Régóta leszoktak már az autógyártók arról, hogy egy új modell bemutatásakor műszaki adatokkal, technikai részletekkel, rafinált megoldások ismertetésével sokkolják a megjelenteket. Szerencsére úgy látszik, a Hondánál még olyanok terveznek, mutatnak be autókat, akiket érdekel, amit csinálnak, és valószínűleg értenek is hozzá.
Így nem az autóhoz letölthető applikáció, a konnektivitás, vagy a zenére lézershowt nyomó hangulatvilágítás állt a Honda ZR-V prezentációjának fókuszában, hanem, – dobpergés, titi türürü – a technikai megoldások bemutatása, sőt, a japán szakember odáig merészkedett, hogy nyomatékgörbéket, metszeti rajzokat, grafikonokat mutogatott, és az SI-mértékegységek közül is rengeteget megemlített. Döbbenet.
Másnap aztán vezethettük is az autókat, láthatóan odafigyeléssel összeállított tesztúton, ami nemcsak változatos – autópályát, városi szakaszt és hegyi utakat is tartalmazott -, hanem elég hosszú is volt, és az elautózható idővel is bőkezűen bántak. Nyilván ez lenne a normális, de nem minden márkának sikerül ezt megugrania. De nézzük, mit tud a Honda új szabadidőautója, ami a Civictől és a HR-V-től is csupa jót örökölt!
Külső
A ZR-V 50 mm-rel szélesebb, mint a HR-V, és 59 mm-rel alacsonyabb, mint a CR-V, de megjelenésében egyikre sem hasonlít igazán. A formaterv nagyon biztonsági játéknak tűnik, semmi megosztó, harsány, esetleg karcos részlet nincs a klasszikus, kompakt méretű szabadidő-formájú autó megjelenésében.
Kellemesen jellegtelen valami, egyedül a hűtőmaszk karakteresebb egy kicsit – ebből kétféle is van, az Elegance és az Advance kivitelnél függőleges rácsok sorakoznak egymás mellett, míg a Sport felszereltségi szint méhsejtmintás rácsot kapott -, de szemből nézve egy hökkent, kissé harapós kedvében lévő harcsa jut róla eszembe. Még a bajsza is megvan, a széleken lévő apró, függőleges, amúgy valódi funkcióval rendelkező levegőnyílások formájában.
Oldalról nézve szerencsétlen tényleg bármi lehetne, ha letakarnák a felnik közepén a márkaemblémát, legfeljebb a saját anyja ismerné meg, hogy ez egy Honda. Hátul viszont szépítettek a tervezők, a dupla kipufogó, a matt ezüst betétek, vagy a csinos LED-es hátsó lámpa egész jól néz ki. Viszont az autót körbevevő fényes fekete műanyag karcállósága miatt én aggódnék egy kicsit.
Műszakilag is aránylag távol áll a már említett Honda SUV-któl, technikája a Civicével van a legközelebbi rokonságban. A ZR-V karosszériájának hossza 4568 milliméter, szélessége 1840 mm, magassága 1620 mm, tengelytávja pedig 2657 mm.
Belső
Utasterében szinte minden részlet a Civicből származik, így aki abban otthon érezte magát, ebben sem érzi majd magát elveszettnek. Ha dizájnban nem is robban óriásit a ZR-V utastere, praktikumban a kategóriájában nagyjából nem találni most nála jobban kezelhetőt a Naprendszerben. Kezdjük azzal, hogy a vezetőülésben ülve ki lehet látni az autóból. Nem csak kilesni, kilátni. Mindenfelé.
Minimálisak a holtterek, és óriási a jól elhelyezett külső visszapillantó tükör, ami mérete ellenére sem takarja el a külvilág jelentős részét. Aztán jön a gombokkal teleszórt, háromküllős, jó fogású kormány, a Head up Display, aminél kevés hasznosabb és egyben trendi dolog létezik az autóiparban, illetve a kissé megtört bajuszkapcsolók, vagy a kormány mögötti fém váltófülek.
Műszerfala felszereltségi szinttől függően kétféle lehet, az Elegance és a Sport kivitelnél 7 colos a folyadékkristályos kijelző egészíti ki az analóg sebességmérőt, az Advance kivitelben pedig teljesen digitális, 10,2 colos kijelző tölti be a műszerfal szerepét. A középkonzolon lévő, valódi gombokkal és forgatós hangerőszabályzóval megtámogatott érintésérzékeny kijelző mérete 9 col.
A méhsejtmintás légbeömlő sávja alatt mintaszerű klímavezérlő – tekerőgombokkal, hőmérséklet-kijelzővel és teljesen logikus elrendezéssel -, majd a 12 voltos csatlakozó és a vezeték nélküli telefontöltő felülete következik. Talán a könyöklő-tárolórekesz tömbje a legérdekesebb az autóban, ahol különböző méretű és alakú gombok váltják ki a hagyományos fokozatválasztó karját. Mivel az autóban egyáltalán nincs váltó, minden elektronikusan vezérelt, így helytakarékos gombokkal lehet irányt vagy funkciót váltani.
Van hová tenni a poharakat is, USB A és C aljzatok is találhatók benne elöl, hátul egyaránt, és a második sorában is marad egy tenyérnyi hely a térd és a vezető üléstámlája között, még 190 centis embernek is. Csomagtartója 380, illetve 370 literes lehet, a kisebb a jobbanfelszerelt Advance változaté, ahol 10 litert a hifirendszer mélynyomója csen el a csomagtérből. A háttámlák lehajtása után 1312 literesre növelhető a raktér, és persze az utastérben is vannak ajtózsebek a palackoknak, pohártartók, és a könyöklőben akár egy tablet is elfér, plusz a csomagtartó is osztható. Figyeltek a minőségre is, mindenhol kellemes tapintású, jó minőségű anyagokkal találkozunk, és a kivitelezés is lelkiismeretes.
Technika
A Honda hibridjének alapját négyhengeres, 2,0 literes, közvetlen befecskendezésű, Atkinson-ciklus szerint működő benzinmotor adja, ehhez társul két villanymotor. A rendszer szinte észrevétlenül vált tisztán elektromos, hibrid és a tisztán benzines üzemmódok között, a vezetőnek semmi tennivalója nincs. Legjobban ez az ábra mutatja meg, milyen üzemmódokra képes a Honda ZR-V:
Az első felállás a teljesen elektromos üzemmódot mutatja, amikor tisztán az apró – 36,4 kilogrammos, 1,05 kWh-s – lítiumion-akkumulátorban tárolt energiával, villanyautóként halad a ZR-V, a másodikon a hibrid üzemmód látható, ahol a benzinmotor nincs közvetlen kapcsolatban a kerekekkel, hanem egy generátort hajt, ami a megtermelt energiával tölti az akkumulátort, ami táplálja a kerekeket hajtó villanymotort.
Az utolsó ábrán a 80 km/óránál nagyobb sebességű autózásnál használt üzemmód látható, ilyenkor zár a benzinmotor és a kerekek közötti kuplung, így a belsőégésű motor hajtja a kerekeket. Mindezt úgy, hogy a rendszerben nincs váltó, csak a már említett kuplung. Ugyanakkor ha a csúcssebességet szeretnénk elérni, akkor a villanymotor újra beszáll a hajtásba, hogy a hajtáslánc teljes teljesítménye a vezető rendelkezésére álljon.
Hogy a vezető mégse tébolyodjon meg a folyamatos és a sebességtől teljesen független fordulatszámon vonyító motortól, virtuális fokozatokkal operál az autó, a sivító motorhangot pedig aránylag egyszerűen oldották meg, apró varrógépmotor helyett egy tisztességes méretű, kétliteres négyhengerest tettek az autó orrába, amit nem kell üveghangon vonyíttatni, hogy történjen is valami.
A ZR-V -ben négyféle vezetési mód között választhat a sofőr, a takarékos, normál és sportos mellett a havas felületre optimalizált mód a negyedik, a módválasztás után a gázpedál érzékenységen, valamint a kormányforgatáshoz szükséges erőn érezni a változást.
Vezetés
Menet közben is szerethető a ZR-V, hibrid létére kifejezetten jó vele autózni. Az, hogy városban haladva egyáltalán nincs kapcsolat a motor és a kerekek között, le is tagadhatja az autó, semmi természetellenes érzés nincs benne vezetés közben. A ZR-V legnagyobb teljesítménye 183,6 LE (135 kW), legnagyobb forgatónyomatéka 315 Nm, és 7,8 másodperc alatt gyorsul 100 km/órás sebességre.
Nem kiemelkedően sportos, de szégyenben sem marad vele senki, az biztos. Mindezt úgy, hogy átlagosan 5,7 liter benzinre van szüksége 100 kilométerenként. Igaz, ezt egyelőre csak a katalógusból tudjuk, de ha itt is annyira szavahihető a Honda, mint amilyen a Civic műszaki adatainál volt, akkor nem lesz csalódás a mért fogyasztás sem.
Szóval a 183 lóerő bőven elég, és ha csak úgy megőrülsz út közben, és elkezdesz vele dinamikusabban vezetni, az autó magától kapcsol majd, hogy mit akarsz tőle, és úgy is fog viselkedni, még kapcsolnod sem kell a sportmódot.
Az elöl MacPherson, hátul multilink rendszerű futóművel a ZR-V precízen irányítható, stabil, nem túl feszes, nem túl lágy, szinte patikamérlegen kiegyensúlyozott szerkezet, amivel élvezet a vezetés. Barcelona környékén olyan, hogy úthiba, nem létezik, azokkal majd itthon szembesítjük a tesztautót, de cserébe fekvőrendőrből akadt jó pár, azokon még nagyobb tempóval áthajtva sem történt semmi fájdalmas sem az autóval, sem a benne ülőkkel.
Utastere csendes, a motor zaja nem hallatszik, legfeljebb dinamikusabb vezetés mellett, de akkor sem zavaró. Jól adagolható a fék, vezetőtámogató rendszerei is tényleg segítséget jelentenek, nem pedig kis elektromos diktátorként kergetnek az őrületbe a működésükkel.
Költségek
Ez a rész elég rövid lesz, mert egyelőre egyetlen árat tudunk, ami 16 404 000 forint. Ez a ZR-V indulóára, regadó és a metálszín felára nélkül, viszont már a 27 százalékos áfával megnövelve. A többire még várni kell.
Értékelés
Izgalmas műszaki tartalmával, nagy odafigyeléssel megtervezett, prímán használható, kényelmes belsejével és takarékosnak ígérkező hajtásláncával a Honda ZR-V talán a legészszerűbb szabadidő-autó, ami a piacon van. Ráadásul minden hibridsége ellenére még vezetni is jó.
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|