoz, Scénic-hez, Talisanhoz hasonlóan a Mégane is komolykodósabb lett, szigorú fronttal, szép farral, és kapott előre-hátra látványos visual signature-t, a márkára jellemző éjjeli fénycsík-képet. Franciás játékosság helyett inkább németes határozottság jellemzi a kombit is, egy szép, nagy családi autó, ami bármilyen európai utcaképbe hiba nélkül képes besimulni.
Szimpatikus a Renault-tól, hogy a kellemes megjelenés, a jó kiállás nem csak a gazdagon felszerelt modellek sajátja. A dísztárcsa is szép a vasfelnin, nem csak az alukerék, az alapmodell halogénizzója körül is ugyanolyan igéző a menetjelző csík, mint a LED-technikás drága lámpa körül. A fehér és a narancsvörös kocsi között árban van 1,8 millió forint, de ez első pillantásra nem látszik meg rajtuk. Legalábbis kívülről.
A piros lámpák jobban érvényesülnek fehér háttér előtt
Utastér
Odabent már más a helyzet. A Life felszereltség analóg műszeregysége, józan szövetkárpitozása, a hátsó kurblis ablakemelők és a monokróm kijelzős középkonzol azonnal mutatja: fapados vagyok! Az eleve nívósabb Intens viszont a navigációval is felszerelt érintőképernyővel, a plüssös-bőrös ülésekkel, kétzónás automata klímával más világ. Látványban sokkal meggyőzőbb. Használatban már kevésbé, erről még majd sokat fogok mesélni.
Ami viszont közös a két kocsiban: elől-hátul jó a térkínálat, a csomagtartó kellően tágas, a variálható fenéklapokkal okosan pakolható. A Mégane dízellel és benzinnel egyaránt nagyon csendes még nagy tempónál is, a kényelmes ülésekben pihentető benne az utazás. Nyilván mellőzni kell benne egy csomó divatos puffasztott modellekre, egyterűekre, SUV-kra jellemző jópofa szolgáltatást, de a tapasztalat azt mutatta, hogy lehajtható asztalkák, dönthető hátsó háttámlák, magas üléshelyzet és pohártartók tucatjai nélkül is remek családi autó tud lenni a hagyományos kompakt kombi kategória is, ha jól van megcsinálva.
A csomagtartó 521 literes a VDA-szabvány szerint, de ehhez jön még 50 liter a raktér-padló alatt, ha nincs pótkerék a kocsiban. Lefektetett támlákkal másfél köbméteresre (1504 l) nő a hasznos rakodótér.
A fapados Mégane átlátható, ergonomikus műszerfala
Az érintőképernyős menüvel több szolgáltatást kapunk, de a kezelés nem a legkifinomultabb
Motorok
A fehér autót a Renault másfél literes dízelmotorjának mindössze 90 lóerősre beállított változata mozgatta. És az volt a fura, hogy nem is nagyon hiányzott több erő a kocsihoz.
Adatlap
Renault Mégane GrandTour Life dCi 90
| Motor, váltó | 1461 cm3, 4 hengeres turbódízel, hat fok. man. váltó |
| Teljesítmény | 66 kW(90 LE) @ 4000 |
| Nyomaték | 220 Nm @ 1750 |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | 14,1 s |
| Végsebesség | 174 km/h |
| Fogyasztás (vegyes tesztátlag) | 5,5 l/100 km |
| Listaár: | 5.499.000 Ft |
Már egészen alacsony fordulaton nagy nyomatékot szolgáltat a motor, a hatfokozatú váltó kiosztása jól illeszkedik a motor karakterisztikájához. Városban simán tartja a lépést a forgalommal a gyenge dízellel is a 13 mázsás autó, autópályán is rá lehet nyomni a tempomatra 130 körül úgy, hogy a kisebb emelkedőkön se legyen gond. (Hatodikban már 110-nél kétezret forog a kis motor, ezért marad rugalmas még sztrádatempónál is.) Egyedül országúti előzések alkalmával döbbentem rá néha, hogy hoppá, ez nem a 130 lovas, kiváló 1,6-os Renault-dízel, hanem csak a minimalista másfél literes blokk.
A váltókar mögött van egy ECO feliratú gomb, amit megnyomva egy zöld ECO felirat jelenik meg a műszeregységen. Hogy vajon történik-e más is – lehet, de érezni semmit nem lehet. Talán a gázpedál érzékenysége romlik le egy kicsit és talán a tempomat kevésbé erőlteti a beállított sebességre való gyors visszagyorsításokat egy fékezés után. Talán.
A bordó autó motorját is kifejezetten kedveltem, pedig az még kisebb, csak 1,2 literes. De a Renault a ma divatos kis turbómotort a hagyományos négy hengerrel oldotta meg, ezért vibráció, morgás nincs – a Peugeot-k, Citroenek háromhengeres 1,2-ese se rossz, és kisebb kocsikban még vicces is a sajátságos orgánum, de egy ekkora autóban már nevetséges lenne a hörgő erőlködés.
Alacsony fordulaton lepadlózva persze várni kell egy picit, mire megjön a turbónyomás, de tényleg csak egy picit, a húzatást-pörgetést pedig kifejezetten szereti a motor. Bár nyomatékban elmarad a dízeltől, a 131 lóerőre beállított csúcsteljesítménnyel azért nagyon jól érezhetően fickósabb, erősebb volt a benzines bordó autó.
Fogyasztásban persze a dízelnél az előny: tök ugyanúgy használva a két autót, azonos időjárási és forgalmi viszonyok között 5,5 literes fogyasztás jött ki a dízelre, 7,3 literes a benzinmotorra. Az árkülönbség azonos felszereltség mellett a 100 lóerős benzinmotor esetében 350 ezer forint, csak az üzemanyaggal számolva ezt a differenciát 60 ezer kilométer alatt behozza a gázolajos motor. (Érdekes, de a Mégane kapható az öreg 1,6-os szívómotorral is, ez 150 ezerrel olcsóbb a 100 lovas 1,2-es turbónál. A 131 lovas 1,2-es motor felára a 100 lovashoz képest 150 ezer forint.)
Halogén izzó LED-es keretben
LED lámpa LED-es keretben
Vezetési élmény
A két autó tömege hasonló (meglepő módon katalógus szerint a benzines még nehezebb is egy kicsit), így menetdinamikában a teljesítménykülönbségen kívül nem volt érezhető eltérés. A futómű inkább komfortos, mint sportos, különösebb baja nincs, tipikus mai fronthajtású kommersz családi autós. A kormányzás szintén inkább kényelemre, mint racsingra optimalizált, de nem bántóan döglött, lehet érezni, mit művelnek épp a kerekek az úton. A váltó precizitása francia viszonylatban kimondottan jó, a fék hatásos, megbízható, jól adagolható.
Nincs ezen mit ragozni: akár benzines akár dízel, akár fapados, akár fullos, a Mégane egy széles piaci szegmensnek szóló, kényelmes, klasszikus vezetés élményeket csak mérsékelten nyújtó, ellenben abszolút korszerű biztonságérzetet nyújtó takarékos, átlagos családi autó.
Hatalmas és jól variálható a raktér. A kocsi mögül ledönthető üléstámla csak a drágább kivitelhez jár
Fullfull vagy fapad?
Ahogy korábban a nagyon hasonlóan konfigurált ötajtós dízel és benzines tesztautónál, a GrandTournál is az a meglepő tapasztalat alakult ki bennem egy-egy luxusban és józanságban eltöltött Mégane-os hét után, hogy bizony ez az az eset, amikor a kevesebb – több.
Adatlap
Renault Mégane Intens TCe 100
| Motor | 1197 cm3, négyhengeres, turbós benzinmotor |
| Teljesítmény | 97 kW (131 LE) @ 5500 |
| Nyomaték | 205 Nm @ 2500 |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | 11,0 s |
| Végsebesség | 197 km/h |
| Fogyasztás (vegyes tesztátlag) | 7,3 l/100 km |
| Listaár: | 5.949.000 Ft |
Nincs sok minden a fehér kocsiban, de ami van, az működik, sőt: jól működik. Tempomat, Bluetooth-kihangosítós rádió, félautomata klíma, semmi divatos vezetéstámogató rendszer: ez így már akár tíz éve is elkészülhetett volna, de a kocsi nem az extrák hiánya, hanem csak a durva műanyagkormány miatt érződött fapadosnak.
A szép formájú, valódi mutatós óra, a jól bevált karos kézifék nemhogy igénytelenebb, de szerintem kifejezetten praktikusabb, szebb és jobb, mint a drágább kivitelhez járó TFT-műszeregység a teljesen felesleges változtatható megjelenítéssel vagy a kocsi kezelhetőségét korlátozó motoros kézifék.
Azért egy igazi, tipikus francia debilitásra csak futotta az olcsóbb kocsinál is. A félautomata klímakonzol három nagy tekerőgombja nem emelkedik ki eléggé a középkonzolból, és gumírozott helyett fémes, csúszós, hideg a peremük, amiket kellemetlen és nehézkes kezelni.Felfoghatatlan, hogy miért nem vastagabbak fél centivel és miért nem érdesebbek ezek a gombok, lehet, hogy a franciáknak tapadókorong van az ujjuk hegyén?
A bordó Intensben persze jobban szól a hifi, komfortosabb a plüssös ülés és látványosabb az érintőképernyős középkonzol, a színes kijelző a kormány mögött. Ellenben a mindennapi használatban nehézkesebb az automata klímarendszer kezelése, átláthatatlanabb a műszerblokk. A LED-es világítás kívülről szebb, de – szerintem – az éjjeli vezetés közben semmivel nem könnyíti meg a sofőr dolgát egy jó halogénlámpához képest. A peresebb gumi is szebb, de a magyar utakon ugye…
Egyszerűségében szép az alapmodell műszeregysége. A pillanatnyi sebesség megjeleníthető számjegyekkel is középen
Szellőzőrostély hátra csak a drágább Mégane-okhoz jár
A sávelhagyásra figyelmeztető jelzést hamar kikapcsolja az ember, a tolatókamera képe szép, de a kocsi amúgy is jól átlátható. Az automata reflektor-kapcsoló megbízhatatlan, sokat villogtak rám éjszaka miatta. A táblafelismerő szintén nem túl következetes, kihagy táblákat illetve meglát olyanokat, amik nincsenek is ott. A követőradaros tempomat – na, az mondjuk jó. A teljesen automata kártyás nyitás-indítás persze kényelmesebb, mint az alapkivitel bedugós kártyája, gombos kilincse, de a magam részéről mindig is paráztam egy kicsit attól, hogy majd elindulás után egy órával veszem észre, hogy a kulcs otthon maradt a dzsekimben, amikor még az utolsó pillanatban beszaladtam a házba valami elfelejtett cuccért.
A kéthetes Mégane kombizás végére teljesen biztos lettem a végső verdiktben. Nem csak akkor kéne inkább örökbe, mindennapi használatra az 5,56 millás fehér Life dízel, ha megkapnám mellé az árkülönbséget is a 7,35 millás bordó benzineshez képest. Hanem csak úgy is. A menő, erős, drágább bordó benzineshez képest egyszerűen jobban éreztem magam az őszinte, jobban kezelhető és sokkal takarékosabb fehér dízelben.
Na jó, azért a bőrkormányt és a plüssülést, azokat irigyelném egy kicsit.
| Renault Mégane Grandtour – mellette/ellene | |
|---|---|
|
|
