Macska vagyok aki a forró kását kerülgeti. Nehéz ennek a postnak nekikezdeni, mert nem akarom egekig magasztalni a Renault rendezvényét, ami már ódához hasonló ömlengéssé válna az utolsó sorokra. Pedig az kellene. Mert bárki bármit is gondol a francia márkáról, ezt a versenysorozatot meg kell köszönjük nekik. Illetve az utolsó mozzanatig profi magyar oldalnak is, akik már négy éve hozzánk csábítják ezt a nívós vándorcirkuszt.

Mert most jöttem rá, mennyire találó elnevezés is ez a „száguldó cirkusz”. Könyveket, beszámolókat átnyálazva, videókat nézegetve ezt az érzést nem lehet átélni. Ott kell lenni, botorkálni a kamionok között, körmöt vájni a vaj puha kopasz gumikba, közvetlen közelről hallani a légkulcsok kerregését. Ez az F-1-ben, sőt a legtöbb sorozatban csak a kiváltságosoknak adatik meg. Az egyszeri nézőt kordonok erdeje és udvariasan elutasító biztonsági emberek hada választja el a paddock nyüzsgő kavalkádjától. Érthető hiszen lépni nem lehetne a bámészkodók hordáitól a királykategória esetében. Viszont a kisebb sorozatok, ahol ez a gesztus teljesen kezelhető mederben folyna, nos ők sem nyitnak kaput. Pláne nem ingyen.

Ingyenes a belépés, dübörög a taps, ég a gumi! 2011. július 2-3-án a World Series by Renault ismét megérkezik a Hungaroringre, ahová tavaly 135 ezren látogattak ki a versenyhétvégén

És dübörög a taps, ég a gumi!

És dübörög a taps, ég a gumi!

A Renault megteszi. Nem csak az előadást látjuk, betekinthetünk a színfalak mögé, és ámulunk. Számomra a szervezettség nálunk szinte ismeretlenül magas foka volt mellbevágó, a motorhang mellett természetesen. Ahogy a cirkusz sátrat bontott, olyan gyorsasággal és precíz mozdulatokkal mint egy agysebész, majd a következő percben már csak a szél görgette a gumitörmeléket az üresen kongó pályán.

Még nem szóltam a leglényegesebb dologról, a futamokról. Igaz a mondás, ha az F-1 ilyen lenne, nem főne Bernie Ecclestone feje. Mert itt hiába a méregdrága technika, ezek a fiatal srácok nem mennek a szomszédba egy adag agresszióért. Ki kell tűnni a mezőny szürkeségéből, ahhoz pedig muszáj kockáztatni. Sokat. Törnek a szárnyak, kerék a keréken, az egyforma technika miatt nüansznyi különbségek a pilóták között, (a 3.5 literesek futama piros zászlóval ért véget vasárnap). A két literesek küzdelme pedig külön kedves, Kiss Pál Tamás miatt, aki öregbíti nemzetünk hírnevét, és tényleg veszettül tehetséges, vele készített interjúnk itt olvasható. Technikai problémáktól sújtva, utolsó 27. helyről rajtolva kapaszkodott fel a 10. pozícióig, pokolian jó versenyzést bemutatva!

Szürreális élmény, olyan mint egy tökéletesen működő cirkusz előadásában állni. Középen a porondon, amikor épp oroszlánok ugranak át lángoló karikát. Mi pedig nem a lelátóról tapsolunk csak, kicsit részesei is leszünk. Jövőre ugyanitt!

Na ilyen egy autóverseny! – képgaléria a Hungaroringről 130
Egy betegség, amelyet nagyon nehéz felismerni
A változatos tünetek miatt nehezen azonosítható, de a…