Válasz akar lenni az összes kérdésre – Kia Sportage PHEV

Egy időben ügyesen beleolvadtak a koreai autók a kommersz modellek közé, ezzel pedig elérték, hogy legyen helyük a német és francia uralom alatt álló flottaértékesítésekben. A helyzet most úgy áll, hogy mind a Hyundai, mind a Kia megléphet olyan bátor formákat, mint a Tucson és kétpetéjű ikertestvére, a Kia Sportage. Elsőre azt sem tudod eldönteni, melyik szemébe nézz, a forma mégis összeáll, az összkép pedig váratlanul jól mutat.

Végtelen jó ízléssel ügyeltek arra, hogy a hátsó ablaktörlő láthatatlan legyen – felül rögzítették, elbújik a légterelő alá –, korábban ilyet a Range Rover Velaron és az újabb modelleken láttam csak. Ez a Sportage most egy GT Line – itt már belecsempészik a sportosságot egy olyan modellbe, ahol semmi keresnivalója –, így van némi különbség a korábban próbált változatokhoz képest. Szinte elenyésző, de azért összhatásában vagányabbul mutat, hogy fényezett a küszöb díszítőeleme és a hátsó kamu diffúzor körüli panel is. Picit elöl is más, de szóra sem érdemes.

Apró trükk, hogy elrejtették a hátsó ablaktörlőjét, szebb így a hátsó nézet

Méretével nem foglal el kellemetlenül sokat a világból, 4515x1865x1650 milliméterével kellemes jelenség. Messziről könnyen észrevehető, de mégsem tornyosul mindenki fölé. Odatették a dizájnt, és bármennyire úgy tűnhet elsőre, hogy igazi csapongás, megvan benne az összhang, és épp csak egy árnyalattal karcosabb, mint korábban volt, ez pedig jól áll neki.

Értenek az ergonómiához a Kiánál, ügyesen faragták teljesen európai ízlésre az új Sportage-et is. A gombok logikus elosztásban vannak olyan helyen, ahol alapvetően keresnénk őket. Rengeteg a zongoralakk-felület, ami nem biztos, hogy a legjobb döntés, de a Kia kitart, mi meg majd bekészítünk minden ajtóba egy törlőkendőt, hogy aki beszáll, törölje át maga után, amit lát, különben folyton koszosnak fog tűnni a beltér.

Elég jó minőségű anyagokból épül fel, arra nem lehet panasz

Nagy kár, hogy éppen a forgókapcsolós váltót lesték el a fejlesztők, amikor már a Jaguar is belátta két generáció után, hogy zsákutca. Ráadásul a tetején pihenő zongoralakk P gombon az első megállás után ott fog figyelni az ujjlenyomatunk. Kimondottan szép a kijelzők megoldása, a két 12 colos megjelenítő egy közös hajlított keretbe került, matt felületű üveg alá. Tűpontos a képük és a fényerejük este sem zavaró.

Menüjében turkálva számtalan beállítást találunk, olyat is, amire nem feltétlenül számítanánk. A millió ikon viszont nagyon hasonlóan néz ki, így vezetés közben nem ajánlanám a nyomkodását. Nyugalmi állapotban, amikor van idő, érdemes rá szánni néhány percet, mert annyira személyre szabható, hogy a műszeregység háttere és stílusa mellett a központi kijelző kezdőképét is kiválaszthatjuk, változtatható a hangulatvilágítás, alaposan beállítható a hifirendszer hangzása és még egy rakás apróság. Furcsa módon többedik nekifutásra sem találtam, hol állíthatnám vissza, hogy nyitáskor és bezárás után világítsanak a lámpái, miután valaki előttem jó érzékkel ezt kikapcsolta.

12,3 colos a multimédia, rengeteg beállítási lehetőséget ad, az ikonok között könnyű elveszni

Tisztességes tengelytávolsága (2680 mm) jóvoltából tágas belső térrel készült el az új Kia Sportage. 100 literrel nőtt a csomagtartója, most a mild hibrid kivitelé 562 liter, az öntöltő hibridé 587, a plug-in hibridé pedig 540 literes alaphelyzetben. Viszonyításképpen az Opel Grandlandé 390 literes, ha konnektoros hibrid, az összkerekes hibrid Peugeot 3008-é 395, a Hyundai Tucsoné kicsit nagyobb, 558 literes.

Kapcsolódási lehetőségei szélesek, Bluetooth, wifi, Apple CarPlay, Android Auto és számos USB-C aljzat várja a kütyüket. Tisztességes tárolórekeszt találunk a könyöklő alatt, az ajtózsebek elnyelik a legtöbb apróságunkat, és még a telefonnak is találunk indukciós töltőpadot a középkonzol legelején. Hátsó üléssorának háttámlája dönthető, több pozícióban is beállítható, és mindhárom hátsó ülés foglaltságérzékelős, de kiszálláskor figyelmeztet is az autó, hogy nézzünk be hátra, nem maradt-e ott egy alvó gyermek.

Nagy a tér, mindegyik hely foglaltságérzékelős, a háttámla dőlése állítható

A felszereltségek jelentős része jól működik, de akárcsak a fényszórók beállításai, úgy az ablaktörlő megfelelő beállítása sem található meg igazán. Hiába az automata állás, a szemerkélő esővel nem tud mit kezdeni, vagy folyamatosan töröl, vagy olyan intervallumokban, ami pont nem elég. Jelentős eső nem kerülgetett a teszthéten, de valamennyi csapadék mindig volt, és egyáltalán nem sikerült saját magának intézni az ablaktörlést. Könnyebb beállítani a megfelelő színű hangulatvilágítást, mint megtalálni az ablaktörlő jó állását, ezzel pedig nem könnyű kibékülni.

Acél padlólemezre épített hagyományos, és nagy szilárdságú acél vázszerkezetű a Kia Sportage. A padlólemez keresztmotoros és kardántengelyes összkerékhajtás befogadására is alkalmas. A hátsó tengelyre ehhez több lengőkaros multilink felfüggesztést terveztek, míg elöl hagyományos gólyalábas McPherson futómű dolgozik. Rendkívül széles hajtáslánc-kombinációi közül csak a teljesen elektromos hiányzik, mert van belőle sima benzines, mild hibrid benzines, hagyományos öntöltő hibrid és konnektoros hibrid, valamint még dízelmotoros változat is, az elsőt leszámítva pedig mind kérhető összkerékhajtással is – a plug-in hibrid csak azzal.

1,6-os turbómotor villanymotorral kiegészítve, 265 lóóerő a rendszerteljesítmény

1,6-os az összes belső égésű motor, egyaránt 1598 köbcentis lökettérfogattal, 136-265 lóerős összteljesítményig. A széles választékból korábban a 230 lóerős hibridet próbáltuk ki, most pedig mindennek a csúcsát, a plug-in hibridet, ráadásul GT Line felszereltséggel, ez a legmagasabb. Benzinmotorja 180 lóerős, elektromos motorja 120, ami egy hatfokozatú, hagyományos automata váltóval egybeépítve kerül az első tengelyre. Az összteljesítmény 265 lóerő és 350 Nm nyomaték.

Mivel mindkét motor elöl helyezkedik el, az összkerékhajtás a Sportage-ben mindenképpen kardántengelyes, vagyis nem virtuális. Így akkor is használható az összkerékhajtás, ha teljesen lemerült már a hibrid rendszer akkumulátora. 13,8 kilowattórás lítiumion-akkumulátorban tárolja az energiát, amit 6,6 kilowattos töltőegységen szedhet magába alig két óra alatt. Ez 54 kilométeres elektromos hatótávolságra elég. Cserébe azonban 140 kilóval toldja meg a Sportage súlyát, ami így üresen 1910 kiló.

Összkerékhajtású, rendes kardános, nem virtuális

Könnyen levehet a lábáról szinte bárkit egy ilyen Sportage. Tényleg szédítő a felszereltsége, és ehhez még az sem kell, hogy elinduljunk vele. Fűthet és szellőztethet a két első motoros ülés, és még a hátsó szélsők is fűthetőek. Jókora tetőablak eresztheti be a lehető legtöbb fényt, elég jó az anyaghasználat, a látvány és a hifirendszer hangzása pedig garantálja a hangulatot odabent.

Ebbe a képbe viszont bezavar egy rakás olyan pont vezetés közben, aminek nem kéne, hogy előjöjjön egy ilyen autóban. Az első ilyen az üléspozíció, ami elöl egyszerűen túl magas. 180 centi vagyok, rendben, hogy a hajam magasságával kompenzálom a fejem laposságát, de nem kéne, hogy beleérjen a tetőkárpitba semmilyen módon. Sűrűn látok nálam magasabb embert, akkor ő már nem tud beülni egyáltalán normálisan a Sportage-be? Nekem homlokmagasságba kerül a napellenző, akkor mit szólhat egy 190-re nőtt pilóta?

Futóműve kemény, de puha is, merevsége miatt viszont remegéseket produkál a hazai utakon

Ha fekvősre állítom az ülést, ami nem ideális, de nem kócolja össze a hajamat a tetőkárpit, akkor nem érem el a kijelzőt anélkül, hogy előrehajolnék. Ezek az ergonómiai bakik problémák, fészkelődtem egész héten a Sportage-ben, valami sosem volt kerek odabent. Az elektromos mozgatású ülés is tehet róla – ezek általában magasabbak –, de az is, hogy mindenképp magasra tervezték az üléspozíciót. Hiába a GT Line, meg a sportosabb dizájnú ülések, itt mindig meglesz a kis sámlin ülés érzése.

Vezetés közben sem szépít a dolgon a Sportage, ilyenkor jön ki igazán, hogy amikor egy autó sokat akar, abból kevés fog összejönni. Közel két tonna sofőrrel, egy utassal még meg is haladja, négyen a fedélzetén pedig érezhetően túlsúlyos. Hiába a rendes hátsó futómű és az összkerékhajtás, meg a 265-nek mondott lóerő, egyszerűen lomha mozgású autó a Sportage PHEV.

Terhelés nélkül, csak sofőrrel annyira merev a futóműve, hogy sorozatos keresztbordákon – mondjuk 11-es út külső szakasza Budakalásztól Szentendrére – remeg az egész autó tőle. 19 colos felnijei beledörrentenek a karosszériába minden úthibán, és hogy a remegés enyhüljön, egészen vissza kell lassítanunk. Túl sok a technika egy aránylag egyszerű autóban. Ballonosabb gumik talán valamennyit segítenének rajta, akkor viszont a stabilitásból veszítene. Így vagy úgy, az eredmény ugyanaz, ez így nem jött össze.

Magas és látványos, de nem túl nagy autó a Sportage

WLTP-adatok szerint 70 kilométert kellene tudnia tisztán elektromosan (a gyártó által kiadott műszaki adatok alapján). Ebből hidegben, minden lehetséges fogyasztóval (lámpák, fűtés, ülés- és kormányfűtés, hifi…) nagyjából 50-et tudott, ami nem rossz, de ez ma már a minimum. Ritka, amikor a fogyasztásban nem kamuzik egy gyártó, a Kia például megadja a feltöltés nélküli értékeket is, ami a Sportage PHEV esetében 6,9 liter/100 kilométer, amit 1-2 deci eltéréssel tudott is hozni a teszthéten a modell. Töltögetéssel elvileg 1,1-et tudna, de ne nevettessük magunkat.

Sok esetben viszonylag komoly autónak tűnik a Sportage, csöndes, kényelmes, tágas és nagyon jól felszerelt. A hazai úthálózatra viszont nincs felkészülve, egyszerűen elvérzik az úthibákon, amikkel nincs mit tenni, ezek itt lesznek velünk életünk végéig. Tükörsima nyugati aszfaltokon biztosan más eredményt hozna egy ilyen teszt, és a Sportage sem az egyedüli, ami nehezen találja a helyét itthon, de sajnos feltűnően rosszul teljesít.

19 colos felniket kap, túl nagyok rá

Az elektromos hajtás kisimítja azokat a problémákat, amit a 48 voltos hibrid rendszerű Sportage mutatott fel. Az elindulás és a megállás határozottan történik, és a váltások is ügyesebbek, ebben nem dupla kuplungos, hanem hagyományos automata váltó dolgozik.

Mindene adott, hogy jó lehessen – Kia Sportage

Nyerő a formája és kimondottan jól célzott modell a Kia…

Mivel a Sportage PHEV mindenképp az összkerékhajtású modellek között játszik, ezekhez érdemes hasonlítani, köztük pedig egyelőre úgy tűnik, hogy a „legolcsóbb”. Ez már a 18+ kategória, és igen, egy Kia is kerülhet ennyibe, sőt, ez a GT Line 20,549 millió forintról indul. A kategóriában olyan modellekkel küzd meg, mint a Stellantis hibridjei, az Opel Grandland és a Peugeot 3008 – ezek fizikai összkerékhajtás nélküli hibridek –, vagy ikertestvére, a Hyundai Tucson, de prémiummodelleket is említhetünk, mint a BMW X3, ami jóval magasabb szintet képvisel minőség terén, de árban már nincs sokkal messzebb egy alaposan felszerelt Sportage-től.

Már Gold szinten is tartalmazza a legtöbb vezetéstámogató rendszert, de holttérfigyelőt, hátsó keresztirányú forgalomfigyelőt és holttérfigyelő kamerát csak egy szinttel feljebb, Platinum szinten kap. Feláras a digitális kijelző is a 18,3 millió forintos alap PHEV-ben, és elektornikusan vezérelt keménységű futóművet nem is lehet hozzá rendelni, az csak a GT Line kiváltsága. Platinum esetén rendelhető, a GT Line-ban sztenderd a távirányítóról való parkolás, amivel az autón kívülről guríthatjuk előre és hátra a Sportage-et, ez kimondottan prémiumszegmensű autókra jellemző extra.

70 kilométeres hatótávot ígér a gyártó, kb. 50-et tudott hozni

Magasan felszerelt autó lehet egy Kia Sportage, de erre is kimondottan igaz, hogy a kevesebb néha több. Túlságosan sok a technika egy ilyen PHEV-ben, ami érezhetően sok már erre az alapra, legalábbis a hazai utakra. Ha mindent is belepakolunk egy ilyen konnektoros Sportage-be, belekóstolhatunk a prémiumszegmens árszabásába, ami viszonylag ijesztő, de a mai újautó-piacon ez már nem annyira meglepő.

Szavazás