Az autógyártás áldott pillanatai, amikor a vezetőség elengedi egy fejlesztőcsapat kezét. Srácok, csináljatok amit akartok. Így születhet olyan szörny, mint ez a BMW X5.
Még csak messzi álom volt a BMW X5M, sőt az egész SUV sikersztori gyerekcipőben járt, amikor a bajorok olyan gép megalkotása mellett döntöttek, ami lájkvihart kavar, és megosztás cunamit gerjeszt. Pedig 1999-ben még nem léteztek közösségi oldalak, nem volt Facebook, de a lenyűgöző hatás a nyomtatott sajtó lapjain, és a tévéműsorokon keresztül is átjött.
A BMW X5 LM V12 Komplett, tiltásig pörgetett őrület, egy olyan vérengző masztodon, amit látva ma ezerszer vetnének keresztet az emissziós normákat imádó brüsszeli aktatologatók.
Az alapötlet pofonegyszerű. A fejlesztői gárda célja volt megmutatni az autó képességének maximumát, valódi határait. Ehhez adott volt a Le Mans győztes BMW V12 LMR 700 lóerős, 720 Nm leadására képes, hatliteres SZÍVÓ-benzines motorja, ezt kellett harmóniába hozni az X5 többi alkotóelemével.
Ehhez természetesen komoly átalakítások során esett át az egyedi konstrukció, 3 centiméterrel csökkent a hasmagasság, a gyári ülések helyére négy valódi kagylóülés került, rengeteg alumíniummal körítve, hogy az autószalonok bámészkodóinak is jusson némi vizuális csemege.
A 20 colos felnikre elöl 275/40, hátul 315/35-ös méretű abroncsok kerültek, de a karosszéria egyéb dimenziói nem változtak.
Természetesen a Nürburgring rekord már az előző évezredben is fontos fegyverténynek számított, ezért addig űzték körbe a testes atlétát, amíg Hans-Joachim Stuck vaddisznó-szelídítő bement nyolc perc alá, és 7:50-es legjobb körideje elég volt ahhoz, hogy az autó rekorder! felirattal kerüljön a korabeli újságok címlapjára.
