Komoly viharok zajlottak az elmúlt napokban Magyarország több részén, ám elsősorban a hirtelen jött sok eső okozott gondot. De a természet tud ennél komolyabb pusztítást is végezni. Csütörtökre a nap második felére ismét többfelé jósolnak zivatart, amelyhez elsősorban felhőszakadás (néhol > 50 mm ), helyenként jégeső és erős vagy viharos (50-75 km/óra) széllökés társulhat. A meteorológiai szolgálat szerint a heves zivatart sem lehet kizárni, amelyet nagyobb méretű (átmérő: > 2-3 cm) jég és kis valószínűséggel 80-90 km/óra feletti szélroham kísérhet.
Nagyméretű jégdarabok szerencsére csak elvétve hullanak hazánk területére, nem úgy, mint a Nebraskában (USA) található Balir városára. Néhány hónappal ezelőtt történt, hogy baseball-labda méretű jég hullott az égből, megrongálva ezzel több száz autót, és számos épületet.
Az anyagi károk mellett a legsúlyosabb jégesők gyakran – akár halálos áldozatokkal – személyi sérülésekkel is járhatnak. Az egyik legnagyobb és legkorábbi, jégesőből származó tragédia a IX. század környékén, Roopkundban (India, Uttarakhand állam) következett be, amely több mint 200 zarándok halálát okozta. A legnagyobb hivatalosan rögzített, halálos áldozatokkal járó jégeső 1986. április 14-én, a bangladesi Gogalpanj településen következett be, melynek során az 1 kg-ot is meghaladó jégdarabok 92 ember halálát okozták.
Az utóbbi évtizedek legnagyobb jégverése 1987. július 25-én érte el Magyarországot, a legjelentősebb károk Baranya, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád, Veszprém és Szolnok megyékben alakultak ki. A három, helyenként öt centiméter átmérőjű jégszemek letarolták a gyümölcsösöket és a zöldséges kerteket, a szélvihar gyökerestől csavarta ki a fákat. Az Állami Biztosító kárfelmérése szerint a károk Baranyában elérték a 700 millió forintot.
Tudtad?
A jégeső a csapadék egy olyan formája, ami akkor alakul ki, amikor a zivatarban jelenlevő feláramlások a légkör extrém hideg rétegeibe esőcseppeket szállítanak magukkal, ahol azok szilárd halmazállapotúvá fagynak és a kialakuló jégszemek a zivatar leáramlásába kerülve a felszínre hullanak.
Akkor beszélünk jégesőről, ha a jégdarabok átmérője eléri vagy meghaladja az 5 mm-t. Ennél kisebb méret esetén jégdaráról van szó. A zivatarok többségében kialakulnak jégszemek, csak az esetek egy részében ezek a felszínre érve elolvadnak. Azt, hogy kialakul-e jégeső, az a körülmény dönti el, hogy a felhőben a jégszemek mennyire tudnak megnőni, egy bizonyos mérethatár fölött ugyanis a jégszem már nem képes elolvadni a zuhanás közben, és a talajra szilárd halmazállapotban hullik.
forrás: wikipédia
