A szovjet vezérnek készített ZIS-115 a maga idejében a világ legbiztonságosabb autójának számított. Sztálin kérésére teljes páncélzatot kapott, így súlya elérte a közel 5 tonnát. 
Sztálin kedvenc autója 1
Sztálin kedvenc autója 13
A 6,0 literes motorral szerelt, 162 lóerős monstrumot 1947-ben készítették, végsebessége 120 km/óra volt és 28 liter üzemanyagot szippantott fel 100 kilométeren. Az autó megvédte utasait bármilyen lőfegyver vagy repesz ellen. Egyes pletykák szerint Sztálin először az autó tervezőit ültette a gépkocsiba, rajtuk próbálták ki élesben, hogy valóban megfelelő védelmet nyújt-e. A géppuskasorozat leadása után a gépkocsin még csak horpadások sem keletkeztek, így Szovjetunió Minisztertanácsának 1. elnöke elégedett volt.
Sztálin kedvenc autója 14
Sztálin kedvenc autója 15
A Sztálin Autógyár (Zavod imenyi Sztalina = ZIS) légkondicionált páncélosa 6 méter hosszú volt, hat személy kényelmes szállítására volt alkalmas, ablakai 7,5 centiméter vastagságúak, amiket hidraulikus emelőkkel látták el, különben súlyuk miatt nem lehetett volna felhúzni azokat. Az alábbi videó ezt remekül demonstrálja:

Joszif Visszarionovics Sztálin

A világtörténelem legnagyobb jelentőségű és legnegatívabb megítélésű vezetői közé tartozik. A Vlagyimir Iljics Lenin által létrehozott proletárdiktatúra annak halála utáni kollektív vezetőségének egyik meghatározó tagja, majd a diktatúra egyszemélyi vezetője lett. 

Sztálin kedvenc autója 16

Uralma alatt folytatódott valamennyi ellenzéki mozgalom működésének tiltása, tagjaik üldözése, sokak kivégzése, a Szovjetunióban és a második világháborúban általuk elfoglalt országokban. Nevéhez fűződik a világ legnagyobb megsemmisítőtábor-rendszerének, a Lenin által létrehozott Gulagnak a kiterjesztése. Erőteljes személyi kultuszt alakított ki: arcképét minden középületben elhelyezték, városokat neveztek el róla, szobrokat állítottak neki, tapsolni kellett, amikor kimondták a nevét.

Kísérlete a bolsevista szovjet rendszer egész világra való kiterjesztésére Magyarország és a második világháború után a „béketáborhoz” tartozó, erőszakkal és csalással csatlósává tett országok számára tragikus következményekkel, megszállással (amihez a nyugati hatalmaknak beleegyezésüket adták, cserébe a Szovjetunió segítségéért a Harmadik Birodalom ellen) és az 1956-os forradalomba torkolló diktatúrával járt együtt, de a hidegháborúnak is előzményei közé tartozik. 

Sztálin kemény kézzel irányította a nemzetközi kommunista szervezeteket is, még a mozgalmon belül is hajtott végre politikai tisztogatásokat; ezekért és a nevéhez fűződő személyi kultusz miatt még kommunista utódai is elítélték. – wikipédia