A természet egyik legnagyobb csapása a jégeső, ami ellen szinte tehetetlen az autós, ha nem talál gyorsan valami fedett részt, ahová behúzódhat. Tegnap az ország jelentős része kapott ízelítőt a jégből, Miklós kollégánkat is épp útközben kapta el az égi áldás.
De mi történik akkor, ha ennél nagyobb szemekben esik a jég? Mutatjuk.
10 kép a pusztító jégesőről 1
10 kép a pusztító jégesőről 23
10 kép a pusztító jégesőről 24
Az anyagi károk mellett a legsúlyosabb jégesők gyakran személyi sérülésekkel is járhatnak. Az egyik legnagyobb és legkorábbi, jégesőből származó tragédia állítólag a IX. század környékén, Roopkundban (India, Uttarakhand állam) következett be, amely több mint 200 zarándok halálát okozta. 
10 kép a pusztító jégesőről 25
10 kép a pusztító jégesőről 26
A legnagyobb hivatalosan rögzített, halálos áldozatokkal járó jégeső 1986. április 14-én, a bangladesi Gogalpanj településen következett be, melynek során az 1 kg-ot is meghaladó jégdarabok 92 ember halálát okozták.
10 kép a pusztító jégesőről 27
10 kép a pusztító jégesőről 28
Az utóbbi évtizedek legnagyobb jégverése 1987. július 25-én érte el Magyarországot, a legjelentősebb károk Baranya, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád, Veszprém és Szolnok megyében alakultak ki. A három, helyenként öt centiméter átmérőjű jégszemek letarolták a gyümölcsösöket és a zöldségeskerteket, a szélvihar gyökerestől csavarta ki a fákat. Az Állami Biztosító kárfelmérése szerint a károk Baranyában elérték a 700 millió forintot.
10 kép a pusztító jégesőről 29

10 kép a pusztító jégesőről 30

10 kép a pusztító jégesőről 31

10 kép a pusztító jégesőről 32
Tudtad? 
A jégeső a csapadék egy olyan formája, ami akkor alakul ki, amikor a zivatarban jelen levő feláramlások a légkör extrém hideg rétegeibe esőcseppeket szállítanak magukkal, ahol azok szilárd halmazállapotúvá fagynak, és a kialakuló jégszemek a zivatar leáramlásába kerülve a felszínre hullanak. 
Akkor beszélünk jégesőről, ha a jégdarabok átmérője eléri vagy meghaladja az 5 mm-t. Ennél kisebb méret esetén jégdaráról van szó. A zivatarok többségében kialakulnak jégszemek, csak az esetek egy részében ezek a felszínre érve elolvadnak. Azt, hogy kialakul-e jégeső, az a körülmény dönti el, hogy a felhőben a jégszemek mennyire tudnak megnőni, egy bizonyos mérethatár fölött ugyanis a jégszem már nem képes elolvadni a zuhanás közben, és a talajra szilárd halmazállapotban hullik.