Bár egyre inkább arról érkeznek hírek, hogy világszerte érezhetően csökken a villanyautók iránti érdeklődés, a Kia-nak mégis sikerült 2024 első negyed évében Európában 2,8 százalékkal több villanyautót eladnia, mint egy évvel korábban. Emellett úgy számolnak, hogy az elektromos autók iránti érdeklődés központja továbbra is ez a kontinens lesz, – szerintük a világ teljes elektromos autógyártásának a 30 százalékát szippanthatja fel Európa – így olyan modellekkel erősítenek, amelyek itt lehetnek sikeresek.
Úgy terveznek, a márka portfóliójában 2027-re 15 elektromos autó szerepel majd, amelyek a 2021-ben bemutatott, majd 2022-ben Év Autója díjat begyűjtő EV6, a 2023-as EV9, majd a 2024-es EV3 után érkeznek majd. Mi ezúttal az EV3 már szériaérett változatát ismerhettük meg testközelből, igaz, egyelőre csak egy alaposan bevilágított stúdióban, de legalább már beleülhettünk és megnyomkodhattuk mindenét.
Ugyan az EV3 mérete nem sokban különbözik a Kia másik elektromos, kompakt szabadidő-autójától, a Niro EV-től, a gyártó szerint mégsem kell aggódni, hogy a két modell egymás vetélytársává válik. Egyrészt a kompakt szabadidő-autók piaca az előrejelzések szerint még évekig egyre nagyobb lesz, másrészt a két elektromos SUV csak méretben áll közel egymáshoz, stílusban nagyon nem.
Az EV3 vásárlóközönségét a fiatalabb, a modern, merészebb megoldások iránt nyitottabbak tehetik ki, míg a Niro EV megmarad azoknak, akik valami konzervatívabb megjelenésű autóra vágynak. A Kia EV3 valódi konkurenciájának inkább a Volvo EX30, a Cupra Born, illetve VW ID.3, Renault Megane E-Tech tekinthető.
Külső
Amikor a roppant látványos tanulmányautó után találkoztam az EV9 már szériaérett változatával, nem igazán hittem el, amit látok. A szokásos kilúgozás helyett a Kia nagyjából ugyanolyan – legalábbis kívülről – autót tett elénk, mint amit korábban tanulmányként megmutattak, csupán a biztonsági vagy egyéb szabályozás miatt aggályos részleteket cserélték le, valami polgáribbra. Akkor nagyot ütött a szögletes, merész forma, ami most, egy kisebb méretkategóriában is ugyanolyan jól működik. A Kia EV3 is legalább ennyire meglepő.
Az autó orrán aktív szellőzőlamellák találhatók, az alja burkolt, és hátsó szárny és a speciális felni is a minél kisebb légellenállás miatt került az EV3-ra. Kilincsei belesimulnak a karosszéria síkjába, az első teljesen, a hátsó pedig felköltözött a C oszlopba, így nem töri meg a nagy fémfelületeket. Használni nem a legjobb ezt a fajta kibillenthető kilincset, de az tagadhatatlan, hogy jól néz ki. Összességében viszont eredményes munkát végeztek a tervezők, mindössze 0,267-es a KIA EV3 aerodinamikai alaktényezője.
Karosszériája 4300 milliméter hosszú, 1850 mm széles, magassága 1560 mm, tengelytávja pedig 2680. (A Kia Niro EV hossza 4420, szélessége 1825, magassága 1570 mm, tengelytávja 2720 mm.)
Bárhova is nézünk csupa érdekes részlettel találkozunk: a csillagképet idéző, izgalmas formájú lámpatestek, LED-es fényszóró, elegánsan a felső légterelőbe elrejtett láthatatlan hátsó ablaktörlő. Az elektromos autók orrába épített első csomagtartót – más néven frunkot – csak ritkán sikerül olyanra tervezni, aminek gyakorlati haszna is van.
Az EV9-ben ezt megoldották, az autó eleje gombnyomásra nyílik, nem kell kallantyút keresni a lábtérben és a motorháztető alatt sem kellett kotorászni a rekesz helyét keresve. Az EV3 ezt már sajnos nem tudja, itt pont úgy nyílik a fedél, mint egy hagyományos, belső égésű motorú autónál szokás. Az itt található rekesz 25 literes, de legalább van. A gyakran használt töltőkábel helyett viszont inkább olyan dolgokat praktikus ide tenni, amikre ritkán van szükség. Töltőcsatlakozója jobboldalt, elöl van, amiben csak a gyorstöltő csatlakozóját védi műanyag fedél, és szerencsére az sem az olcsó, gumikupakos, cingár fülön lógó valami, hanem egy kis ajtó, amit használat után csak vissza kell hajtani a helyére.
Belső
Egyedi az EV3 utastere is, sok benne a világos részlet, kisebb-nagyobb betét, amitől még tágasabbnak érezni az amúgy sem szűk, akár családi használatra is alkalmas autó belsejét. Mindkét sorban kényelmesek az ülések, térdnél, fejnél is van még légrés a tető és az utas teste között, csomagtartója 460 literes, a háttámlákat ledöntve pedig 1250 literre nő a raktér.
Anyaghasználat terén furcsa kettősség érezhető bent, tele van finom, kellemes tapintású és jól kinéző dolgokkal, de ezek mellett sok helyen feltűnnek olcsó műanyagok is. Szőnyegjei PET-palackból készültek, és egyéb helyeken is feltűnnek fenntartható forrásból származó vagy újrafelhasznált anyagok, összesen vagy 28,5 kilogrammnyi.
A vezető előtt egy darabnak látszó, de igazából 3 különálló – 12,3, 5,3 és 12,3 col méretű –, de egymás mellett lévő kijelzőből álló monitorsoron jelennek meg a műszerfal információi – vagy ezzel párhuzamosan a head-up display-en – a klímavezérlés, illetve a fedélzeti rendszer grafikája. Vannak dedikált, de virtuális gombok – ez nem újdonság a Kiánál, már más modellekben is találkoztunk ilyennel – és szerencsére a klímavezérlés állítható valódi kis billenőkapcsolókkal is.
Az ajtóra kerültek az ülésfűtés, szellőztetés gombjai, és valami furcsa okból az alul-felül kissé ellapított kormány fűtését is itt lehet bekapcsolni. Praktikus viszont, hogy a kormány mögé került irányváltó kar és a gyújtáskapcsoló, vagy fene tudja, egy elektromos autóban mi ennek a szakszerű neve, is ezen található.
Vannak USB- és 12 voltos csatlakozók, vezeték nélküli töltőfelületen is lehet telefont etetni, és a poharaknak, üvegeknek, útiholmiknak is rengeteg helyből lehet kiválasztani a legjobbat. A felhajtható könyöklő alatt sík, asztalszerű felület is található, amin nem billeg sem a laptop, sem a töpörtyűvel teli fagyisdoboz.
Technika
Standard és Long Range kivitelben készül az EV3, a két változat között csupán az akkumulátor mérete jelenti a különbséget. A Standard 58,3 kWh-s, míg a Long Range 81,4 kWh-s akkumulátort kapott. Mindkét EV3 elsőkerék-hajtású, és a villanymotor 150 kW-os (204 LE) csúcsteljesítménye is megegyezik. Gyorsulásukban már van különbség – értelemszerűen a nagyobb aksi valamivel lomhább, 7,7 és 7,4 másodperce van szüksége az autónak, hogy álló helyzetből 100 km/órás sebességre gyorsuljon.
Akkumulátormérettől függően 410 vagy 560 – a legfrissebb információk alapján a Long Range változatnál akár 600 – kilométer az egy töltéssel megtehető távolság. Váltóáramról maximum 11 kW-tal lehet mindkettőt tölteni, az egyenáramú gyorstöltésnél viszont már van különbség, itt 102 és 128 kW olvasható a katalógusban. Ezzel a 10-ről 80 százalékos töltöttségi szint eléréséhez durván 30 percre van szükség. Az energiaáramlás kétirányú, nemcsak a hálózat felől mehet az autóba, hanem az autó is képes energiával ellátni kisebb fogyasztókat, olyan helyen, ahol nincs hálózat, de akár egy házat is kisegíthet szükség esetén. Emellett virtuális erőműként a csúcsidőszakban a hálózatba is képes visszatáplálni energiát.
A részletes technikai adatokról, árakról még nincsenek konkrétumok, illetve az autó viselkedése menet közben, a vezetőtámogató rendszerek működése is csak majd a dinamikus menetpróba után derülnek ki. Amit eddig láttunk, az viszont elég meggyőző, a Kia kompakt, elektromos szabadidő-autója kívül-belül merész formát kapott, tele van klassz, izgalmas részletekkel. Kíváncsiak vagyunk, milyen lesz menet közben.