Földes Attila újságíró, alias Hanyistók. Napi 30 km autóban vagy biciklin. |
A lápvilágban egyszerű az élet:
1:MR1
2:MR2
3:MR3
A minden reggel, önmaguktól üvöltve röhögő kreténeket meg vigye szobára a terriblek! :)
Hamar Balázs újságíró. Reggelente 20-25 perc autózás, hazafelé 10-15 perc. Programhelyek: 1. Petőfi 2. Sláger 3. Radio Cafe 4. Info 5. Roxy 6: Radio1 |
Egyre kevesebbet hallgatok beszélgetős műsorokat, most már inkább csak a zenét bömböltetem, híreket hallgatok, néha meg beleszagolok a Milliók reggelire c. műsorba a cafén.
Danubiust szinte soha életemben nem hallgattam, főként az ott játszott remek zenék miatt. Nagyjából tízből egy számmal tudnak a kedvemre tenni. A mostani reggeli trió egész ügyes – leginkább lelkes -, de valahogy mégsem szoktam oda.
Ha már ilyen kellett, régebben Bochkorék szóltak, de mostanra meguntam őket. Nem visel meg a megszűnésük, de valahol azért mégis sajnálom őket. Meg magamat is.
Maradok a Petőfinél és a folyamatos kapcsolgatásnál.
Horváth Zsolt, hírszerkesztő. Napi 2×90 km vonatozás és 2×30 perc BKV, nincs programhely az utazóközönségnek |
Naponta bő három órán át élvezem a MÁV Start Zrt. nívós szolgáltatását, mert Nagykőrösről ingázom Budapestre, tehát van időm rádiózni. Gondolkodtam felgumizott zsebtelepről hajtott Sokolban, de inkább telefonon hallgatok rádiót, négy csatorna között váltogatva.
Hírszerkesztőként az InfoRádió szinte munkaeszköz, lazításként a Sláger és a Danubius valamelyikén szoktam belehallgatni a reggeli limonádéba, és ahol szórakoztatóbb, ott ragadok le. Zenehallgatáshoz többnyire az MR2 Petőfire kapcsolok, miközben a másik sávon a laptopot verem, ha a vonaton nem óbégatnak a fülembe utastársaim.
Nagy Dénes, szerkesztő, napi 2×35 kilométer, másfél óra az autóban. Programhelyek: 1: Sláger 2: InfoRádió 3: MR2 Petőfi 4: Danubius 5: Radió Café 6: Juventus |
Nagyjából 10 éve hallgatok a reggeli órákban, illetve hazafelé rádiós műsorokat. Ha minden igaz, pár hónap múlva az összes, korábban általam preferált rádió a múlté. A Radio Deejay néhány évvel ezelőtt adta meg magát, a Danubius és a Sláger alól pedig mostanság tervezik kihúzni a szőnyeget.
Az eddigi listámból kimagaslik a Bochkor-Boros páros, akik először a D-rádió Capuccino néven futó reggeli műsorát vezették, majd a konkurens S-rádiót élesztették újra. Áttekertek az akkor még igencsak öregecskedőknek szóló zenei felhozatallal bíró csatornára, szerencsére időközben ez is fejlődött.
De a műsor kezdett hallgathatatlanná válni. Ha a Bochkor épp „szült”, vagy nyaralt, a Boros-Voga duó nem ütötte meg a hallgatható szintet. A Bochkornak hiába nagy az arca, vicces, amikor leugat minden bekapcsolt rádióval betelefonáló hallgatót.
Közben volt a deejay-s korszakom, ahol Vadon Jani és az exvivás Sebestyén Balázs parádézott a reggeli sávban, délután pedig a Béres Zoo-Nyalaka páros alázott szét mindenkit. Nagyjából onnan lehetett tudni, hogy jó a Deejay műsora is (ha magamnak nem hittem volna), hogy még az Sláger-rádió triója is foglakozott velük. Természetesen fikázták egymást.
Év eleje óta megint a Danubiust hallgatom reggelente, Vadon Jani és Balázs átigazolásának köszönhetően. Eddig nem csalódtam, fiatalos, pörgős műsort csinálnak. Bár a hírolvasójuk egysíkú megnyilvánulásai már-már kiábrándítóak: „látta Peti, tapasztalta Zsolti, írta Feri?. A délutáni órákban az InfoRádió eléggé rendben van mostanság.
A túloldalon kap Bochkor és a Lalikirálynak titulált szórakoztatóipari bérmunkaerő, mások viszont sajnálják, ha eltűnnének
Rácz Tamás, főszerkesztő Napi 2×50 kilométer, két óra az autóban. Programhelyek: 1: Sláger 2: Petőfi 3: Kossuth 4: Lánchíd 5: Info 6: Klub. |
Reggel nyolctól kilencig, délután úgy öttől-hattól hatig-hétig hallgatok rádiót a kocsiban. Igen, rádiót, mindig, mert egyrészt lusta vagyok MP3-akat gyűjtögetni, rendezgetni, másrészt érdekel, hogy mi van a világban, és a rádióállomások még akkor is naprakészebbek aktualitásokból, mint az iPod, ha ők is a netről lopják a híreket és legalább 12 óra késéssel közlik újra, rendszerint forrásmegjelölés nélkül.
Reggelente Slágert hallgatok, a reklámblokkok, unalomig ismételt hírek idejére pedig átnyomok a Petőfire zenéért, vagy a Kossuthra egy kis Balógyörgyvagyokért. Ha tényleg eltűnik a két nagy adó, nekem bizony fog hiányozni a Bumeráng. Nagypofájú, egoista, bunkó, mondják sokan a Bochkor-Boros-Voga trióra, és valóban, nekem is valami ilyesmi jön le a rádiós figurájukból. Szerencsére. Mert ki a fene akar unalmas, politikailag mindig korrekt, sosem káromkodó, mindenkihez lojális műsorvezetőt hallgatni? Én biztos nem.
Egy dolgot pedig nem lehet elvitatni a Bumerángtól: eredeti, spontán és felszabadult, tehát természetes. Ha Bumerángot hallgatok, nem izzadságszagú gyártott műsort hallgatok, hanem jópofa beszélgetést, sokszor sértő és tájékozatlan, de mindig emberi résztvevőkkel. Ha (jobban mondva amíg) nem lesz Bumeráng, nem tudom, mit fogok hallgatni reggelente. Alighanem Balógyörgyvagyokot Petőfivel keverve. Az új csodákat csakazértsem.
Esténként pedig az oldalfüggetlenség jegyében a Lánchíd és a Klub rádió között szoktam kapcsolgatni, néha megszakítva a demszkygyalázást és a tiltsákbeagárdátbolgárurat egy kis Petőfivel a zene, vagy Kossuthtal a hírek miatt. A Danubius nekem évek óta nem jön be, nincs is eltárolva a hat programhely egyikére sem.
Szabó Csilla, napi 2×10 km, kb. egy óra az autóban, közlekedéstől függően. Programhelyek: 1: MR2 2: Roxy 3: Danubius 4: Info |
Reggel, munkába menet Danubiust, hazafelé MR2-t hallgatok. Szó sincs adók iránti elkötelezettségről, kedvenc műsorvezetőim vannak, és követem a vándorlásukat a frekvenciák közt. Amíg Vadon Jani és Sebestyén Balázs a Rádió DeeJay égisze alatt mosolyogtatott meg, miközben átkeltem a dugón, addig ez volt beprogramozva az első helyre.
Arra az időszakra, ameddig nélkülöznöm kellett őket, átpártoltam a Sláger rádió közismert párosára, de be kell vallanom, hogy ha Boros Lajos egyedül volt kénytelen szórakoztatni, inkább elkapcsoltam, mert nekem fárasztó, és öreges, sőt kimondom: idegesítő. MR2 természetesen a zene miatt, de könnyen el lehet csábítani, ha olyan számot játszanak, amit nem szeretek, akkor könyörtelenül kapcsolok. Egyéb rádiók, amiket szívesen hallgatok, sorrendben: Roxy, Cafe, Rádió1. Az okosító adókat meghagyom Szörényi kollégának.
Szörényi András újságíró, napi két óra autóban, 40-50 km Budapesten. Programhelyek: 1. MR1 Kossuth 2. BBC RFI 3. InfoRádió 4. MR2 Petőfi 5. 88.1, de csak amíg hard rock ment rajta 6. Sláger rádió (az útitársak nyomására) |
Rühellem a tréfásnak szánt reggeli műsorokat, mert az országos frekvenciát elveszítők adásától nem vonódik vigyorra ínyem. Amikor más vezet, van alkalmam hallani őket eleget, nem viccesek és kész. A Bochkor-Boros párost azóta bojkottálom, hogy ordenáré módon a beteg II. János Pál pápán élcelődtek, amitől hányingert kaptam.
A Kossuthon viszont szeretem a reggeli sávot, főleg ha Rábai Balázsnak bármi más programja van és Baló György addig kérdezi ugyanazt, amíg a politikus mellébeszél. És a Kossuthon a férfihallgatók jó része minden bizonnyal szerelmes a hírolvasó Mátyus Kati hangjába, aki élőben is egy jelenség.
Amikor a Kossuth átáll az inkontinenciabetétekről szóló, engem még nem érintő műsorokra, pallérozódom a francia, angol és magyar nyelven is sugárzó BBC RFI-n vagy zene szól a Petőfin, néha még akad Red hot Chili Peppers. Este hazafelé a visszatérek a Kossuthra, jó a Sportvilág, de főleg fél nyolctól a Vacka rádió. A főcímtől ledobom a láncot, de nyelvi poénjait szeretem. Valószínűleg a gyermekek nem értik őket, viszont szórakoztatnak.
Ez itt a kapcsolódó fórumtéma
És Ti mit hallgattok? Írjátok meg a hozzászólásokban, kíváncsiak vagyunk rá!