Mit adtak nekünk a törökök?

Amikor ezeket a sorokat olvassák, mi már valahol Törökország felé autózunk a Fiat Dobló Cargónkkal, vagy ha különösen jól alakulnak a dolgok, még az is lehet, hogy már a török határt is átléptük. Míg a nettelenség sötét fátyla borul ránk, tekintsük át, hogy a szerencsétlenül járt gólya, gólya gilice török gyerek által megvágott lábán, vagy a 150 éves rabigán kívül mit adtak nekünk, vagy éppenséggel a világnak a törökök? Nézzük!

Az 1500-as években Európában nem volt nagy divatja a fürdésnek. A kor nyugati nyitásban érdekelt török gazdasági bevándorlói viszont nem szerették, ha kicsit büdös. A másik. Így kihasználva Buda remek geológia adottságait, felhúztak pár ma is menő törökfürdőt. És amikor hazamentek, ezeket jól itt hagyták nekünk. Köszönjük.

A fürdők mellett néhány vallási indíttatásból emelt épület is fennmaradt, ilyen az egri minaret, amit kötelező osztálykirándulás keretében szerintem minden általános iskolás legalább egyszer meglátogatott már, de emellett Pécsett, Esztergomban, és Érden is található minaret. 

Rózsák

A legendák szerint a Gül Baba csente el a kincsükre féltékeny bolgároktól az első rózsamagokat, amelyeket Budára érkezve a kertészkedésre kapott Rózsadombon kezdett szaporítani, illetve a holdfénynél leszakajtott levelekből rózsaolajat készíteni. Gül Baba meghalt, a rózsák maradtak. Türbéje, magyarul sírkápolnája a 16. században épült, a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai lábához közel található.

Döner vagy girosz?

Tökmindegy, ugyanaz a kettő, csak az egyik a török, míg a másik a görög neve ugyanannak a függőleges nyársra húzott, és úgy sütött húsnak. Bár több országban is ismert, a forgatós, forgácsolás technikát állítólag a törököknek köszönhetjük. A ma gyorséttermekben kapható, pitába töltött döner kebabot egy nyugat-berlini török bevándorlótól, Kadir Nurmantól származtatják, aki 1972-ben jött rá, hogy ebben a formában jobban eladható ez az ízletes húsétel. Aki mélyebben is elmerülne a döner-girosz témában, itt olvasgasson.

Törökméz

Maradjunk a gasztronómiánál, jöjjön egy másik, jóval giccsesebb kaja, a törökméz. Igaz, ez leginkább csak nevében török, más köze nincs a törökökhöz, de sebaj. A cukorból és szódabikarbónából készülő ragacsos, főleg búcsúkban, rendezvényeken árult tömegnövelő édességet otthon is megpróbálhatják előállítani a kísérletező kedvű konyhaművészeknek. Tippek és trükkök az alábbi linken: Törökméz

Török kávé

A török kávé története – amely megnevezés alatt a kávé elkészítésének egyik módját értjük – a 16. századra nyúlik vissza. 1543-ban Özdemir Pasa, az Oszmán Birodalom jemeni kormányzója Jemenből szállította az első kávébabszemeket a szultánnak. Később, 1554-ben két szír származású kereskedő megnyitotta az első, Jemenben akkor már ismert és elterjedt kávézókat Isztambulban. A kávészemeket Törökországban kezdték először pörkölni, majd pörkölés után finomra őrölve egy speciális edényben megfőzni. A 17. században kezdett terjedni a kávé, ill. a török kávé mint főzési eljárás Törökországon kívül is, először Velencében, majd Franciaországban, Ausztriában. 

Dohány

Ezt is ők hozták magukkal, tudtukon kívül hozzájárulva a nemzeti dohányboltok elterjedéséhez. A török hódoltság alatt szökött szárba Magyarország területén a dohánytermesztés. Emellett a tipikusan magyarosnak tartott paprika, bors, őszibarack, és a joghurt is török eredetű. 

És persze van egy nagy rakás török eredetű szavunk is. Párat majd kipróbálunk, reméljük megyünk vele valamire…