Csak tapodgassuk a havat? Csuszkorálunk örömködve? Szerelgessük a hóláncot? Koccangatunk, fetrengünk árokba’? Na majd meglesz ennek a böjtje!
Nekem már meg is volt. Nézzétek csak, milyen következményekkel járt nálunk az előző nagy hóolvadás:
Sajnos éjszaka volt, amikor a garázsajtó előtt, a saját udvarunkban léket sem kapott, mégis elsüllyedt a családi hajó. Így aztán nem tudtam lefotózni, amikor két barátom és kedves feleségem sárpöttyös arccal tolta-húzta a tizenhét mázsás dögöt; csak arról készült némi képi dokumentáció, mi maradt a fűből a kilábalás után.
Tessék felkészülni! Hamarosan, talán már a hétvége előtt jön a meleg, jön az olvadás. Átázik a felső talajréteg, a fű vékony kis gyökérkéivel nem biztos, hogy kibírja átszakadás nélkül a kocsi súlyát. Az pedig, ha egyáltalán kijön a mocsárból, bizonyára felszántja a hegyet-völgyet.
Az eset után persze pár napig még nehezteltem kissé feleségemre. Elakadni a saját udvarunkban; ilyet csak ő tud, vagy legalábbis csak nő. Viszont nemrég, még épp a mostani hóleszakadás előtt olyat láttam, hogy menten megbocsátottam neki. Mit is várhatunk egy kétgyerekes családanyától, amikor még a profik is hibázhatnak néha:
