Kár fanyalogni

A legerősebb motorral az orrában a M235i GC az elvárásoknak megfelelően sportosabban mutat sajátjai között. Eltérő mintázatú veséket, igazi légbeömlőkkel és hűtőnyílásokkal tűzdelt agresszívabb lökhárítót visel az elején. Oldalt a küszöbkialakítás, az alufelnik és a mögötte megbújó féknyergek, míg hátulról a kipufogók körüli kialakítás árulkodik – amennyiben a modellfelirat nem lenne a helyén.

A forma igazából az észak-amerikai ízlést kellene eltalálja, de európai szemmel is kifejezetten kellemes részleteket találhatunk rajta. Elölnézetből meglepően jól mutat, mivel rámenősségét itt nem két eltúlzott méretű hűtőrács adja, hanem szép arányos és tipikusan sportos stílusjegyek.

A hátsót a két hosszan elnyúló lámpatest, illetve az azokkal futó fekete díszléc uralja – amelyek elég különleges összhatást keltenek ahhoz, hogy szerethetővé tegyék a formát. Alul kétoldalt a kipufogó körüli keretek is jól festenek, de azért közelebbről megnézve itt is látszik, hogy a valódi csőméret töredéke a mutatottnak.

Kupéhoz mérten nem túl izgalmas az oldalnézet

Oldalnézetből már kevésbé egyértelmű a siker, négyajtós kupéhoz mérten kissé unalmasak a vonalak.  A méretes, 19”-os extra felnik és feltűnő féknyergek nélkül nem mutatna sokat a bőven mért lemezfelület –  még a 253 ezer forintos „Snapper Rocks-kék” metál fényezés ellenére sem.

Külső méretei meghaladják az alapul szolgáló 1-es modellét, pontosan 4526 milliméter hosszú, 1800 milliméter széles, és 1420 milliméter magas. Tengelytávolsága 2670 milliméteres.

A rokonság miatt nem meglepő, hogy a műszerfal is az Egyes sorozatot juttatja eszünkbe, illetve tulajdonképpen az összes többit is ezzel együtt. Ezzel nincs nagy baj, a vezető előtti és középső kijelző jól mutat, még ha nem is nyújtja azt a high-tech érzést, mint egy Mercedes-Benz CLA műszerfala. A középkonzoli képernyőt nemcsak a sokat bizonyított iDrive rendszerrel, de érintéssel is könnyedén és gyorsan kezelhetjük – ebben a tekintetben még mindig ez a márka vezet.  Amiben szintén élen jár a BMW, az a minőség és minőségérzet. Hiába vannak csípőmagasságban már kemény műanyagok, hiába van modernebb benyomást keltő utastér a konkurenseknél, az összeszerelési minőség meglepően jó.

Igényes az összeszerelés, rossz úton is masszív benyomást kelt az utastér

Feláras a támlával egybeépített sportülés, de megéri költeni rá jó oldaltartása miatt

A M235i GC merevebb futóműcsillapítása ellenére is sziklaszilárd összeszerelésről árulkodik, mintha egyetlen tömbből faragták volna ki a belsőt. Nem zörög, nem mozog semmi, masszívan egyben mozog minden. A vaskos és szintén igényes benyomást keltő kormánykerék mögött a remekül tartó és csinosan mutató sportülésekben kapunk helyet, már egymagában ez elég a hangulatfokozáshoz.

A hátsó sorban ez persze kevés lesz az örömködésre, mert hiába kellemes a lábtér, 180 centiméter felett a fejtér nem elegendő a kényelmes utazáshoz. Nemcsak itt, de az első sorban is zavaró az autópályás sebességnél kezdődő szél- és futóműzaj – ebből előbbi az elegáns, keret nélküli ablakok kontójára írható.

A 40/20/40 arányban dönthető hátsó üléstámlák mögött egy viszonylag jól pakolható, 430 literes csomagteret találunk, padló alatti, illetve oldalt egy hálós pakolórekesszel, és akasztóval a szatyroknak. Gombnyomásra nyílik a széles csomagtérfedél, visszafelé ellenben minden esetben kézzel lehet csak csukni.

Itthon három dízel (216d:116 LE, 218d:150 LE, 220d:190 LE) és ugyanennyi benzinmotorral kapható a Gran Coupé. Utóbbiak között a 218i a belépőmodell a 1,5 literes háromhengeressel, 140 lóerővel, ezt pedig a 220i követi 178 lóerővel.

Kétliteres, egyturbós motor 306 lóerővel, 450 newtonméterrel

Nyolcfokozatú Aisin automata váltó, iDrive és futóműválasztó gombok

Az M235i csúcsváltozat a többivel ellentétben csak összkerékhajtással és automata váltóval (nyolcfokozatú Aisin) választható, kétliteres (egy)turbós benzinmotorjának 306 lóerős teljesítményét (5000-6250/perc fordulat között) és 450 newtonméteres nyomatékát (1750-4000/perc fordulat között) már nehéz volna kulturált módon az első keréken keresztül talajra vinni. Ebben segít a módosított kipörgésgátló és az első tengelyen elhelyezett elektronikus differenciálzár is, amely kanyarból kigyorsításkor nyújt leginkább segítséget. Álló helyzetből 4,9 másodperc alatt gyorsul százra az M235i, és természetesen megfutja a 250 km/órás sebességet is, ahol elektronikus korlátba ütközik.

Az alacsonyabb súlypont érdeklében alumíniumból készül a motorház és a csomagtérfedél is, de a stabilitást segíti a plusz toronymerevítő és a sportos kormány- és futómű is. A stabil fékerőről nagyobb fékek gondoskodnak.

Vezetői asszisztensekből gazdagon lehet választani – ezekből a legizgalmasabb talán az  az innovatív tolatási segéd (Reversing Assistant): ez a rendszer a parkolást megelőző összes, legfeljebb 36 km/órás sebességgel, menetirányban megtett út pontos kormánymozdulatait eltárolja, és ezáltal 50 méter hosszan milliméterre pontosan képes magától visszatolatni. Egy másik érdekes extra, hogy mobiltelefonunkat is használhatjuk slusszkulcsként, ami abban az esetben is nyitja az ajtókat, ha az teljesen lemerült. 

Az M235i Gran Coupé pazar vezetési élményt nyújt, amennyiben azt nem egy igazi M-modellhez hasonlítjuk. Kiválóan kanyarodik – semlegesen sodródik nagy tempónál -, és kiemelkedően jól lassítanak a fékek. A kétliteres turbómotor szinte késlekedés nélkül gyorsít minden helyzetben, karakteres hangja ugyan nincs, de teszi a dolgát, ahogy kell. A nyolcfokozatú automata váltó hasonlóan működik, amelynek feladatát érdemes néha átvenni a kormány mögötti fülekkel, mert az igazán jó szórakozás.    

4,9 másodperc alatt katapultál százra, és könnyen megfutja a 250-et

Ilyen erő és menetdinamika már akkor sem lehet unalmas, ha nem a hátsó kerék akarja felszaggatni az aszfaltot alattunk, és a korábbi kettesnél magasabb üléspozíció sem képes ezen rontani.

A megengedett sebességhatárok mellett is jól funkciónál a keményebb futómű, de jelentős komfortra ne számítson senki ettől a kiviteltől, hiába puhább valamivel az elöl MacPherson, hátul többlengőkaros futómű beállítása, mint az 1-es sorozaté. A pattogós, feszes úttartás még élvezhető mértékű a hétköznapi használatban, és ez autópályán sem zavaró – a már említett szél- és menetzajokkal ellentétben.

A 2-es Gran Coupé 9 milliótól indul, amit kettővel megszorozva kijön nagyjából az M235i alapára. Az alaposan felszerelt tesztautónk ezt is jócskán meghaladja – 21 millió forint feletti összegért konfigurálható –, és talán itt mondjuk előszőr azt, hogy ennyiért még több élményre számítanánk – igaz, nem a konkurensek miatt, hanem a korábbi BMW modellek ismeretének birtokában. A kétliteres motor fogyasztása agglomeráció–belváros viszonylatban 8,5 literrel is beéri átlagban, dinamikus használat mellett, amivel elégedettek lehetünk.

A BMW M235i xDrive Gran Coupé névre hallgató modell azt hozza, amit egy legerősebb motorral szerelt autónak hoznia kell egy német prémiummárkánál. Erős, gyors, stabil, könnyű vezetni, bírja a hétköznapi nyúzást. Van ennél magasabb élményszint házon belül, de relatíve kicsi és könnyű BMW-ként komoly élményautó, ahogyan azt vártuk tőle.

Szavazás