Ugyanaz, de mégis nagyon más – Mercedes G500 2019 teszt

Van néhány olyan modell a világon, amely a kezdetektől fogva nagyjából ugyanúgy néz ki. Egy Jeep Wrangler, a Porsche 911-es, vagy a Land Rover profilból még ma is szinte pontosan úgy fest, mint amikor az első generációs modell legurult a gyártósorról. Persze időközben itt-ott finomítottak rajtuk, elkezdték őket a modern igényekhez formázni, de az alaphangulat megmaradt, így messziről, még félhomályban is biztonsággal felismerhetők mind.

Nemcsak szélesebb, de kicsit hosszabb is lett a 2018-as G-osztály

Formahűségben talán a Mercedes G-osztály az egyik legkövetkezetesebb, amely 1979 és 2018 között lényegében egyforma kasztnival készült. Aztán 2018 vége felé megérkezett a második generációs G-osztály, amit úgy modernizáltak, rajzoltak újra, hogy közben látszatra mégis ugyanolyannak kellett maradnia, mint amilyen addig volt. Szép feladat, igaz?

Szóval az új G szinte alig különbözik az előzőtől, hogy az emberek ugyanúgy szeressék, mint eddig. Pedig mégis változott itt-ott a 4,82 méter hosszú, 1,93 széles és 1,97 méter magas guruló kocka. Először is odalett a terepjárók egyik jellegzetes részlete, a teljesen sík szélvédő.

Alig látszik, de ez már nem sík üveg

Az új G-ben ez már íves, bármennyire is nehéz szabad szemmel kiszúrni ezt a finomítást. Nem úgy, mint az új helyre költözött, félköríves, LED-es nappalifényt. Talán erről lehet a legkönnyebben felismerni, hogy az új kocka Merci áll-e előttünk, vagy ez még a régi. Új a lökhárító, áramvonalasabbak a sárvédő szélesítések, a külső tükrök, és az egész autó, mintha gömbölyűbb lenne. Hogy bent is érezhető legyen valami változás, mondjuk komfortosabb legyen a guruló bunker, hosszabb és szélesebb is lett a bódé, a 12 centis növekedés vállban közel 4, könyökben kis híján 7 centivel nagyobb térre volt elég.

Csak hátul maradt meg a merev hidas futómű

A lábtér elöl 38, hátul 150 mm-rel lett nagyobb, az új anyagok használatával pedig a még így is tekintélyes saját tömegből sikerült ledobni 170 kilogrammot. Persze maradtak a G-osztályra jellemző egyéb szerethető apróságok is, mint a látványos zsanérok, a régimódi kilincs, vagy a sárvédő tetején villogó óriási irányjelzők. Mindez ugyanazon a szögletes, derékszögekkel, sík felületekkel gazdagon megszórt karosszérián.

A piros az új, második generációs G-osztály:

Az már kiderült, hogy a G Merci belseje sokkal tágasabb lett, mint volt. Maradt viszont a klasszikus nyomógombos ajtókilincs, amivel az égvilágon semmi baj sincs, csupán így a kulcs nélküli ajtónyitásról kell lemondani. Ami ebben az árkategóriában azért már jól esne az embernek.

Látványos zsanérok mindenhol

Ha már ajtó: azoknak, akik a korábbi G-ben odavoltak a hangos klozetajtó-csapkodásért jó hír, hogy ez megmaradt. Csukásnál az ajtókat továbbra is izomból kell meglendíteni, különben lehet ismételni. Lehet, hogy tulajként bizsergető érzés, amikor egy egész megye kapja fel a fejét és néz oda, hogy mi a sistergős istennyila szólt ekkorát, de szomszédként már nem annyira vicces ezt hallgatni.

Bent varázslatos minden, a színharmóniától a felhasznált anyagokon át a dizájnig bezárólag. Nagy, masszív, ajtóbehúzó, a klasszikus Mercedeses ülésállító gombhalmaz, keskeny, meredeken álló felületre halmozott kijelzők és a matt, ezüst felületből kikandikáló modern szobornak is beillő légbeömlők. Az aránylag kompakt méretű, remek fogású és gombokkal, kapcsolókkal, váltófüllel, tekerőgombbal, sőt, tapipadokkal ellátott kormányon túl a teljesen digitális és ezernyi módon konfigurálható műszerfal néz vissza.

Vállban, könyökben is szélesebb a G belseje

Persze csak a gyújtás ráadása után, mert alapból az égvilágon semmi nem látszik a képernyőkön. Aztán a középkonzol tetején, két másik légbeömlő között, ott trónol a három differenciálzár kapcsolója. Ki kell tenni őket a kirakatba, mert az átlagembernek ezek a terepjárás szent Gráljai, amiket bekapcsolva minden elakadás varázsütésre elmúlik. A csodakapcsolók alatt a klímavezérlés gombjai, amiket méltatlanul keskeny csíkba zsúfoltak. Nagy törést azért ez nem okoz, vidáman használható így is.

Minden információt elárul a műszerfal

Már csak a tapizós vezérlőizé van hátra, ami egy minden irányban mozgatható, tekerhető vezérlőtárcsa főlé tornyosul, attól balra a vezetési stílust váltogató kapcsoló, jobbra pedig a jelentéktelenné kicsinyített felező kapcsolója található, pár egyéb funkciójú gomb között.

Imádni való a két kis simogatós felület

Egy sorral hátrébb a tekintélyes térnek örülhetnek az utasok, állítható a háttámla dőlésszöge, illetve az itt ülők maguknak szabályozhatják a klímát is, feltéve, ha meg tudnak egyezni a kiválasztott hőmérsékletben, mert egy zónán osztozkodnak. Már csak a 667 literes csomagtartó van hátra, ami oldalra nyílik, és szintén irgalmatlanul be kell vágni, mint a G-osztály összes többi ajtaját.

Óriási, kocka alakú csomagtartó

Bár mint ahogy azt egy 2016-os, grazi gyárlátogatáson megtudtuk, a G-osztály vásárlóközönségének elég a tudat, hogy még durva terepjáráskor sem az autón múlna a siker. Ezért nem jut el terepre soha a modern kori G-osztályok 95 százaléka. Pedig volna mit bevetni, a létraalváz, az elöl független, hátul merev hidas felfüggesztés, a bő 24 centis szabad hasmagasság, a felező, és a három, a műszerfalról, elektromosan kapcsolható differenciálzár egész ütőképes együttest jelent, amit a 422 lóerős, két darab turbóval megbolondított V8-as benzinmotor lát el nyomatékkal.

Ezt látja a sofőr, megy egy óriási motorháztetőt

Csak egy gond van vele, a masszív fogyókúra után is 2,5 tonnás saját tömeg. Terepszögei a maguk 30,9 illetve 29,9 fokukkal nem kimagaslóan jók – a Jeep Wrangler első hátsó terepszöge jobb, 36, és 31,4 fokos – a Mercedes gázlómélysége 70 centi, míg a Jeep 76 centis vízen is átbukdácsolhat baj nélkül.

Jelenleg a hazai árlistában négyféle motorral kapható a Mercedes G-osztály, a dízelváltozat 286 és 330 lóerős lehet, a benzinesek pedig 422 és 585 lóerős változatban kaphatók, minden motorhoz kilencfokozatú automatikus váltó kapcsolódhat.

A fokozatválasztó nem itt van, hanem a kormány mögött

Ugyan terepjáróval a csalitosban a legszórakoztatóbb autózni, egy bő 44 milliós autóval, remek utcai gumikkal azonban nem lett volna sok értelme beugratni a dágványba. Meg ugye találkoztunk már harmatos fűben, bénán kapálódzó G-osztállyal, ami elég felkavaró látvány. Így maradtunk az aszfalton, ami 422 lóerővel még a 2,5 tonnás tömeggel is nyújtott élményt.

Csendben, dinamikusan megy. Egyenesen.

Aki először ül G-osztály kormánya mögött, annak a bitang méretű síkság tűnik majd fel először, ami a szélvédőn túl kezdődik, és ami a két irányjelző gombócnál ér véget. A szögletes, jól átlátható karosszéria őszinte, nincsenek sunyi kis kinyúlásai, holttérben megbúvó apró kis sallangjai. Ha ez mégis kevés lenne, akkor a kamerák képeiből összerakott madártávlati kép is segít a parkolásban. Szerencsére hiába 4,82 méter hosszú, a G Mercit egyáltalán nem nehéz elnavigálni, még szűkebb utcákban sem.

Sikerült átmenteni a régimódi, gümőindexet

Ha az ajtaját nem is lehet kulcs nélkül nyitni, de a motorindítás már gombnyomással is elvégezhető. Ilyenkor egy határozottat hörrent az éppen életre kelő V8-as motor, ami aztán szépen azonnal elhalkul. Feltéve, hogy nem Sport módban van a választókapcsoló, mert ilyenkor hörög, zörög, ahogy kell. Jó hír, hogy a színpadias műsor mellé meggyőző gyorsulás is jár, a G500 5,9 másodperc alatt éri el a 100 km/órás sebességet. Azért ez elég jól hangzik, igaz? A mókának azonban hamar vége szakad, ahogy kanyarodni kell vele.

Difizár kapcsolók. A számok azt jelentik, milyen sorrendben érdemes őket zárni

Ilyenkor az ESP úgy kicibálja a lábunk alól a varázsszőnyeget, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy mi a túró történt, miért harapott ki majdnem 30 foknyit a kormányból. Aztán amikor elmúlik a hörgő V8-as tudatmódosító hatása és belátjuk, hogy ez mégiscsak egy ótvarnagy terepjáró, bármilyen erős is, onnantól már más élvezetekre koncentrál a vezető. Jó, a motorhangot nem lehet megunni, aki rendes türhő, az minden motorfékes lassításnál párszor visszaváltva belenyúl a kormány mögötti fülekkel a váltó munkájába, hadd durrogjon az a kipufogó, hadd essen le az útszéli macskákról a szőr.

Hát, ez nem terepre való gumiabroncs

Országúti, autópályás menetnél a 100 km/óra körül megérkező, a külső tükrök környékéről sivító szélzaj az egyetlen, ami zavaró. A dupla, hangszigetelt ablakok más zajt nem engednek be, a futómű atombiztos, pontosan úgy, minden probléma nélkül megy át mindenen, ahogy azt elképzeljük.

Fedélzeti rendszerében többféle módon és többféle eszközzel is lehet kotorászni, a menürendszer logikus, kifejezetten könnyen megtalálható és személyre szabható minden, kezdve a műszerfal grafikájáig, a megjelenítendő információkon át, akár a hangulatvilágítás színének kiválasztásáig. Én itt találkoztam először a kormányon lévő apró tapipadokkal is, amikbe azonnal beleszerettem.

Mindent lehet innen vezérelni, amit csak érdemes

A Mercedes-Benz G-osztály árlistája a G350d-vel indul, ez 286 lóerős motort jelent és 33,686,750 forintos ár olvasható a modell mellett. A G500 422 lóerős teljesítménnyel már 38,063,170 forinttól vihető haza, a G400 330 lóreővel, Stronger Than Time fantázianévvel 47,560,230 forinttól, míg a G63 AMG 585 lóerővel 52,976,780 forintról indul. Elképesztő számok, mind lóerőben, mind forintban. A csinosan berendezett és gazdagon felszerelt G500-as tesztautó extrás ára valahol 44 millió forint körül áll meg.

Oldalra nyílik a csomagtartó ajtaja

A G-osztály továbbra is egy roppant kívánatos valami, igaz, kategóriájában nincs is nagyon konkurense. Parádés berendezéssel, remekül használható fedélzeti rendszerrel, példás minőségben összeépítve, az örök életre tervezett vasakkal a hasa alatt, valódi terepképességekkel, bivalyerős, izgalmas hangú motorral, masszív futóművel. Csak imádni lehet.

Annak ellenére, hogy a lelkünk mélyén érezzük, hogy nem helyes dolog 422 lóerős V8-as benzinmotort tenni egy rettenetes légellenállású, sárnehéz terepjáróba, hogy szürreális gyorsulásra legyen képes aszfalton, és hogy valahol a bolygó arcon csapása az, hogy ilyen autók egyáltalán léteznek, mégis jó, hogy van. Legalábbis most úgy tűnik. Aztán egyszer majd rongyokban téblábolva, éhesen, a Föld romjain a szemét között kotorászva biztos másképp látjuk. De legalább lesz mire visszaemlékezni.

Elegáns Mercedeses részlet

Szavazás