Röviden – Opel Mokka-e | |
---|---|
Mi ez? | Egy olyan Opel crossover, melynek fejlesztése teljes egészében francia tulajdon alatt ment végbe, és a Mokka második generációjaként lép piacra, tisztán elektromos hajtáslánccal is. |
Mit tud? | Opeles karaktert nyújtani azoknak, akik a márkához hűek, de franciás könnyedséget azoknak, akik csak közlekedni szeretnének valamivel, az elektromossal pedig akár (hivatalosan) 322 kilométert egy töltéssel. |
Mibe kerül? | 6,2 millió forintról indul az új Mokka, az elektromos áráról egyelőre nincs hivatalos információ. |
Kinek jó? | Városi használatra tökéletes egy Mokka-e, a valós, 220-230 kilométeres hatótávolságával pedig hosszabb utak is bevállalhatók, szóval bizonyos helyzetekben az első autó helyét is betöltheti. |
Jobbkor nem is jöhetett az Opelnek, hogy felvásárolja egy óriási vállalat, ami azóta még nagyobbra nőtt. A Stellantis most a negyedik legnagyobb autógyártó konszern, és a francia márkák mellett mostantól olaszok és amerikaiak is szerepelnek a repertoárban. Mostantól a fejlesztőiket is egyesítik, amerikai mérnökök is foglalkoznak majd európai modelleken és fordítva. A Mokka esetében viszont még leginkább a PSA-csoportról beszélhetünk. Az azonban mindenképp érdekes, hogy az új Mokka az első olyan Opel, amely már teljes egészében francia tulajdon alatt született.
Már a Corsa-e is PSA-tulajdon alatt mutatkozott be, ugyanakkor annak fejlesztései, főként a formaterv még a General Motors égisze alatt született, majd azt alakították át, hogy passzoljon a CMP padlólemezre. Óriási változás volt ez, amit azzal hangsúlyoztak ki és tették még inkább jelentőssé a márka történelmében, hogy egy teljesen új arculat megrajzolásához is hozzákezdtek. Ennek első teljes értékű megtestesítője az új, második generációs Mokka, mely teljes pleximaszkot és kéttónusú fényezést visel, meghatározó új formai jegyekkel.
Elődje 2012 óta szerepelt a piacon, és elkelt belőle több mint 730 000 darab, ami a B szegmensű crossoverek hódítását is elég jól mutatja. Nagy előnye volt, hogy akár összkerékhajtás is kérhető volt hozzá, hátránya, hogy elég nehézkes, szűkös és nem túl takarékos, de vitathatatlanul masszív autó volt. A második generációs Mokka elődjének jellemzőiből az égvilágon semmit nem visz tovább, homlokegyenest más karakter, és már az első próba után, valamint a többi hasonló PSA Stellantis-terméket vezetve egészen egyértelmű, hogy jobban helye van így a világban, pláne ilyen megkapó külsővel. Érkezett Magyarországra pár német tesztautó, mi pedig lecsaptunk az egyikre, hogy kipróbáljuk.
Külső
Arányaiban teljesen más autó, mint korábban a Mokka volt. 13 centivel rövidebb és 11-gyel alacsonyabb is elődjénél, hosszban 415 centit, magasságban 153-at, szélességben pedig 179 centit foglal el a világból, utóbbi egyébként hasonló adat, éppen ezért lettek jobbak az új modell arányai. Karakteresebb, határozottabb a kiállása, az utóbbi években szépen visszatértek a klasszikusabb vonásokhoz a gyártók, itt is egészen vízszintes a motorháztető, amitől sokkal autószerűbb a kiállása.
Vizornak hívják az új Opeleken megjelenő frontkiképzést. Ez leginkább a fényszóró-hűtőmaszk kombinációra értendő, nincs klasszikus rács, teljesen egybefüggő a burkolat. Emellett két határozott jegyet kell még figyelnünk. Az embléma a középpont, azon fut keresztül egy vízszintes tengely, aminek a két vége a fényszórókba került éles nappali menetfény, valamint van egy függőleges tengely is, azt pedig a géptetőn végighúzódó borda jeleníti meg.
Hatásos a tekintete, nagyon szépek az illesztések, és úgy van nagyon vékony krómkerettel szegve az egész Vizor, hogy szinte fel sem tűnik. Jó ez, élőben nagyon működik, pláne, hogy a géptető bordáját a kormány mögül is folyton látni lehet. A kétszínű fényezés is az új arculat, valamint a Vizor része. Ebben az esetben már nincs rá tudományos magyarázat, ez most szimplán csak valami más, amit eddig kevesen vállaltak be, hirtelen a BMW i3-on kívül nem is jut eszembe más.
A történelemben azért kereshetünk erre magyarázatot, főleg a második világháborúban a vadászgépeken és bombázókon jelent meg, valamint a civil gépeken is lefestették a szélvédő előtti orr-részt matt feketére, hogy ne csillanjon vissza rajta a nap. Később ezt versenyautókon is alkalmazta több csapat, leginkább terepraliban. Ebben az esetben nem túl releváns, de ha valaki megkérdi, ez miért jó, lehet róla mesélni. Itt persze csak a dizájn része, és állítólag később a feketén kívül lesz más árnyalat is.
Hátulról is nagyon letisztult az új Opel Mokka dizájnja, határozott, éles vonalakkal rajzolták meg, és a pengeszerű lámpák is komolyságot adnak neki. Ez egy elég jó forma, amihez ez a lime-zöld fényezés kimondottan jól passzol. Egy dolog bánni való a hátulján, az, hogy a dizájn kedvéért beáldozták a csomagtér nyitójának gombját, lekerült a rendszámtábla fölé. Kényelmetlen oda lenyúlni, és garantáltan folyamatosan mocskos lesz, persze ez nem egyedi probléma.
Belső
Alig találunk már klasszikusnak mondható Opel-jegyet az új Mokkában. A határozott vonások miatt a műszerfalnak eléggé peugeot-s hangulata van, ami egyáltalán nem probléma. Furcsa felismerés, de ennek az autónak Opel-szaga van, ez volt az első gondolatom, amikor beleültem. Minden gyártóhoz köthető ilyen, és itt is sikerült megtartani, annak ellenére, hogy minden anyagot pontosan ismerünk Peugeot-kból, Citroënekből, DS-ekből, mégis, aki Opelben érzi jól magát, annak ez nem lesz majd idegen.
Szinte minden szegletében új, a bajuszkapcsolókat mégis megtartották, na, az opeles alkatrész. Nekem hosszú ujjaim vannak, de integettem egy darabig, mire elértem az indexkart. Ismerős a kormány is, tök jó a fogása még mindig, a váltó kis kapcsolója pedig már az új PSA-alkatrész, ami a Citroën C4-ben is szerepel. Picike, nem kéne sok helyet foglalnia, ha már úgyis csak egy ujjal tudjuk mozgatni, és a pici P gombot is épp csak ujjheggyel tudjuk megnyomni, igazán nem pazarolnék erre a panelre ekkora helyet a középkonzolon. Ismét dizájn az ergonómia felett.
Két 7 colos digitális kijelző figyel a sofőr felé a műszerfalon, jó hír, hogy egyik sem feláras. 2021 autóiparában az egyik jó pont a nagyon kevés közül, hogy az új tömegmodellekből már nem igazán van fapados, sőt, komoly az ellátmány. LED-esek például a fényszórók is a Mokkán, vannak vezetéstámogató biztonsági rendszerek, okostelefon tükrözésre alkalmas multimédia Elegance szinttől, szóval tényleg csak a hajtáslánc a kérdés vásárláskor, ami szükséges, azt már ehhez is adják alapáron.
Kimondottan jó tartásúak az első ülések, támasztanak oldalt és bennük ülünk, nem rajtuk, ez határozottan az egyik legjobb pontja a Mokkának. Széles tartományban állítható a kormány, ami azért is jó, mert átlagos magassággal messze kell tolni az ülést, hogy a lábunk ne legyen túlzottan behajlítva. Messze kerültem a műszerfaltól, ha jól akartam ülni, de utóbbit többre tartom, mint hogy korlátlanul tudjam tapizni a multimédiát, szóval ez is csak stílus kérdése, ergonómiailag rendben van a Mokka belül.
Változtatható a digitális műszeregység grafikája, információhalmaza, és ilyenkor vesszük észre a hasonlóságot a konszern többi termékével. Más a felület, letisztultabb és sokkal egyszerűbb a megjelenítés, de a menürendszer, a logika, a szoftver pont ugyanaz, mint egy Peugeot-ban, Citroënben, DS-ben. Ez nem baj, miután itt nincsenek komoly animációk, nem is szaggat a kép váltáskor, megint csak egy jó pont a Mokkának.
Ugyanez igaz a multimédia menüjére is, ismerős, ami egyáltalán nem hátrány. Gyorsan kezeli a telefoncsatlakoztatást, fut rajta Apple CarPlay és Android Auto, az elektromos hajtás és a töltés időzítésének menüje pedig külön gombra került. Nagyon fontos, hogy a Mokkában még vannak gombok amellett, hogy maximálisan hozza a jelen kor digitális elvárásait. A klímapanel is hagyományos, de itt is furcsán kétzónásnak tűnik a két hőfokállító potméter miatt, valójában ebben csak egyzónás lehet.
Úgy is marad hátul lábtér a Mokkában, hogy magamra volt beállítva az első két ülés. Itt nincs kompromisszum az elektromos hajtás miatt, a CMP-ben a beltér változása nélkül fér el az akkumulátor és az elektromos hajtás. A csomagtérből veszít 40 litert a Mokka-e, így csak 310 liter, ami leginkább kisautós, és a szegmensben sem valami sok. Pláne úgy, hogy az oroszlános fivére majdnem 100 literrel többet tud felmutatni, viszont a Mokka már első ránézésre is kisebbnek tűnik kívülről is.
Technika
Alulmotorizált Mokka már nem igazán lesz, a belépőszintű Edition is 100 lóerős, 1,2-es, háromhengeres turbós benzinmotort kap. Ebből a blokkból van még 130 lóerős is, amihez kérhető automata váltó, valamint még 1,5-ös, 110 lóerős dízelmotorral is készül Mokka. Ezek mellett pedig a most minden tekintetben nagyobb figyelmet érdemlő elektromos verzió is szerepel a kínálatban. Ezt próbáltuk ki mi is. A Mokka-e-ben nincs nagy újdonság ilyen téren, hiszen mindenből pontosan ugyanazt kapja, amiből az eddig bemutatott CMP-platformos PSA-s villanyautók készülnek.
50 kWh-s, vízhűtéses lítiumion akkumulátorcsomag kerül az utastér padlója alá. Klasszikusan a motortérbe helyezik a 100 kW-os, vagyis 136 lóerős elektromos motort az inverterrel együtt, vagyis ezek az egységek is a motorteret foglalják, külsőleg és belsőleg semmi nem utal arra, hogy ez nem egy hagyományos kivitel. Ma már a villanyautó is lehet hagyományos, ami mindenképpen jó hír.
Futóműve elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros, komolyabbat csak a nagyobb modellek plug-in hibrid kivitelei kapnak hátra, összkerékhajtás pedig már semmiképpen nincs és nem is lesz az új Mokkához. Töltését alapáron 7,4 kW-os fedélzeti egység végzi, de felárért kérhető 11 kW-os is, amivel nagyjából 5 óra alatt fel is lehet tölteni az autót, így ez az extra mindenképp megéri. Emellett 100 kW-os töltést is lehetővé tesz, vagyis az erre alkalmas töltőkön akár 30 perc alatt 80%-ra tölthető a Mokka-e is, ami akár 170-180 kilométeres hatótávot jelenthet egy rövid ebédidő alatti megállóval.
Akkumulátora bruttó 50, nettó 46,5 kWh-s, vagyis ennyi használható ki a kapacitásából. Teljes töltéssel indultam el a tesztkörre, vagyis optimistán kiírt 320 kilométert, előfordulhat, hogy tudott is volna annyit, ha csak városban próbálom. Vegyes tesztkört terveztem vele, városi, országutas és autópályázós 137 kilométer után 19,4 kWh/100 kilométeres fogyasztással adtam vissza az autót. Ez éppen 220 kilométeres teljes hatótávot jelent teljesen általános használat, légkondi és mások nem elhagyása mellett, ami az ígérthez képest igencsak karcsú eredmény, de használni már elég lehet.
Vezetés
Mint minden villanyautóban, a Mokka-e-ben is a teljesen stresszmentes használat a legjobb élmény. Elindul, megáll, halad, és közben nem várunk arra, hogy a stop-start beindítsa a motort, hogy megjöjjön a turbónyomás, hogy kapcsoljon a váltó, kiiktat minden olyan zavaró tényezőt, amin a tömegtermékek ma nagyon könnyen el tudnak bukni. Nincs hangja, rezonanciája, egy teljesen tiszta közlekedési eszköz, ami a károsanyag-kibocsátás hiánya mellett a sofőrre ható stresszfaktorok alacsonyan tartására is értendő.
Nagyon könnyű a kormányzása, semmiféle visszacsatolás nincs az útról, de kétlem, hogy bárkinek is hiányozni fog ebben ilyesmi. A fékje az egyetlen furcsa dolog, egészen gumiszerű érzete van, rendesen oda kell lépni, hogy igazán lassuljon a Mokka-e. A könnyed kormányzásba nem szól bele a villanymotor 260 Nm nyomatéka sem, szépen elsimították a teljesítmény leadását, ez már messze nem olyan hátba vágós, nyers élmény, mint a korai villanyautók.
Teljesen általánosan jól használható karaktert kapott. 9 másodperc a 100-as sprintje, bőven elég, pláne, hogy közben lágyan és egyenletesen gyorsít, nem tekergeti a kormányt a sofőr kezében, hiszen pont az a dolga egy ilyennek, hogy zavartalan és kényelmes legyen, azt pedig hozza. Futóműve hozza a jellegzetes torpanásos rugózásokat a hátsó tengelyen, a kanyarban elkapott úthibákba pedig kicsit beleremeg a kormány, de fejlesztő legyen a talpán, aki ilyen egyszerű alkatrészekből hibátlan terméket tud összehozni a hulladék útburkolatokra.
Kormánymozdulattal képes korrigálni a sávelhagyást, figyelmeztet a balesetveszélyre és tempomatja is tartja a távolságot az előttünk haladótól. Vagyis a Mokka azok számára is meglehetősen biztonságossá teszi az utazást, akik kevésbé tapasztaltak vezetés terén.
Költségek
6 199 000 forintról indul az új Mokka, de az Edition felszereltség sem mondható kevésnek. LED-esek a fényszórói, hat irányban állíthatóak az ülései, van benne tempomat, két 7 colos kijelző, légkondi, bőrkormány meg egy 100 lóerős turbómotor hatfokozatú kézi váltóval, ami minden bizonnyal nem megy rosszul és elég keveset is fogyaszt, ha arról van szó – korábban már próbáltuk más hasonló modellekben.
Plusz 545 000 forintért már Elegance felszereltségben kapható meg a Mokka 17-es kerekekkel, automata klímával, 180 fokos, valójában csak egy darab hátsó kamerával dolgozó tolatókamerával, kartámasszal és még pár aprósággal. Az elektromos Mokka-e egyelőre nem kapott hivatalos árat, de a kategória többi szereplőjéből kiindulva 12 millió forintos alapárra számíthatunk, ami vélhetően akkor fog kiderülni pontosan, amikor megismerjük a hírek szerint az elektromos autókra idén is érkező állami támogatás részleteit.
Az Opel Mokka és vetélytársai – Listaár, forint | |
---|---|
Opel Mokka | 6 199 000 |
Peugeot 2008 | 6 090 000 |
Citroën C3 Aircross | 5 480 000 |
Renault Captur | 6 299 000 |
Értékelés
Franciásan könnyed és franciásan stílusos lett az új Opel Mokka. Hogy mi benne az opeles? Arra nehéz lenne választ találni és lehet, hogy az a legjobb, ha nincs is rá válasz. Mert ez egy nagyon egyszerűen használható, kellőképpen tágas és pont elég jó minőségérzetű termék ahhoz, hogy ellássa a neki szánt feladatot, és még meg is forduljunk utána a parkolóban.