Ferndinand Porsche Maffersdorfban született az Osztrák-Magyar Monarchiában, Csehország szudétanémet területén. Egész életében osztráknak vallotta magát. Apja munkáját követve bádogos inasként kezdte, de érdeklődését igazán az akkor még gyerekcipőben járó elektromosság kötötte le. Elvégezte az ipariskolát, után pedig egy bécsi villamos ipari üzemben kezdett dolgozni, ahol mindössze huszonkét évesen részlegvezető lett.
1897-ben Ludwig Lohner udvari kocsigyártó vállalkozásához került. Két évvel később a tulajdonossal együtt készített elektromos autója nagy sikert aratott az 1900-as párizsi világkiállításon. A 3 lóerős villanyautó a maga korában kiemelkedő teljesítményre volt képes. 1903-ban megnősült, házasságából egy fiú és egy lány született.
Miután Lohner eladta szabadalmait az Austro-Daimlernek, Porsche itt lett műszaki igazgató, előbb az ausztriai gyárban, majd a Daimler stuttgarti irodájában tervezett kisautókat, versenyautókat és Mercedes-modelleket.
1917-ben a Bécsi Műszaki Egyetem a mérnöktudományok doktora címet adományozta neki, később a Daimlernél végzett munkásságáért a Stuttgarti Műszaki Egyetem is tiszteletbeli doktorrá és professzorrá nevezte ki. A Benz és a Daimler 1926-ban végbement egyesülésével nem értett egyet, ezért visszaköltözött Ausztriába. Három évig a Steyr cégnél dolgozott, 1931-ben pedig Stuttgartban önálló motor- és járműfejlesztő irodát nyitott, ahol versenyautók, majd hadi járművek tervei készültek.
Porsche álma azonban az volt, hogy strapabíró, de igénytelen és legfőképp olcsó népautót gyártson. 1931-re fiával közösen a tervezőasztalon már elő is készítette a konstrukciót; a dátum hangsúlyozása azért fontos, mert a népautó gondolatát később sokan Hitlernek tulajdonították. Elképzeléseivel a Zündapp, majd az NSU gyárat kereste meg, utóbbinál három, a későbbi „Bogár” alakjára hasonlító prototípus el is készült, de a gyár az utolsó pillanatban visszalépett a gyártástól.
A Führer 1933-ban adott megbízást Porschének olyan kocsi tervezésére, amely két felnőtt és három gyermek szállítására képes 100 kilométeres sebességgel, és ezer márkánál nem kerül többe. A korábbi terveken csak kisebb módosításokat kellett végrehajtani, így a szerződés 1934. júniusi aláírása után egy évvel már el is készült a prototípus, majd a Daimler-Benz üzemeiben elkészült a próbaszéria is. Az alig négyméteres, kétajtós VW Type 1 (KdF-Wagen) léghűtésű négyütemű 24 lóerős boxermotorral volt ellátva, formáját Erwin Komenda, a Porsche fő formatervezője alkotta.
A magyar származású Barényi Béla, a gyűrődő zónákkal körülvett biztonsági utascella atyja később plágiumpert nyert Ferdinand Porsche ellen, mert korábban elkészítette egy a Bogárhoz nagyon hasonló, farmotoros népautó tervét. Barényi szimbolikus, egy márkás kártérítést kért, és a per megnyerése után kapott is a Volkswagentől.
1937-ben megalapították a Volkswagenwerk Gmbh-t, 1938. május 26-án pedig nemcsak egy új autógyár, hanem egy új város alapjait is lerakták Wolfsburgban. Az építkezés a második világháború kitörése után megtorpant, a haditermelésre való átállásig csak 210 kocsit gyártottak. A Porsche irodában ezután katonai járműveket terveztek, az első Porsche-emblémák a Tigris tankokon jelentek meg.
A wolfsburgi gyár 1939-es megnyitásakor Ferdinand Porsche lett a cég igazgatója. A háború végén ezt az üzemet is bombázták, de nem szenvedett súlyos károkat. A megszálló angolok hamar beindították az autógyártást.
1945-ben a franciák letartóztatták, egy portásfülkében javítgatta a később népszerűvé vált Renault Dauphine terveit, azaz a Volkswagen piacáért versengő francia népautó elkészültében is fontos szerepet játszott. Párizsból 1947-ben egymillió frank óvadék ellenében távozhatott, visszatért Németországba, de az autóiparnak végleg hátat fordított. 1951. január 30-án, 75 éves korában halt meg Stuttgartban. A legendás sportkocsikat már fia, Ferdinand Anton Porsche fejlesztette ki, ám addigra a „Bogár” már meghódította a világot.
A Volkswagen Bogárból (Type 1) 1938 és 2003 között mintegy 21 529 464 gyártottak.