A funkcionáriusoknak szánt, reprezentatív megjelenésű limuzin alaktényezője (cw-értéke) 0,36, a 2,5 literes V8-as motor teljesítménye kezdetben 95 lóerő volt, amit 1963-ban 105 lóerőre növeltek (mivel a sűrítését 6,5:1-ről 8,2:1-re változtatták). Az összehasonlítás kedvéért: 1956-ban a Ponton Mercedes 220 S 100, a 300-as Adenauer Mercedes pedig 125 lóerőt teljesített. 
Tehét a kor és a rendszer négykeréken guruló luxusáról beszélünk, nem versenyautóról. A csehek mégis versenyeztek vele, a blokk négy dupla torkú Weber 35-ös karburátort kapott, a kompressziót még tovább, 10,5:1-re emelték, a lóerők száma pedig 160-ra ugrott.
1965-ben és 1966-ban a “Marathon de la Route”-on egy sor értékes helyezést szerzett a Tatra-csapat, és szerencsére akadnak olyan fanatikus rajongók akik életben tartják a Tatra 603 B5 örökségét, és akadnak olyan kellőképpen bátor alakok, akik hagyják, hogy a muzeális értékű, ritka gépészeti remek egy újságíró kezei között elevenítse fel a versenysikereket.
