Nagyjából négy évvel ezelőtt a Peugeot bemutatta azt a tanulmányt, ami könnyen a Ferrarik és Lamborghinik ellenfelévé válhatott, ha eljut a sorozatgyártási fázisba. A 2012-es Párizsi Autószalon leplezték le az Onyx névre keresztelt sportautót. A középmotoros jármű 3,7 literes turbódízel erőforrását villanymotor támogatja. Előbbi 600 lóerős V8-as, az elektromos motor pedig 80 lóerővel segíti rá.
De nem ez volt az első próbálkozása a francia márkának, a nyolcvanas évek végén készült egy másik tanulmány, amely nagyon hasonlít az Onyxra, vagy helyesebben az Onyx hasonlít a régebbi koncepcióra, amelyet anno Oxiára keresztelt a Peugeot.
Az 1988-as középmotoros Peugeot Oxia technikai adatai igen impozánsak. Motorháza alatt V6-os duplaturbós blokk csücsül, ami 670 lóerő teljesítményű, nyomatéka pedig 720 Nm. Az összkerékhajtású sportgép súlya 1374 kilogramm, végsebessége pedig 350 kilométer/óra. Összesen két darab készült belőle, melyek megépítése akkoriban 8 millió francia frankot emésztett fel, azaz mintegy 360 millió forintot.
Akkortájt a Peugeot csúcson járt a versenysportban, gondoljunk csak a 205 T16-ra, ami a ’80-as évek számos komoly megmérettetésben remekül szerepelt, zsinórban nyerte a versenyeket a B-csoportban, és miután azt megszüntették, a Talbot Sport csapat Jean Todt irányításával új kihívások után nézett, és szó szerint melegebb éghajlatra küldte a T16-osokat. Megnyerte az 1987-es és 1988-as Dakart, de Észak-Amerikában is megrázta magát a 600 lóerő felett teljesítő 205-ös, aminek Pikes Peak-i győzelem volt az eredménye.
Az Oxia előfutáraként, és a franciák versenysport iránti elhivatottságaként lehet még megemlíteni a WM P88-as modellt, ami az 1988-as Le Mans-i versenyen 407 km/órás sebességrekordot ért el a Mulsanne egyenesben, amit azóta sem tudott senki megdönteni (Persze azért sem, mert már egy sikánt is beépítettek). Ennek a versenyautónak a 2,9 literes V6-os motorja került az Oxiába is, mely eredetileg durván 900 lóerős volt.
Nem a levegőbe beszélt a Peugeot, az Oxia 350 km/órás végsebességét hivatalosan is lemérték, mégpedig a Nardo tesztpályán, melynek legismertebb része a 12,5 kilométeres nagy sebességű, döntött körpálya, ahol többek közt a Koenigsegg CCR csúcssebességét is ki tudták próbálni (388 km/óra). A Peugeot szupersport-koncepciójával a Michelin tesztpilótája, Jean-Philippe Vittecocq érte el a fent említett csúcssebességet.
Az autó formatervéért az a Paul Bracq a felelős, aki számos klasszikus Mercedes-Benz vonalait is megálmodta.
Az Oxia posztere valószínű, hogy ott díszeleg az igazgatóság tárgyalótermében, hogy ne feledjék el: „meg kell valósítanunk ezeket a terveket, nem hagyhatjuk veszni a remek koncepciót”. Lehet, hogy így született meg a Onyx? A cikk eredetileg 2013-ban jelent meg. Frissítve 2015.05.13
