Oroszország egyik legnagyobb példányszámban gyártott terepjárója volt az UAZ-469-es, a képeken azonban a legritkább modellváltozata látható, amit tankok ellen vetettek be.
Az alap 469-es a Szovjet Hadsereg és a Varsói Szerződés tagállamai részére fejlesztették ki, illetve az ejtőernyős deszantcsapatok igényeit is figyelembe vették a tervezés során. Egyszerű szerkezete és kis karbantartási igénye miatt széleskörűen elterjedt mind katonai, mind a polgári piacokon, a mai napig rendkívül népszerű típus.
Az első sorozatgyártású példány 1972. december 15-én készült el. Szolgálatba 1973-ban állt, felváltva elődjét, a GAZ-69-et. A fotókon látható felépítmény már egy erősen átalakított modell, ami az SPG-9 utónevet kapta, a rászerelt páncéltörő után.
Az SPG-9-es hátrasiklás nélküli páncéltörő ágyú 1962-ben született meg, amely egy nagy hatótávolságú, nem irányított rakétafegyver. A vetőcsőhöz az évek során három fajta lőszert fejlesztettek ki: a kumulatív robbanófejjel szereltet, az előszilánkosított, vagy más néven repesz-romboló, gyalogság ellenit, majd a reaktív páncélzatok elterjedése után kifejlesztett tandem robbanófejes, kumulatív harci résszel szerelt rakétagránátot is.
Magyarul három az egyben, ami elől nem volt menekvés, ha a két fős kezelőszemélyzet pontosan lőtte be a célt.
