Soha nem értettem, hogy miért kell egy autót szánt szándékkal összetörni, legyen az egy százezret érő Civic, vagy egy 30 milliós luxusautó. Mi visz rá valakit arra, hogy bántson egy olyan járművet, amiről a legtöbb ember csak alvás közben mer álmodozni? Sajnos végtelenül egyszerű a válasz: megteheti!
Egy BMW M6-tulajdonos egészen Frankfurtig ment, megállt a múlt héten rendezett autószalon helyszíne előtt, és segédjével nemes egyszerűséggel szétverték az autót. Miért? Mert a tulajdonos nem volt megelégedve a vásárolt BMW-vel és a szolgáltatásokkal. „Tudatos BMW-csalás, elégtelen törvények” felirattal matricázták fel az autót, fogtak egy kalapácsot és egy baltát, és nekiálltak felaprítani az M6-ost, a sajtó és a járókelők szeme láttára.
A hivatalos közlemények szerint a tulaj még 2008-ban vásárolta a szuperautót Olaszországban, átszámítva mintegy 30 millió forintért, de azóta csak baj van a BMW-vel. A márkaszerviz sok-sok javítási kísérlet után egyszerűen elzavarta a férfit, hogy a termék ilyen, nem lehet vele mit kezdeni. Az ezt követő szakértői véleményeket hosszas levelezés követte, de az olasz kereskedő és a BMW München egymásra mutogatott. Ezek után a tulaj az évekig húzódó per helyett ezt a nem mindennapi módszert választotta demonstrációképpen.
A baltás autógyilkos azt nyilatkozta, hogy ezek után még meg szeretné javíttatni az autót, aztán elmegy a berlini parlament elé, hogy ott még egyszer rommá törtje, hiszen a matrica felirata szerint a „törvények is elégtelenek”. Én elhiszem, hogy bosszantó a mizéria, amibe belekeveredett a tulaj, de szerintem akkor sem ez volt a legjobb megoldás, hiszen szerencsétlen autó nem tehet róla, hogy a márkaszerviz nem bírja megjavítani.
Volt már példa hasonló elégedetlenségből fakadó autórombolásra nemrég, amikor egy sértett kínai Lamborghini-tulajdonos úgy hívta fel magára a figyelmet, hogy súlyos kalapácsokkal felszerelkezett csapatával szétverték a méregdrága olasz vasat. Az ok hasonló volt, mint az M6 esetében. Az autó nem akart beindulni (tipikus olasz), a szervizben sem tudtak mit kezdeni vele.
Hősünket jogosan öntötte el a méreg, úgy érezte, a sarkára kell állnia. Nem máshoz, egyenesen a Lamborghini vezérigazgatójához Stephan Winkelmannhoz fordult panaszával. Azonban nem meglepő, de egy pillangószárny rebbenésével felérő reakciót sem kapott. Így arra a döntésre jutott, hogy a nagyvilág elé tárja szenvedéseit és ennek legjobb módja az lesz, hogy súlyos kalapácsokkal szétverik az autót.
