1. „Nem kötöm be magam, az a biztos. Egy haverom úgy élte túl, hogy kirepült a kocsiból, amúgy meghalt volna, azt mondták a helyszínelők.” – A mai napig belefutok néha ebbe a hajmeresztő sztoriba, amit örökre felejtsen el mindenki, aki autóba ül. A biztonsági öv és a légzsák kettőse az, ami megmenti egy ember életét, nem az, ha ütközéskor kizuhanunk az ablakon. Persze volt már rá példa, de nagyon kevés az esélye, körülbelül 1-2 százalék. Feltennéd erre az életed?
2. „A téli gumi színtiszta átverés, marketingfogás, hogy minél több pénzt húzzanak ki a zsebünkből a gyártók.” – Ennek az ellenkezőjét a legegyszerűbb bizonyítani. Számtalan alkalommal teszteltünk már különböző nyári és téli abroncsokat téli körülmények között, és kivétel nélkül a téli gumival több tíz méterrel rövidebb féktávot produkáltunk, vagy nem csúsztunk meg egy adott kanyarban. Színtiszta fizika: a téli abroncsok keveréke sokkal lágyabb, ezért nem dermed meg annyira a hidegben és jobban tapad az aszfalthoz, mint a nyári gumi. Ezért van az is, hogy jó időben nem érdemes télivel közlekedni, mert lágysága miatt hamarabb elkoptatjuk, mint a nyárit. Nem atomfizika…
3. „A vízzel hajtott autó működik, csak megöli az olajlobbi.” – A legtöbb beszámoló így kezdődik: láttam egy videót a neten. Igen, azokat a videókat mi is láttuk, az elnyomott, szegény feltalálókról, akik sajnálkozva a világ gonoszságán, otthon barkácsolt autójukba vizet töltve pöfögnek a naplementébe. Pedig olcsó, egyszerű eljárás lenne, hiszen a „feltalálónak” egy sufniban sikerült összehoznia.
Ez egy állandóan visszatérő történet (lásd: Gróf Spanyol Zoltán vízautója): ahhoz, hogy a vizet hidrogénre és oxigénre bontsuk, energiát kell befektetni. Amikor a kitermelt hidrogént elégetjük, a hidrogén az oxigénnel vízzé rekombinálódik, és az energia egy részét visszakapjuk. De a termodinamika törvényei szerint a visszanyert energia nem lehet több, mint amennyit a szétválasztásba belefektettünk, következésképpen ez a folyamat egyszerűen alkalmatlan energiatermelésre. Azokat, akik korábban azt állították magukról, hogy ezen az úton sikerült energiát előállítaniuk, nagyjából két csoportra lehet osztani: vagy botcsinálta természettudósokként magukat is becsapták, vagy az átverés nagymesterei voltak. – írja a szkeptikus.blog.hu Akit bővebben érdekel a téma, a BME tájékoztatója tökéletes kiindulópont lehet a vízautó kérdéskörében.
4. „Prémium üzemanyagot tankolok, úgy megy a vas, mint a szél.” – Hétköznapi autóknál ne várd, hogy rakétaként fognak megindulni, ha telenyomod a tankot vépóver részinggel vagy egyéb táltosbenzinnel. A szabványban előírtnál magasabb oktán-, illetve cetánszámú és eltérően adalékolt prémium-üzemanyagok számos előnyt ígérnek. A jobb minőségű gázolaj és benzin tisztább és tökéletesebb égést, kevesebb lerakódást, hosszabb élettartamot, kisebb fogyasztást, finomabb működést és nagyobb teljesítményt nyújthat a forgalmazók szerint.
Ám egy 95-ös benzinre konstruált motor nem fogja átállítani a vezérlést és nem használja ki a kompresszióviszony növelésére a magasabb oktánszámtól javuló kopogástűrést. A jobb adalékokat viszont megérezheti a tulaj, és a tisztább égéstérben tényleg születhet kicsivel több lóerő. Azt mindenki eldöntheti, hogy a pár százalékos, időnként a mérési hibahatáron belüli különbség és az ígért többi előny megéri-e neki az árkülönbséget.
5. „A BMW-sofőrök a legnagyobb bunkók!” – Ez bizony nem igaz, csupán azért tűnik úgy, hogy a bajor márka szerelmesei viselkednek a legszélsőségesebben az utakon, mert az utóbbi időben annyira megszaporodott a külföldről behozott BMW-k száma, hogy sokkal, de sokkal többet látni belőlük, mint más gyártók típusaiból. Nem kell rájuk haragudni, közöttük is több a törvénytisztelő autós és szabályosan parkoló, mint az ellenkezője. (KSH-adat: 2010-ben még 47 110 darab futott magyar forgalmival az utakon, ez a szám 2015-re 84 320-ra nőtt.)
6. Automata váltó = magas fogyasztás!? – Ezt sokan általános igazságként puffogtatják, de a valós helyzet sokkal árnyaltabb. Az automata régen is, most is magasabb árkategóriát képvisel, itthon kevésbé elterjedt, sokan saját tapasztalat nélkül mondanak véleményt. A régebbi hagyományos, kuplung nélküli hidrodinamikus nyomatékváltók kevés fokozattal dolgoztak, és valóban többletfogyasztást okoztak. Viszont a legmodernebb 7-8-9 fokozatú váltóknál nincs számottevő fogyasztásnövekedés a manuálissal szemben, a gázelvételre üresbe kapcsoló vitorlázó funkcióval még hatásosabban spórolnak, mint mi tennénk. A modern szerkezetek már tanulnak, nem csupán a lejtőt és az emelkedőt ismerik fel, azt is kiértékelik, hogyan vezet a sofőr, és időben előkészítik a váltást, hogy mindig a megfelelő fokozatban legyünk. 
7. A mobiltól robban a benzinkút. – Az ausztráliai Szállításbiztonsági Hivatal 2005-ös riportjában 243 benzinkúti tűzesetet vizsgált meg. Egyik esetben sem távközlési eszköz okozta a tüzet, hanem jellemzően emberi – műszálas – ruházatból származó statikus elektromos kisülés. A témával a MythBusters csapata 2003-ban már foglalkozott, 2004-ben újra kipróbálták, de egyik kísérlet sem bizonyította, hogy a mobil szikrázna és meggyújtaná a benzingőzt, amikor csörög. Egyetlen eshetőség a meghibásodó akkumulátor okozta szikra, de ennyi erővel az autó saját akkuját is ki kellene venni tankolás előtt.
Miért találkozhatunk tiltó táblával mégis a kutakon? A szabályozás célja, hogy a telefon ne vonja el a tankolást végző személy figyelmét. Ez hordoz magában valódi veszélyt, a hirtelen csörgő mobil után kapkodó ember veszélyesebb, mint maga a mobil. „Nem egyértelműen bizonyított a veszélyessége, tény, hogy a mobiltelefon-gyártók nem vállalják a felelősséget a telefonok robbanásbiztosságára, ez a használati útmutatókban fel van tüntetve. A szóban forgó környezet robbanásveszélyes, egyértelműen a legbiztosabb és a legbiztonságosabb, ha elkerüljük a mobiltelefon használatát a kutakon.” – írja a transindex.ro.
