Komoly múltra tekint vissza az eredetileg brit MG márka, amely sok más jó nevű autómárkához hasonlóan már egy ideje kínai kézben van. Az MG-t 2006-ban vásárolták meg, és szakítva a márkára jellemző termékskálával, az új tulajdonos inkább a tuti sikernek számító SUV kategóriát kezdte el tolni. Ha pedig divatról van szó, akkor nem maradhatott ki a portfólióból a tisztán elektromos crossover sem, ami MG4 néven érkezett meg Magyarországra, valamikor idén év elején.
Azóta járt már nálunk a valamivel gazdagabb felszereltségű változat, ám nem csak extrákban, hanem motorteljesítményben, akkumulátorméretben, hatótávban, és az aksi típusában is van különbség a korábban kipróbált és a mostani, olcsóbb Family kivitel között.
Külső
Stílusában, kiterjedésében az MG4 valahol a városi crossoverek és kisautók közé lőhető be, hangulatban nagyjából a Nissan Leaf féle vonalat követve. Az alacsony építésű, ötajtós autó viszont saját, kifejezetten elektromos hajtáshoz tervezett padlólemezre épül, ami a visszafogott külső méretek ellenére is tekintélyes tengelytávot enged, ami a lehetőségekhez képest tágas belső teret is jelent. A moduláris, átméretezhető platformra akár más, 2650-3100 mm közötti tengelytávú autókat is lehet építeni. Karosszériája 4287 milliméter hosszú, 1836 mm széles, és 1504 mm magas, tengelytávja 2705 mm.
Ránézésre nem nagyon látszik, de a drágább modell aktív hűtőrácsot is kapott, ami viszont valamivel látványosabb különbség, a kisebb felnik és a hátra hosszan elnyúló tetőlégterelő. Ilyenje a Family változatnak nincs.
Szemből a kacsacsőrszerű, hegyes orr és az izgalmas formájú fényszóró teszi felismerhetővé az autót, oldalt csúcsosan kúszik fel a kasztnit optikailag valamivel karcsúbbnak mutató műanyag rátét, de a legmenőbb a hátsó lámpatest és környéke. Főleg sötétben klassz a sok összevissza húzott, világító fénycsík.
Belső
Utasterébe kukkantva az alul felül lapított, szinte már négyszögletű, kifejezetten kellemes fogású kormány, ami először szemet szúr, aztán rögtön a középkonzoli mosógép programválasztót idéző irányváltó tárcsa. Valamint a temérdek, fényes fekete zongoralakk borítású felület. Bentley-től lefelé nem igazán indokolt ez az anyag autókban, az olcsóbb változat iszonyúan könnyen karcolódik, és szinte az is meglátszik rajta, ha csak ránézel. Persze jutott belőle a kormányra is, ahol egész biztosan nagyon ronda lesz, hacsak nem vezetsz puha cérnakesztyűben.
Műszerfala természetesen csak egy közepes méretű, 7 colos monitor, nem kifejezetten eltalált grafikával, dizájnnal. Amit kell, és fontos, azt persze megmutatja, de sok lehetősége nincs a tulajnak, hogy személyre szabja a látványt. Furcsa stílusban mutatja az energiaáramlás irányát is, a kijelző jobb alsó sarkában egy pár milliméteres szám ad erről tájékoztatást.
Jóval több lehetőséget kínál a központi kijelző, ahol a menük feneketlen mélyére is le lehet ásni. A jelenleg pusztító divatnak megfelelően a klíma beállításához a 10,25 colos érintőképernyőt kell nyomkodni, de szerencsére a hangerőszabályzó kapott saját gombokat. Nem tekerni való gombot, de legalább gombot. Ez is valami. A menürendszer többé kevésbé logikus, a magyar fordítások rendben vannak, és valóban hasznos funkciókat, lehetőségeket lehet benne találni, ha valaki rászánja az időt, hogy mindent felderítsen.
A maximális töltőáram meghatározásától a különféle vezetési módokon át a rekuperáció, motorfék erősségéig minden finomhangolható. Két zavaró dolog van csak, az egyik a monitor sarkában lévő légypiszoknyi felület megnyomásával kapcsolható ködlámpa, illetve a szintén menüben megtalálható kikapcsoló gomb.
Ez utóbbi az autót állítja le, a funkciója nagyjából ugyanaz, mint a belsőégésű motorral felszerelt autókban a gyújtáskapcsolóé. Itt azért van rá szükség, mert ha beülünk, az autó azonnal menetkész állapotba kerül, ha pedig kiszállunk és becsukjuk, akkor magától leáll. Manuálisan ezt csak a menüben lévő gombbal lehet megoldani.
A helykínálat a nagy tengelytávnak köszönhetően rendben van még a hátsó sorban is, habár az üléspozíció ennek ellenére sem az igazi, alacsonyan van az ülőlap, és magasra húzott térdekkel lehet benne csak utazni. A felhasznált anyagok minősége átlagos, semmi fájdalmasan olcsó anyag nincs az utastérben, de nélkülözi a jobb minőségű, pihepuha felületeket is.
Csomagtartója 363 literes, amit a hátsó ülések ledöntése után 1177 literre lehet bővíteni. Bár elöl nincs benne motor – a hátsó kerekeket hajtja a villanymotor – első csomagtartója nincs az MG4-nek. Az úti holmikat a kesztyűtartóba, ajtózsebbe, könyöklőbe lehet elrámolni menet közben.
Technika
Rögtön kétféle kapacitású akkumulátorral, és kétféle teljesítményszinttel kapható az MG4 EV. A kisebbik, 51 kWh-s LiFePo4 akkumulátorral 350 kilométert lehet megtenni egy töltéssel, a nagyobb, 64 kWh-s lítiumion akkuval elvileg 450 kilométer a hatótáv. Mások a maximális töltési teljesítmények is, a kisebb akksi legfeljebb 117, a nagyobb 135 kW-os teljesítménnyel tölthető egyenárammal, AC töltőpontról pedig 6,6 és 11 kW-os töltést tesz lehetővé a fedélzeti elektronika.
Van különbség az akkumulátorok tömegében is, a kisebb 280, a nagyobb 355 kilogrammos. A felhasználó szempontjából fontos lehet, hogy a LiFePo4 akkumulátor ugyan valamivel kisebb energiasűrűségű mint a lítiumion, – csupán 90-165 Wh/kg a 100-265 Wh/kg-mal szemben -viszont sokkal szélesebb hőmérséklet-tartományban használható, – -20-tól + 60 °C-ig működik – több töltési ciklust visel el, – 2000-nél is többet, szemben a Li-ion 800-1000 feltöltési ciklusával – és stabilabb, biztonságosabb a lítiumionnál, mert egyáltalán nem szokása kigyulladni, felrobbanni.
Más a két aksitípus önkisülésének mértéke is, egy hónap alatt a lítiumion akkumulátor nagyjából 5, míg a vas szulfát 3 százalékot veszít a töltöttségéből, ha csak úgy félreteszik. Aki környezetvédelmi megfontolásból vásárol elektromos autót, és aggódik az akkumulátorgyártás illetve a ciklus végén az aksik ártalmatlanításakor keletkező szennyezése miatt, annak jó tudnia, hogy az olcsóbb, tehát jelen tesztautóban is szereplő vas-szulfát akkumulátor környezeti terhelés is jóval kisebb.
Szintén előnyös, hogy a vas szulfát aksi jobban bírja a folyamatos 100 százalékra töltést, – de a teljes lemerítést is károsodás nélkül kibírja, ellentétben a lítiumion aksival – ideális esetben, a hosszú élettartamra törekedve a lítiumion aksit legfeljebb 80 százalékos szintre érdemes feltölteni. Ha viszont így használja valaki, akkor máris elvész az MG4 nagyobb kapacitású akkumulátorának hatótáv előnye a kisebb, de állandóan, kapacitás vesztés nélkül 100 százalékig tölthetővel szemben.
Mindkét változatban a villanymotor a hátsó kerekeket hajtja, de a kisebb aksinál 125 kW – 170 LE – míg a nagyobbnál 150 kW – 204 LE – a legnagyobb teljesítmény. Érdekes, hogy a gyengébb változat gyorsulása 2 tized másodperccel jobb, 7,7 mp a nagy aksis kivitel 7,9 másodpercénél, amit talán a 30 kilogrammos plusz tömeg számlájára lehet írni. Csúcsnyomatékban nincs különbség, az 250 Nm mindkét kivitelnél.
Vezetés
Bár van, akinek az autó indításához hozzátartozik, hogy megnyomjon egy gombot, az MG4-ben erre egyáltalán nincs szükség. Igazán hamar hozzá lehet szokni, hogy egy mozdulattal kevesebbre van szükség és mehetünk, de tapasztalatom szerint megállásnál tovább kitart az az iránti vágy, hogy legyen egy határozott lekapcsoltam, megállt, nem gurul el érzés.
Na, itt ilyen nincs. A P gomb megnyomásával ugyan megmondtuk az autónak, hogy vége az autózásnak, de teljesen csak akkor nyugszik meg, ha bezártuk az ajtót. Akinek ez kevés, az megkeresheti a menüben is a leállítás opciót, de ez annyira macerás, hogy szerintem élő ember nincs, aki ezzel bíbelődne. Inkább hozzászokik.
A kisebb akkumulátoros változat, 170 lóerős teljesítménye is meghaladja azt, amire városi közlekedésben szükség lehet, egyáltalán nem érezni a 34 lóerő hiányát, amennyivel erősebb a jobb felszereltségű változat. Meggyőzően gyorsul, az állítható erősségű rekuperációval – motorfékkel – mindenki a saját ízlése szerintire állíthatja be a szintet, és finom az átmenet az elektromos, és az üzemi fék működése között.
Villanyautóként menet közben sok hangja nincs, se a szélzaj, se a futómű felől érkező zajok nem zavarnak bele az utastér csendjébe. Futóműve a húsosabb abroncsnak köszönhetően valamivel komfortosabb, mint a drágább változaét, ami 17 colos kerekeken gurul.
Karosszériája előre aránylag jól átlátható, de tolatáskor jól jönne még a radarok mellé egy kamera képe is, de előrefelé nincs vele ilyen baj, az oszlopok sem takarnak ki sokat a külvilágból. Vezetőtámogató rendszerei átlagosak, a már említett menüben alaposan személyre szabható a működésük, és az aktív sávtartó kivételével nincs is velük baj.
Az viszont elég darabosan mozgatja a kormányt, ami előbb utóbb elveszi az ember kedvét a használatától. De ez nem akkora áldozat, mert a kormányzása amúgy rendben van, már a fura formájú kormánykerék fogása is kellemes, és használat közben is pontos darab, megfelelő rásegítéssel.
Hátsókerekes autónál adja magát a kérdés, hogy ki lehet-e kapcsolni az elektronikus felügyeletet. Az MG4-ben igen, és ha találsz erre megfelelő terepet – nem egy körforgalmat – akkor egész szórakoztatóvá is válhat a villanyautózás.
Költségek
Egyáltalán nem zavarbaejtő az MG4 elektromos változatának árlistája, ott mindössze két listaárat találni, amik mellett most éppen akciós, érezhetően kedvezőbb árak is szerepelnek. Az olcsóbb, Family kivitel kedvezmény nélkül 12 899 000 forintba kerül, kedvezménnyel pedig 11 999 000 forintba. A Comfort változat alapára 14 399 000, amit most 13 499 000 forintért is el lehet vinni. A fényezés felára 150 ezer forint, és itt vége is van a konfigurálásnak.
Az MG4 és vetélytársai – Listaár, forint | |
---|---|
MG4 EV Family – 51 kWh (170 LE) (* akciós ár) | 12 899 000 (*11 999 000) |
Nissan LEAF e+ 59 kWh (160 LE) (* akciós ár) | 15 095 000 (*14 495 000) |
VW ID.3 Pro – 58 kWh (204 LE) | 17 643 394 |
Renault Megane e-tech – 40 kWh (130 LE) | 15 999 000 |
Értékelés
Bő másfél millió forintos különbség van a két, különböző akkumulátorral készülő MG4 ára között, így talán érdemes megfontolni a választást. Jobb esetben nem a költségek, hanem a felhasználási mód, és az ahhoz tartozó igények szabják meg, hogy valakinek melyik akkumulátoros változat lesz a jobb választás.
Bár különösebb baja nincs, az MG4 mégsem egy élményautó. Mindent megcsinál, amit kell, elvisz innen oda, és ha a hatótávba belefér, akkor vissza is, de különösebb, maradandó élményeket nem fogsz szerezni a kormánya mögött. Igaz, nem is ilyen céllal készült. Hanem hogy villanyautóhoz képest emészthető áron adhassanak egy tágas, jól használható autót.
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|