Alekós Alekosz

Ülünk itt a szerkben, mindenki a gépébe mélyedve. Közben jött egy telefon Szörényi Andris kollégának: Sári kollegina jelezte, hogy új munkahelyéről még fel kell hívnia Alekoszt (Sári a Blikknél helyezkedett el), utána küldi végre-valahára az új Lancia Ypsilon bemutató anyagát.

Mi van, milyen alekós?

Ezt az infót Andris hangosan is közölte; belemondta a légtérbe, hogy Alekosz után mi jövünk. Mi van, kapta fel a fejét Kismartoni Andris, autóMagazinos kolléga; milyen Alekóst?

Innen már csak percek kérdése volt, hogy jöjjenek a coming outok. Szörényi mostanában kacérkodik egy 1,8 literes Ford-dízellel szerelt Moszkvics Alekóval, én is sokáig játszottam ezzel a gondolattal valamikor régen, de a másik Andrásunk is emlékszik, hogy milyen veszedelmesen jól ment az orosz taliga a nyomatékos német motorral.
Szóval talán mégsem érett még meg a pusztulásra világ, ha egy ilyen valóságshow-madár nevéről is képesek vagyunk egy valódi értéket képviselő, mintegy a kommunista világrend bukását megörökítő orosz-német-amerikai műtárgyra asszociálni.
Alekoszt egyikünk sem ismerné fel az utcán (mi például kiccsaládommal csak DVD-zésre használjuk a tévét, adásjel nem jön be a házba), de az Aleko még mindig jelent nekünk valamit! Az autóbuzik még őrzik a lángot!