Röviden – Abarth 124 Spider | |
---|---|
Mi ez? | A FIAT sportos almárkájának roadstere a FIAT 124 Spiderből, a Mazda MX-5 ND technikájával, de önálló hangolással és saját motorral. |
Mit tud? | Őszinte, nyers, zabolátlan roadster, önzáró differenciálművel. Néha sok, de élményben mindent visz. |
Mibe kerül? | Nem szerepel az Abarth hazai konfigurátorában, de valójában kapható a márkakereskedésekben. 12-15 millió Ft között mozog a listaára, a valós ennél 2-4 millióval lejjebb lehet. A tesztautó a felső sávhoz áll közel. |
Kinek jó? | Tökéletes roadster mindazoknak, akik vadulni és farolni vágynak. Hosszabb utakra jobb lehet a sima FIAT 124 Spider, szervizszempontból a szívó benzines és 7500-at forgó MX-5 2.0. |
Van az a vicc, amiben az ostoba szépség felajánlkozik egy rút, de éleselméjű tudósnak kiugróan okos és csodaszép utódok reményében, amit a professzor azzal hárít el, hogy a gyermekek a hölgy eszét és az ő külsejét ugyanúgy örökölhetik. Az olasz és a japán autóipar kooperációjából adódott már klasszikus mellényúlás. Az 1983-as Alfa Romeo Arna a Nissan Cherry karosszériáját házasította az Alfasud boxermotoros hajtásláncával, nem csoda, hogy a gépcsodának összesen három év jutott. Kicsit aggódva vártuk, tud-e bármit hozzátenni az olasz fél a 124 Spider technikáját adó MX-5-höz, amely hibátlan roadster. Aztán kihűlni is alig engedtük az Abarth 124 Spidert, mert tud, de még mennyire!
Külső
A retroautók többnyire szemen köpik az eredetit: a New Beetle vagy az ezredfordulós MINI gyökértelen divatcikk csupán tömegeket mobilizáló, megfizethető elődeikhez képest, a Thunderbird szomorú pozőrautóvá silányult. A 124 Spider viszont mesterien idézi felmenőjét ma is érvényes, klasszikusan sportautós formatervével.
A Carlo Abarth tuningmester nevét viselő, sportos almárka gyakorlatilag pár színnel illetve maroknyi fekete és piros kiegészítővel tette önállóbbá a FIAT 124 Spidert. A negyedik generációs MX-5-nél mintegy 14 centivel hosszabb orr hitelesen adja a motorcsónak-hatást, impozáns motorháztetőt látunk mélyen, szinte a padlólemezen ülve. A motorházfedél aktív, tehát a hátsó részét fellöki a pirotechnika, hogy az elütött kerékpáros vagy gyalogos feje ne a motortömbre koppanjon.
Oldalról a roadster kicsit fejnehéz a csak 231 centis tengelytáv miatt. A hangos és még hangosabb üzemmódra képes kipufogót összesen négy vég hangsúlyozza. Emelkedjünk felül azon, kell-e hengereként egy-egy végződés, mert ez is hozzátesz az autó vonzerejéhez. Nagyon szépek a hátsó lámpák is, a ferdeszemű fényszórók a farra is hintenek még némi tesztoszteront. Egyedül a kerékméret zavart a gyönyörködésben, mert a 205/45 R17-es gumik hátulról nézve elég vékonykák.
Belső
Ebben a filigrán autóban intim közelségben van az utas. Azzal jó megosztani a teret, akinek a combjához szívesen hozzáérsz, mert ez nehezen kerülhető el, amikor a jobbkormányos japán eredetihez kitalált, a jobb elöl ülő felé görbülő kézifékkart megmozdítod.
A kereszthurkás ülésborítás az olasz sportautók aranykorát idézi, de elég kínos, hogy a huzat már most külön él a szivacstól. És ez nem az olaszok slampossága, mert ezt az autót is a Mazda gyártja Hirosimában. Torinóban csak az Abarth-ornamentika kerül fel az autóra.
Szép az Officine Abarth feliratú plakett, a fémtáblán az autó sorszámával. Kell is a púder, mert belül minden az MX-5-ből származik, benne az álló helyzetben érintőképernyős, menet közben csak a központi tekerentyűvel használható kijelzővel és menürendszerrel.
Nagyjából öt másodperc alatt nyitható-zárható a vászontető, ez az MX-5 csodáinak egyike. A ponyva nem vesz el helyet a csomagtartóból, amely zegzugos és csak 140 literes, de a külső zsanérral nyíló fedélnek hála ez a kis tér értelmesen kihasználható.
124 Spider: ez nem Zsiguli
1960-as évekbeli olasz roadsterről hallva sokan automatikusan az Alfa Romeo Spiderre, a Diploma előtt c. Dustin Hoffman filmben megörökített Duettóra asszociálnak. Pedig volt ott más is, ami emlékezetes. Például a FIAT 124 Sport Spider vagy Spyder. (Utóbbi írásmód is elfogadható, mert az Egyesült Államokba exportált autók egy részén ipszilonnal szerepelt a típusjelzés, bármilyen furcsa is.)
1966 és 1985 között készült a hátsókerék-hajtásos sportmodell, kupé karosszériával vagy nyitható vászontetővel. Állítólag minimum olyan jó autó, mint az Alfa Spider, amit sajnos nem tudok saját tapasztalatból megítélni. Lada-buzik mindenesetre azt mondhatnák, hogy jók voltak az alapjai. A technika a szovjet licencmodell alapját is adó 124-ből ered, de két vezérműtengelyes motorokról a Ladákban csak álmodhattunk.
89 lóerős volt az 1,4-es, 110 az 1,6-os benzines, amit a 125-ből vett át a gyártó. A csúcsmodellben, az Abarth Spidereuropában a kétliteres kompresszoros motor 135 lóerős. A típus hosszú pályafutás során sokféle típus motorját használta benne a FIAT, például az Argentáét is.
Észak-Amerikában nagyon szerették ezeket a kis roadstereket akár olasz, akár brit gyártásból. Csak a 124 Sport Spiderből megvettek 170 000 darabot az Egyesült Államokban. A siker alapeleme volt a szemrevaló karosszéria, amit a Pininfarinától rendelt meg a gyárt. A designer maga a nagy Tom Tjaarda, aki a Ferrari 275 GTS, vagy egyik kedvenc autóm, a monumentális V8-asokkal repített Iso Fidia formáját jegyzi. Az utolsó fellobbanás a Pininfarina Spidereuropa volt, vastag gumibetétes lökhárítókkal. 1982-től a kiöregedő modell gyártását a FIAT kiadta a formatervezőnek, a Pininfarinánál 1985-ig készült a roadster Spidereuropa néven.
Technika
Kezdjük a súllyal, amire többféle adat forog, de maradjunk a gyári adat felső határát jelentő 1080 kilogrammnál. Rendszámtáblatartó nélkül az autó hossza 4054 mm, a roadster 1740 mm széles és csupán 1233 mm magas.
A nem adaptív lengéscsillapítókat a Bilstein szállítja, a futómű alapkonstrukciója az MX-5-ével azonos, tehát kettős keresztlengőkaros elöl és öt lengőkaros hátul. Az első toronymerevítős autó súlyelosztása is ideális, körülbelül 50:50 a két tengely között. Mivel minden autó csak annyira gyors, amennyire jó féket kap, az Abarth megspendírozta előre a Brembótól a négydugattyús fix féknyergeket, amelyek alig férnek be a 17-es kerekek alá.
A motor 1368 köbcentis, fix lapátgeometriájú turbós. Forgatónyomatékban nincs nagy előrelépés a 124 Spiderhez képest, összesen 10-zel több a 2500-as fordulatszámon mérhető 250 Nm, teljesítményben viszont nagyobb az ugrás, 140 helyett 170 lóerős az Abarth motorja. A gyorsulás 7,5 helyett 6,8 mp 100-ig, a végsebesség kézi váltóval 232 kilométer/óra, automatával 229 a 215 ellenében.
A motor 5W40-es, ACEA C3 specifikációjú olajat kér, amit legkésőbb 15 ezrenként szükséges cserélni. De nem árt hamarabb, mert a változó szelepvezérlést is az olajnyomás működteti, a rendszer érzékeny az olaj minőségére. A 170 lóerős MultiAir turbómotor nem ugyanaz, mint a 120 lóerős T-Jet, amely a falábú, erősen fogalmatlan tulajoktól is zokszó nélkül viseli a városi nyüstölést a Doblótól a Lineán át a Giuliettáig. A másik fontos igény ennél a motornál a gyújtógyertyák rendszeres cseréje. Az irídiumötvözetű, NGK SIKR9A7 gyertyákat 45 ezer kilométerenként ki kell cserélni.
Az MX-5 és az 124 Spider váltójának titka, hogy éppúgy rudazat vagy kábel nélkül, közvetlenül a sebességváltóban kavarhatunk a karral, mint a hátsókerekes Ladákban vagy a 4×4-ben. Ettől ilyen rövidek és precízek a váltóutak.
Vezetés
MX-5-ös emlékeket idéz a külvilág állandó jelenléte az autóban. Mintha résnyire nyitva lenne az ablak és a tető, folyton behallatszik a szomszéd autók gördülési zaja és városi sebességnél is susog a szél. Az Abarth 124-ben inkább tépni lehet, mint utazni. Ennek egyik oka, hogy nincs műszerfali kesztyűtartó, nincs tárolóhely az ajtókban, alig van hová tenni a cuccokat. A pohártartót a kardánalagútra kell applikálni, az üléstámlák mögötti rakodóhelyek menet közben használhatatlanok, csak a két ülés közötti üreg menti némileg a helyzetet.
Alapjárat közelében nagyon könnyen lefullad a vad roadster motorja, percenként 1800 alatti fordulatszámon annyira nincs ereje, hogy a farolásokat sem húzza ki alákuplungolás nélkül. Kell neki némi fordulatszám, 2300-2500-tól kezd kiteljesedni és fent is él. A váltások előtti gázelvételt néha ropogó, durrogó kipufogóval ünnepli, de ez ajándék az élettől, nem derült ki, hogyan lehetne szándékosan előidézni.
A kézi és az automatikus sebességváltó is hatfokozatú, az Abarth 124 erőátvitelének legfontosabb eleme mégis az önzáró differenciálmű, amit a sima FIAT 124 Spider nem kapott meg. A sperr nagyrészt megakadályozza, hogy csak az egyik oldali kerék pörögjön ki, az ívbelső kerékkel húzott gumifüst elkerülésével sokkal szebbeket lehet farolni és elindulni is könnyebb csúszós úton. A gumikopást persze jócskán felgyorsítja a két kerék részbeni összezárása, sebaj.
A kezelési útmutató szerint a Sport gomb a gázreakcióra és automatikus sebességváltóval a váltási sémára hat, más forrás szerint a túltöltést is aktiválja. Overboosttal vagy nélküle, de a gyorsulásérzet szédítő. A motor mohón mar rá a benzinre, aláfestésképp mindig intenzív a csatazaj, a kettes és a hármas hamar leforog és ez nemcsak illúzió, mert az 1080 kilós autó ténylegesen száguld.
Közben mindig mocorog a fara, a DSC bekapcsolva is engedi élni. Kiiktatni csupán egy rövid gombnyomás, és szabad vagy. Ha elbénázott driftelés közben lefulladsz, a motor újraindítása után is kikapcsolva marad a DSC, ami mindent elmond a Spider küldetéséről. Nagy kár, hogy a Giulia fejlesztői nem kávéztak többet a kollégákkal, talán nem lenne ennyire frigid és kiiktathatatlan az Alfa menetstabilizálása a QV-n innen.
A 124 Abarth fenekében forr az élet, kettesben, hármasban lazán farol, mindig kapható erőcsúsztatásra. Az apró, keskeny, könnyű autó tökéletesen kézben tartható. Ahol egy behemót csapásmérővé hízott M4-nek nem mersz odalépni, ott ezt összeszeded sávon belül és izzadó tenyér nélkül jöhetsz ki keresztben a kanyarból. A részlegesen önzáró differenciálmű igazi csoda, minden üres körforgalomban mész pár kört, arra jársz haza, ahol jobbakat lehet farolni és kerülőt teszel az erdőn át.
Váratlanul civilizált a rugózás, a tél vége felé egyre ramatyabb utakon sem szenvedés az élet. A zajszint viszont zsibbasztó. Amikor nem az a program, hogy kettes-nyélgáz a kanyar elején, megfogod a farát, váltasz és tiltás előtt jön a négyes, akkor az Abarth egyszerűen túl hangos. A bömbölő kipufogó és a vászontető körül már 130-nál is tomboló szél a kevésbé rabiátus MX-5 RF felé taszítja az érzékeny népeket. Aki hosszabb távokat tenne meg vele, próbálja ki alaposan, mielőtt befizetne rá!
Ismétlődő kérdés, hogy jobb-e a 124 Spider a 131 vagy 184 lóerős szívómotorral kapható MX-5-nél? Nem lehet jobb, hiszen nem is létezhetne nélküle. Az Abarth sokkal vadabb, sokkal gyorsabb, futóművében nincs az lobogás, amitől az MX-5 játékosabb és a gázelvételre kenődő kasztnival táncol. Az Abarth 124 Spider szikárabb, szigorúbb sportgép. Más a kettő, utazni jobb a nyitható keménytetővel is kapható Mazda, élményautónak pengébb az Abarth.
Költségek
Elvileg 12 millió forinttól rendelhető az Abarth 124 Spider. A listaártól ne rémüljetek meg, egy másfél éve raktáron porosodó Abarth 124-est 9 millióért is el lehet vinni és ez nem EU-szürkeimportos autó, hanem márkakereskedés ajánlata. Az értékesítési hálózat más tagjánál a 14 710 000 forintos listaárú gépet hirdetik készletkisöprő akcióban 10,9 millió forintért.
Városi átlagként a kijelzőn 11,4 liter/100 km szerepelt, de a valóság nem ennyire szép. A teljes tesztre, némi országúttal és autóúttal jött ki 12,1 l/100 kilométer. Ez elhanyagolható mindazért, amit az Abarth 124 Spider ad, de a lehiggadási szakaszt követően és állandó erőcsúsztatások nélkül a vegyes fogyasztása 8 literből megáll. Ezt igazolja a 7,52 liter/100 kilométeres érték a Spritmonitoron lévő hat autó átlagaként.
Értékelés
Ha még az óévben jön, nálam az egyik fő esélyes az év tesztautója címre. Így is az, csak 2019-re. Vadulni való, veszedelmesen addiktív sportautó, amivel két piros lámpa között, füstokádó kék buszok árnyékában is a pillanatnak élsz.
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|