Ma reggel már ott ült a gombóc a torokban. Ha nem a félelemtől, hát a nyakkendő szorításáról. Becsengettek, és a fiatal fejek újabb etapot kezdenek a nagy állami tudatformáló intézmények valamelyikében. Nekünk természetesen erről is csak a benzingőzös témák jutnak eszünkbe. Ki, hogy, mikor viszi a csemetéket, hol lesz dugó, és a többi komoly dolog.

De a világ nem csak stresszből, melóból és tanulásból áll, néha álmodozni is ér. Egy olyan világról, ahol a csattogó dízel helyett hátsó két kerékre álló pokoli szörnyeteg visz a suliba. Mondjuk ez!

A fárasztó szójátékkal Cool Bus nevet kapó dragster formája, és az általa hordozott mondanivaló miatt óriási népszerűségnek örvend, az ezer lóerős Chevrolet blokk pont elég arra, hogy pokoli tempóval megindulva, szikrákat szórva szórakoztassa a közönséget. Nyilván a hétköznapokban korlátozottan válna be, a negyed mérföld végén már elég instabil, és ha borul, akkor a lurkóknak tutira nem kell kamu igazolásért könyörögni a sulidokinak, megadja magától is.


Paul Stender kreálmánya sem marad le sokkal, a lángeregető turbinával felvértezett járat láttán is tátva marad minden irodalomórára tanuló srác szája. A Süsüt megszégyenítő lángcsóvák nemes célt szolgálnak, valamilyen furfangos amerikai logika mentén ezzel akarják lebeszélni a fiatalokat a droghasználatról. Biztos működik, de Paul bevallotta, hogy titkon ez a bosszú a sok csigalassú útért reggelente iskolába menet.