Így készültek kedvenc autóink

Ugye jól gondolom, hogy nehezen találnék Magyarországon olyan családot, akinek ne lenne legalább egy olyan rokona – közeli vagy távoli az mindegy – aki ne a keleti blokk autógyárainak egyik gyöngyszemével járt volna nap mit nap, vagy teszi azt még most is. Sajnos manapság már egyre ritkábban jönnek szembe velünk ezek az autók, a mai gyerekek pedig már úgy nőnek fel, hogy szinte semmit nem tudnak róluk.

Ezen a szomorú tényen elindulva szedtünk össze néhány videót, ami bemutatja hogyan is készültek azok az autók, amivel szüleink, nagyszüleink, esetleg dédszüleink jártak. Arra kérném a cikket olvasókat, bátran ültessék ölükbe a csemetéket (ha van), és mutassák meg nekik ezeket a felvételeket.

Lada

A Lada az orosz AvtoVAZ járműgyártó vállalat márkája. A szovjet időszakban ezt a márkanevet csak az exportra szánt járműveknél használták, ugyanazokat a modelleket a belső szovjet piacon Zsiguli márkanéven forgalmazták. Az első VAZ 2101 és a kombi VAZ 2102 típusoknak az 1967-es év autója, a Fiat 124 volt az alapja, melyből az olasz mérnökök fejlesztették ki a 124R jelzésű, a Zsiguli alapjaként szolgáló típusváltozatot.

Csak a 2101-ből 4 847 000 darabot gyártottak, de több oldal is egy kalap alá veszi a klasszikus Ladákat, mert műszakilag nincs komoly eltérés a kivitelek között. Ezt alapul véve szédítő a végeredmény: 1970-2012 között 17 572 000 darabot gyártottak a 2101-ből és leszármazottaiból.

A Trabant keletnémet modell, ímelyet a német VEB Sachsenring gyártott. Az első Trabant 1957. november 7-én gurult le a futószalagról, a legelterjedtebb autó volt Kelet-Németországban, és a többi szocialista országba is exportáltak belőle. A Trabant volt az első jármű a Német Demokratikus Köztársaságból, és a keleti közlekedés szimbólumává vált. Régebbi kiadású autós szakkönyvek még törpeautónak nevezték, hiszen – egyes tévhitek szerint – eredetileg nem is kocsinak készült, hanem fedett motornak. 1957 és 1991 között összesen 6 generáció látta meg a napvilágot.

A 601-es modellt népautónak tervezték, és elérte a célját. Az olcsó, mára legendás, 26 lóerős, kétütemű motorral pöfögő kisautó 2 774 821 példányban hagyta el a zwickaui gyárépületet.

A Škoda Auto ma Csehország legnagyobb személyautógyára, a Volkswagen cégcsoport tagja. A céget 1899-ben alapította Emil Škoda, és az 1920-as évekre Csehország legnagyobb ipari vállalatává vált. Gyártottak személy- és tehergépkocsit, illetve tömegközlekedési járműveket, mozdonyt, hidat, fegyvert, traktort.

A legendás Škoda 105-ösből 839 811, a 120-asból 1 068 189 darabot gyártottak Csehországban – pontosabban Csehszlovákiában -, 44-54 lóerős motorokkal.

A nevét a gyárnak otthont adó Eisenach városban található, az UNESCO Világörökség részét képező váráról kapta. A márka története 1898-ban kezdődött, amikor az Automobilwerk Eisenach (eisenachi autógyár) először nevezte így egyik modelljét, amely ezen a néven 1904-ig készült. 1956-ban a VEB Automobilwerk Eisenach az IFA F9 alapjaira épülő új autó neveként kelt újra életre. Az első modell, a 311-es típus 1965-ig készült nagy sikerrel, köztük olyan változatokkal, mint a kétüléses 313-1 Sport, amelyből Magyarországra összesen néhány darab került, elsősorban színészekhez (például Kazal Lászlónak volt egy).

Az 1966-ban megjelent Wartburg 1000 szögletes karosszériájával új korszakot nyitott, ami egészen 1991-ig tartott. Motorja 1000 köbcentiméteres, 50 lóerős volt, és aki mert, annak akár a 130 km/órás sebesség elérése sem volt lehetetlen. Az utolsó kétütemű kivitel 1988-ban készült el, így 1 224 662 darab 353-as gurult ki a gyárkapun.