Jelenleg, az egyre szigorodó CO2-kibocsátási normák mellett egyik autógyártó sem kerülheti el, hogy modelljeinek legalább egy részét ne lássa el valamiféle elektromos hajtással. Szerencsére a Renault nem ma kezdte, eddig is volt már számos teljesen elektromos autója, – ott volt a Fluence Z.E. vagy hogy a jelennél maradjunk, a Zoé, amiből már a második generáció is a piacon van, és van elektromos dobozos kisáruszállítójuk, a Kangoo Z.E. de a teljesen elektromos kínálat mellett már többféle hibrid hajtással ellátott Renault is kapható. Ilyen a Clio, amely a kisebb, illetve a Captur és a Megane is, amelyek viszont már a konnektorból is tölthető, nagyobb akkumulátoros rendszert kapták meg. Kipróbáltuk mindhármat.
A full elektromosoknál valamivel racionálisabb – olcsóbb és a kétféle üzemmód miatt kevesebb kompromisszumot követelő – megoldásnak tűnő hibrid kínálat jelenleg kétféle hajtásláncból áll a Renault-nál. Bár felépítésük nagyon hasonló, azért van köztük pár apró különbség is. Kezdjük a legkisebb a Clióban megtalálható, 140 lóerős rendszerteljesítményre képes E-TECH hibriddel. Ez a hagyományos, de a kettős szívócső-befecskendezéssel, az elektromos vízpumpával, valamint az alkalmazott súrlódáscsökkentő bevonatnak köszönhetően még takarékosabbá varázsolt 1,6 literes szívó benzinmotorból, az ahhoz kapcsolódó két darab villanymotorból, – egy kisebből és egy nagyobból – illetve az akkumulátorból és az intelligens váltóból áll.
A két villanymotor teljesítménye nagyon különböző, a nagyobb főként az autó mozgatásáért felel, de motorféküzemben képes tölteni az akkumulátorokat is, míg a kisebb feladata a motorindítás és képes generátor üzemmódban tölteni az akkumulátorokat is, valamint van még egy trükkje, ez hangolja össze a benzinmotor és a váltó fordulatszámát váltásoknál. Erre azért van szükség, mert a körmös kapcsolású sebességváltóban sem kuplung, sem szinkrongyűrű nincs, így csak akkor kapcsolható egy-egy fokozat, ha a fogaskerekek azonos fordulatszámmal forognak.
A valódi, nem csupán virtuális fokozatokkal rendelkező, igen jó hatásfokú váltóban a villanymotoroknak kettő, míg a termikus motornak négy fokozat jut, és összesen tizenötféle hajtáskombinációt tud összehozni, amiből tizenkettő használható hajtásra. A rendszer különlegessége még az, hogy álló helyzetből mindig elektromos hajtással indul az autó, és 15 km/órás sebesség alatt a benzinmotor nem is képes közvetlenül bekapcsolódni az autó mozgatásába és a hátramenet is kizárólag elektromos hajtással működik. A rendszerben megtalálható 1,2 kWh kapacitású akkumulátor a Hitachi terméke.
Aki komolyabban elmélyedne a témában, az fussa át Gajdán Miklós cikkét, amit januárban írt, amikor más még nem nagyon láthatta az új hibrid Cliót:
Valamivel komolyabb tisztán elektromos hatótávot lehet leautózni a konnektorról is tölthető, hivatalos nevén E-TECH Plug-in Hybridnek szólított, 160 lóerős teljesítményű rendszerrel, amit a Captur és a Megane kapott meg. Egyelőre a zöld rendszám kínálta előnyöket is élvezheti, aki ezek mellett dönt.
A rendszer lelke ugyanaz, bár itt az elsődleges villanymotor teljesítménye nem 36 kW-os (49 LE-s), mint a Clióban, hanem 49 kW-os (67 LE-s). Emellett jóval nagyobb a lítiumion akkumulátor is, 1,2 kWh helyett 9,8 kWh-s. Más a 105 kilogrammot nyomó akksi beszállítója is, ezt az LG gyártja, feszültsége pedig 400 voltos, ellentétben a kisebb rendszer 230 voltjával. A konnektoros változatok mezei, otthoni konnektorról 2,4 kW-tal 5 óra alatt, 3,7 kW-os aljzatról 3 óra alatt, míg nagyobb teljesítményű, Type2-es csatlakozós utcai töltőről, vagy wallboxról szintén 3 óra alatt tölthető fel. A fedélzeti töltő ezekben a modellekben 3,7 kW-os teljesítményűek.
Kintről a hibrid modellek szinte teljesen úgy néznek ki, mint a hagyományos hajtású társaik, mindössze néhány apróság jelzi, hogy zöldebb, tisztább autóról van szó. Ilyen a kis embléma a B oszlopon és az autó hátulján, valamint az elrejtett kipufogók, illetve a konnektoros hibrideknél a felni közepén is vékony kék csík fut körbe, jelezve, mennyire zöld az autó. Odabent is csak a kis E-TECH emblémák jelzik a hibridséget.
Az akkumulátorok egyik modellben sem lógnak bele a hasznos térbe, így az álpadló fölötti csomagtartóméret mindegyiknél változatlan maradt. A Clióban a csomagtartó legaljába építették be a 10 kilogramm tömegű akkumulátort, ami mellett még a pótkeréknek is maradt hely, felette pedig 300 literes csomagtartó várja a poggyászt. Ezzel szemben a konnektoros hibrid Capturben a hátsó ülések alatt található akkumulátorcsomag – a 16 centis úton tologatható második üléssor megmaradt – a Megane-ban szintén a hátsó ülés alatt lakik az akkumulátor. Bár a konnektoros hibridek súlyeloszlása csak kismértékben változott, de a plusz tömeg kompenzálása érdekében, a hátsó futóművük nem merev hidas, hanem több lengőkaros, aminek a beállításait is finomhangolták.