Szürke mindenes: Opel Combo Life 1,5 teszt

Nagyjából ugyanazzal kéne kezdenem, mint a többi, dobozos haszonjárműből puccos egyterűvé kupálódott testvérénél. Tömzsi, magas karosszéria, a márkaarculatra jellemző apró részletekkel. A három rokon között nagyjából a lámpatestek és a hűtőmaszk kiképzése jelenti a legnagyobb különbséget kintről nézve. A méretek is szinte milliméterre megegyeznek, itt legfeljebb a lökhárító finomhangolása jelenthet némi méretbeli pluszt, vagy mínuszt.

Komfortos, biztonságos a két tolóajtó

A Combo life is kétféle hosszúságú dobozzal kapható és ebből is van hétszemélyes kivitel, hossza 4403 milliméter, – az XL kasztnis változat 4753 – szélessége 1848 mm, magassága pedig 1841. Oldalán a nagy lemezfelületek ugyanúgy dombornyomottak, mint a Rifternél, de a fekete műanyag-bevonattal itt jóval szűkmarkúbban bántak, csak egy-egy vékony csík fut végig mindkét oldalán.  Van mindkét oldalon tolóajtaja, amiben még az ablakok is leengedhetőek, és ami nagyon praktikus, a felfelé nyíló csomagtartóajtó üvege külön is nyitható. Így nem kell felemelni az egészet, ha csak egy táskát kell hátra betenni.

Külön nyílik a hátsó ajtó ablaka is

4,4 méteres, kezelhető hosszához képest a Combo belseje hatalmas. Ez leginkább az irgalmatlan belmagasságnak köszönhető, ami megengedi, hogy ne félig fekve, hanem valóban ülve lehessen benne utazni. Az első ülések azért már majdnem minden autóban elegendő helyet kínálnak, de itt a második sor, három egyedi, teljes értékű ülése akkor is komfortos három felnőttnek, ha azok az átlagnál is hosszabbak, szélesebbek. Ja, és marad mögöttük még használható méretű csomagtartó is.

Semmi izgalom

Berendezése elég puritán, a minőségérzettől nem ájul el senki, de ez sok gyerekkel nem is akkora baj. Könnyebben lejön bármiféle undorító, a gyerektartással együtt járó szennyeződés a műanyag felületről, mint a világos, pihe-puha plüssről. Szinte az egész bútorozást egy nagy műanyag tömbből öntötték, amit teleszórtak végtelen számú tárolóhellyel. Van polc a tetőtérben, lehet pakolni az ajtózsebekbe, a kormány mögötti felhajtható rekeszbe, a padlóban lévő verembe, van két darab kesztyűtartó, egy fiók a vezetőülés alatt, és a könyöklőben is elképesztő mennyiségű kacat fér el.

Különálló ülések

Ha minden megtelt, akkor meg ott a csomagtartó, ami 597 literes, de a majdnem sík padlót adó második sor háttámlájának lehajtása után a világ összes cucca belefér a Combo-ba. Pótkerék nincs a csomagtartóban, azt az autó aljára száműzték.

Pótkerék az autó hasa alatt

Opel Combo-t jelenleg 1,2 literes benzinmotorral és 1,5 literes dízellel lehet megrendelni. A benzines 110 lóerős, a dízel pedig 75, 102 és 131 lóerős teljesítménnyel is elérhető. Hatfokozatú kézi váltó jár a benzieshez, ötfokozatú a gyengébb dízelekhez, és hatfokozatú a 131 lóerőshöz. Utóbbi nyolcfokozatú automatikus váltóval is megvehető. Mi a közepes teljesítményű dízelt próbáltuk kézi váltóval.

75, 100, és 130 lóerővel is kapható az 1,5-ös dízelmotor

102 lóerővel a lábunk alatt, nem kell félni attól, hogy az autóban valakinek leszakad a feje gyorsulásnál. Sőt, igazából a gyorsulni sem nagyon lehet vele, a kis híján 13 másodperces adat elég elkeserítő lenne, ha nem egy tolóajtós, tágas kockáról volna szó. Így viszont el lehet viselni, pláne a 6,2 literes fogyasztással. A váltó már nehezebb ügy, ez az ötfokozatút nincs  miért szeretni, vacak kapcsolni, nyúlik, bizonytalan.

Különösen akkor érezni, mennyire nem kéne már ezt erőltetni, ha valaki kipróbálja mellette a hatfokozatú váltót is. A dinamikus autózáson kívül viszont mindent tud a Combo, amit kell, parkolni, manőverezni vele egész könnyű, a sok üvegfelülettől jól átlátható az autó, akinek mégis nehézséget okozna, annak a tolatókamera és a radarok segítenek a centizgetésnél.

Biztonsági arzenál

Jól kezelhető a fedélzeti rendszer, gyors és fájdalommentes a telefonintegráció, hibátlanul fut rajta az Android Auto és a CarPlay is, az Opel rajongók pedig örülhetnek a olyan, márkára jellemző kivitelű apróságokra, mint a műszerfal, világítás kapcsoló, és a kormány, a jellegzetes gombokkal. Igaz, emellett ott vannak az olyan PSA-s hülyeségek is, mint az indulás után jó ideig bekapcsolhatatlan ülésfűtés.

Futóműve elfogadható kompromisszum, a kisebb úthibákon lágyan átsiklik, de a nagyobbakkal nem tud elbánni. De a hangulata inkább kényelmes, miközben a magas kasztni nem imbolyog túlzottan.

Nem igazán szerethető ez az ötös váltó

Listaáron a legolcsóbb Opel Combo Life 5,680,000 forintba kerül, ezért 1,2 literes benzinmotoros autót adnak, 110 lóerővel, hatfokozatú kézi váltóval. A legolcsóbb dízel 75 lóerős – jaj – kereken 6 millió forintért. Ha százezerrel több van autóra, akkor ugyanebből 100 lóerőset is kaphat a vevő, mindkét esetben ötfokozatú váltó jár a Combo-hoz. Ezen felül a legpuccosabb Innovation kivételével mindegyik változat rendelhető megnövelt teherbírású kivitelben, plusz százezer forintért, a hosszabb, hétszemélyesnek is berendezhető kasztniért 200 ezres felárat kell fizetni. A legeslegdrágább Combo 8 millió forint, ez 130 lovas dízel, nyolcfokozatú automatikus váltóval.

Az aktuális árlista így néz ki:

A Peugeot, Citroën Opel trió külsőre talán legkevésbé karakteres darabja az Opel Combo Life, de emellett mindent tud, amit a többiek. Órási belső teret kínál, ami igaz mindenessé teheti az autót, költözéstől, gyerekszállításon át a hétvégi kirándulásokhoz, vagy nyaralásoknál is bevethető. A két tolóajtón keresztül könnyű teleülni, egyszerű átrendezni és gyerekjáték telepakolni a bő két köbméteresre is bővíthető csomagtartóját. Vezetni viszont nem túl szórakoztató, de mindent azért mégsem tudhat.

Szavazás