Sportos és takarékos is lehet egy pick-up

A mostani modellfrissítésnél rögtön két irányba indult el a Hilux fejlesztése, és két, egymástól nagyon különböző változat készült belőle, amelyek GR Sport II, illetve Hybrid 48V néven futnak. Egyikük sportosabb, vagányabb kinézetű autó, míg a másik a hibridséggel a takarékosabb, környezetkímélőbb vonalat képviseli. 

A piros a GR SPort II, a zöld a Hybrid 48V kivitel

Platós munkagépként a karosszéria megrajzolásánál nem maradt sok játéktere a dizájnereknek, a dupla kabinos karosszéria a szokásos, profilból szinte az összes platós, terepjárásra is alkalmas autónál megszokott képet mutatja. A karosszéria hossza 5325 milliméter, a hibrid változat 1855, míg a GR SPort II 2020 mm széles, magasságuk 1865‒1880 mm, a tengelytávolság pedig mindkét kivitelnél egyformán 3085 mm. A rakfelület 1555 mm hosszú és 1540 mm széles, egy tonnával terhelhető, és 3,5 tonnát vontathat a Hilux, fordulóköre pedig 12,6 méteres. 

Kb. 15 centivel szélesebb a GR Sport II változat, és a hasmagassága is nagyobb

Kinézetre a GR SPort II kivitel jóval izgalmasabb, egyedi mintájú, fényes fekete hűtőmaszkot kapott, és szintén feketék a külső tükrök háza, a kilincsek és a fellépő is. Az első tengelynél valódi légbevezető nyílásokat találni, amelyek a fülke mögötti légterelő idommal együtt valamelyest javítják az autó közegellenállását, amely így 0,38-as, míg a légterelők nélküli hibrid változat 0,41-es Cd-értékű. 

Látványosak GR SPort II változat nagy, masszív műanyag sárvédő-szélesítései is. Utóbbi nem csupán optikai szemfényvesztés, hanem valódi nyomtávszélesítést takarnak, az első híd 135, a hátsó 155 milliméterrel lett szélesebb. Az első terepszög 30 fokos ‒ ez egy fokkal jobb érték, mint a hibridé ‒ két centivel nőtt a szabad hasmagasság, a lökhárító alja 323 milliméter magasan van. 

Extra hűtőmaszk

Pár apró változtatással letudták az utastér frissítését, legalábbis ami a GR SPort II kivitelt illeti. Ebben a komor, fekete színű berendezést kontrasztos részletekkel dobták fel, a fekete bőr-nyersbőr üléskárpitokat ezüstszínű varrással, a biztonsági övei pirosak, a műszerfal egyedi díszítést, a pedálok pedig aluborítást kaptak és apró, piros csík jelzi a kormány tetején a középállást. Emellett számos GR logó található a beltérben, a műszerfaltól kezdve a középkonzolion át a kormányig. 

Utastere bár nem friss, mégis jól használható, kényelmes

Belsején már látszik a kor, de ez egyáltalán nem jelent rosszat. Egyedül a hagyományos, girbegurba úton járó, hosszú váltókar tűnik régimódinak így 2025-ben, és bár a műszerfal mutatós, analóg műszerei, vagy a kézzel működtethető hagyományos rögzítőfék is klasszikus darab, mégis teljesen otthonos, jól használható a beltér.

Ebben valószínűleg az is benne van, hogy ez egy munkagép, aminek mindig működnie kell, itt nem lehet menübe rejtett klímavezérléssel, vagy óriási, érintésérzékeny felületen beállítható funkciótengerrel megbolondítani a vásárlókat. A Hiluxban minden ott van, ahol lennie kell, és úgy működik, ahogy azt a vezető elvárja. 

Analóg órák

A kabinban van hely bőven, el lehet pakolni a poharakat, telefont, és a könyöklőben, ajtóban is nagy rekeszek tölthetők fel úti holmikkal. USB-töltőpontból viszont lehetne több is, cserébe 12 voltos aljzattal rendesen megszórták a belsőt. Az anyagminőség rendben van, a műanyagok, kárpitok láthatóan évtizedeket is kihúznak, és az összeszerelés is tisztességes, még terepen, komoly tempót autózva sem nyekkent meg az utastérben semmi. 

Ülései kényelmesek, terepen is megfelelő az oldaltartásuk, az első sorban a hely is bőven elég, ami a második sorban sem kevés, de a kis belmagasság miatti alacsony üléspozíció, és a laprugón utazás már kevésbé szórakoztató, mint egy sorral előrébb. 190 centivel nekem egyetlen bajom volt a berendezéssel: a vezető oldalán is megtalálható, fejtérben lévő masszív kapaszkodó. Ebbe terepen autózva úgy ötpercenként vertem bele a fejem. 

Videón ilyen a friss Hilux:

A kétféle új Hilux ugyanarra az alapra épül, mindkettőben ugyanaz a 2755 köbcentis, soros, négyhengeres turbódízel motor található, ami 204 lóerős, és 500 Nm-es csúcsnyomatékre képes, 175 km/óra vele a végsebesség, és 10,7 másodperc alatt gyorsul álló helyzetből 100 km/órás sebességre.

Ezt a márkánál most bemutatkozó ‒ korábban nem létezett lágy hibrid hajtáslánc Toyota emblémás autóban ‒ 48 voltos hibrid változatban még egy generátorként és villanymotorként is működő állandó mágneses szinkronmotor egészíti ki, ami 12 kW teljesítményű, csúcsnyomatéka pedig 65 Nm.

A motort tápláló és a fékezésekkor visszanyert energiát tároló 13 cellás, 4,3 Ah-s lítiumion-akkumulátor a hátsó ülés alatt található, és mindössze 7,6 kg tömegű. Váltóból mindkét kivitel hatfokozatú, hagyományos automatát kap, más lehetőség nincs. 

Hatfokozatú az automatikus váltó

A 48 voltos rendszer akkumulátora és a DC-DC konverter egyaránt a kabinban lakik, itt nincsenek kitéve a beázás veszélyének, így nem változott az autó 70 centiméteres gázlómélysége sem. De nemcsak egy gyors átgázolást bír az autó, hanem ha kell, akár 10 percig is probléma nélkül otthagyhatod a combig érő vízben. 

Szintén a hibrid újdonsága a Multi terrain Select gomb is új, ami egész sok, hatféle, rock, auto dirt, sand, mud, deep snow beállítások választhatók ki, így minden problémás helyzetre van megoldás. Alapból a pick-up hátsókerék-hajtású, a középkonzolon lévő forgókapcsolóval lehet választani az összkerékhajtást, illetve a felezőt is. A hátsó differenciálzár szükség esetén gombnyomásra zárható. 

Szinte minden tekintetben jobb a GR SPort II futóműve az elődjénél

Reszeltek egy keveset a GR Sport II változaton is, itt a futómű kapta a legtöbb figyelmet, ami elöl 17, hátul 15 colos féktárcsát kapott ‒ a hibridben hátul dobfék dolgozik ‒, nagyobb átmérőjű a lengéscsillapító, illetve a féknyergek is piros színűek, ahogy kikandikálnak az alufelni küllői közül. A futóműtuningtól csökkent az autó oldaldőlése és stabilabb is, és a pókhálódiagramon úgy látszik, még a menetkomfortnak is jót tett az újrahangolás. 

Hogy európai, pontosabban hazai körülmények között, közúton milyen vezetni a Hiluxot, az ebben a tesztben olvasható. Nekünk a mostani nemzetközi bemutatón nagy szerencsénk volt, a szervezők remek, változatos tesztútvonalat állítottak össze, aminek nagy része terepen, dimbes-dombos utakon, sőt, egy része folyóban vezetett.

Emellett a terepjárók speciális tulajdonságaira koncentráló, rafinált terepen vezető szeánsz is belefért a bemutatóba, ahol a lágy hibrid változat terepprogramjait lehetett próbálgatni. (Spoiler: minden rafinált akadályon sikerrel átkecmeregtünk vele, és felkaptattunk az emelkedőn, majd biztonsággal leereszkedtünk a szédítő meredélyen is.)

A szokásos, kerék a levegőben fénykép a Hiluxszal is megcsinálható

A hazai egyre elmebetegebb sebességkorlátozások után fülig érő szájjal toltuk a Hiluxnak terepen, kifejezetten barátságtalan utakon is. Itt nincs sebességkorlátozás, mehetsz, amennyivel tudsz, lassítani csak akkor kell, ha utolérsz valami kevésbé szerencsés autóst, aki nem Hiluxot vezet. Mint például az alábbi képen látható Opel Calibrát. Nem mondom, hogy nem volt meglepő, amikor abban a hitben, hogy más autó itt már nem nagyon megy el, egyszer csak utolértük a szebb napokat is megélt jószágot, ami lassan ugyan, de simán elment az arasznyi homokban. 

Az ott egy Opel Calibra a sivatagban

Jó kompromisszum a 204 lóerős dízelmotor, ami kellően erős a feladathoz és az 1600-as fordulatszámtól rendelkezésre álló 500 Nm is meggyőző. A motorhang nem zavaró, és a hagyományos, hatfokozatú automata váltó is hibátlanul teszi a dolgát. Futóműve parádés, nem igazán sikerült olyan helyzetet teremtenünk, ahol bármi problémája lett volna. 

Manőverezni már nem olyan könnyű az autóval, de ez csak a bő 5,3 méteres hossz számlájára írható, mert a vezetőülésből jól átlátható az autó, és kamerák is segítik a vezetőt. A kormányrásegítés lehetne egy kicsit határozottabb, de mivel a Hiluxot rendes jó munkásemberek használják majd, nem tornából felmentett belvárosi pojácák, vagy gyerekeket taxiztató anyukák, így ez valószínűleg nem lesz probléma.

Nem csak látványelem, valóban szélesebb a GR SPort II a mezei Hiluxnál

Bár vezetőtámogató rendszerekkel is rendesen kitömték az autót, továbbfejlesztették az ütközéselkerülő vészfékező, a sávelhagyásra figyelmeztető rendszert, és van adaptív tempomat, önműködő távolsági világítás is a kötelező táblafelismerő mellett, ezeket a főleg épített utaktól távoli szakaszokon nem igazán tudtuk kipróbálni.

Európán túl

Bár földrajzilag Törökország egy része még bőven Európához tartozik, a közlekedés, illetve a szabályozás még messze van az európaitól, ami autós szemmel nagy szerencse.

Bár a sebességmérés, valós és áltraffipaxokkal, kamu, papírból kivágott rendőrautókkal riogatás itt is népszerű, ami mellett katonai ellenőrző pontokból is temérdek található az utak mentén, mégis sok szempontból jobb itt autózni. Például az a laza terepjárás, amiért Európa nagy részén azonnal főbe lőnék az embert, az itt teljesen normális elfoglaltság. 

Ez olyan, mintha Hollókőn a házak között autóznál

Nemcsak az elhagyott, világvégi helyeken, hanem a turistalátványosságok közelében is. Például a kappadókiai lakóbarlangok környéke is ilyen, amit gyalog, bringával, vezetett terepjáróval, vagy akár erre alkalmas ‒ a Toyota Hilux ilyen ‒ saját járművel is be lehet járni. Persze ésszel, mert az agyonszabályozás hiánya azzal is együtt jár, hogy a figyelmetlen autós simán bezuhanhat egy szakadékba, mert figyelmeztető táblák, korlátok kihelyezésével sem igazán bajlódnak. 

Hogy mikortól, és főleg mennyiért lehet majd hozzájutni a Hilux különféle változataihoz, arról a Toyota egy későbbi időpontban ad majd tájékoztatást, jelenleg erről sajnos még nincs semmiféle információnk. Szóval, ha megtetszett, akkor még egy kis türelemre lesz szükséged. 

Csak egyféle dízelmotorral rendelhető

Hiába korosodó modell már a Hilux, a mostanihoz hasonló frissítésekkel még mindig egy jól használható, mindenre befogható munkagép. A hibridesített változat valamivel zöldebb, míg a GR SPort II nemcsak jól néz ki, de remek futóművet is tettek alá. 

Szavazás