Karlsruhe egyetemistái rázós úton járnak. Nem budapesti kátyúkra és macskakőre kell gondolni, hanem elektromos áramra.

Abban mindenki egyetért, hogy az olaj gonosz, az elektromosság jó, csak éppen menni nem lehet vele. A bibi már száz éve az akkumulátorok körül van. Hosszú töltési idő, alacsony hatótáv a két gyilkos érv, ami megfojtotta eddig az elektromos hajtást. No meg az olajlobbi, de most hanyagoljuk az összeesküvés elméleteket.

Aki előbb oldja meg az energiatárolás gordiuszi csomóját, annak jár a föld megmentése érdemérem, vagy valami olyasmi. A logika viszont lehet más is, gondoljunk csak a népszerű városi legendára, miszerint a NASA dollármilliókból fejlesztett golyóstollat vitt az űrbe, az oroszok pedig ceruzát használtak. Más logika szerint gondolkodva, minek nekünk akksi? Miért ne lehetne az elektromos mozdonyok és trolibuszok módjára közlekedni?

Egyetemista tanulók feltalálták a spanyolviaszt. Újragondolták a Trolibuszt, és új utat mutatnak a hanyatló olajalapú közlekedésnek.

Inkább kerékpár mint autó.

Inkább kerékpár mint autó.

Ez az e-Quickie névre keresztelt jármű alapgondolata. Nincs benne klasszikus értelemben vett akkumulátor, a mozgáshoz szükséges kraftot az útba épített hálózatról nyeri. Így tulajdonképpen nincs szükség újratöltésre, és a hatótáv is végtelenné nyúlik, legalábbis a megfelelő útszakaszokon. Ennek révén tudták a kerékpárhoz inkább rokonítható jármű súlyát is minimalizálni. A nehéz energiahordozók elhagyásával plusz némi szénszálas műanyaggal 60 kilogrammig sikerült lefaragni a súlyt, plusz a pilóta.

A hajtásról egy 2 kilowattos motor gondoskodik, ami az áramvonalas kapszulát 50 km/h-s sebességre gyorsítja fel. Az ötlet meglehetősen imponáló, de maga a fő gondolat a veszte is egyben.

A pilóta sem lehet nehézsúlyú.

A pilóta sem lehet nehézsúlyú.

Az elektromosság átvitele vezeték nélkül megvalósítható, több működő példája bukkant már fel Dél-Koreában, városnéző kis vonat képében, gyárak, raktárak hatalmas csarnokaiban. Csakhogy ez brutálisan költséges, még egyszerű útjaink is méregdrágán épülnek, ezzel a módszerrel pedig tényleg a csillagos ég lenne a határ.

A technológia azonban mégis hasznos lehet, ha nem is egész útszakaszokon, de városban, piros lámpáknál telepíthető lenne, így várakozás közben visszacsorogna némi dzsúsz, ezzel növelve a hatótávot.
 


Változásra szükség van, ezt mindenki érzi amikor leemeli a töltőpisztolyt, de, hogy mikor és milyen megoldás születik majd az olajéhségünkre, azt még az EzoTV jósai sem tudják…