Jól indult a mai napunk. Nem elég, hogy péntek van, még egy csinos tortát is kaptunk. Pedig nem is mi ünnepeljük a születésnapunkat.
Míg hírszerkesztő kollégánk, Zsolt éppen Kecskeméten, a Mercedes gyárban figyeli, amint feldaruzzák a csillagos csúcsdíszt az üzem tetejére, addig mi is a Mercedessel foglalkozunk. Igaz, nekünk kellemesebb téma jutott, egy közepes méretű, születésnapi Sachertortát próbálunk közös erővel elpusztítani.
Igaz, a nagy nap csak holnap lesz – aki nem tudná, az autózás és a Mercedes 125. születésnapja egy napra esik – de mi rövid tanácskozás után úgy döntöttünk, ezért nem jövünk be holnap.
Sacher torta:
A torta két réteg sűrű, nem túl édes csokoládés tésztából áll, melyek között egy vékony réteg sárgabaracklekvár található. A tetejét és az oldalát étcsokoládé bevonat borítja. Hagyományosan tejszínhabbal szolgálják fel, mivel a bécsiek szerint a Sacher-torta önmagában túl száraz lenne.
Az „Original Sacher-Torte” megnevezés a Hotel Sacher védjegye, melyet 1876-ban alapított Franz Sacher fia (Eduard). A titkos receptet gondosan őrzik. 1965-ig tartott a hosszadalmas pereskedés a Demel cukrászdával, amely szintén ezen a néven készítette tortáját; számos legenda keringett arról, hogyan juthatott a recepthez. Az ő tortájukat most „Demel’s Sachertorte” néven készítik.
Forrás: Wikipedia
A mi tortánk csinos, átlátszó tetejű dobozban érkezett a szerkesztőségbe, rajta három gyertya, amely a százhuszonötödik születésnapot jelöli. Sajnos az ünnepelt nem volt velünk, így mi lobbantottuk lángra és mi is fújtuk el sietve a gyertyákat, még mielőtt a tűzjelző bele nem kezdett volna a hisztérikus visításba.
Bár eleinte tartottunk az édességtől – sokszor futottunk már bele taplószáraz piskótába erőszakolt, emberi fogyasztásra alkalmatlan, margarinból és kakaóból álló töltelékes borzalmakba – de gyanúnk alaptalannak bizonyult, ez a torta egész finom.
Isten éltesse a szülinapost!