Ezek a képek a soha ki nem kopó, mindig előkerülő témák mintapéldái. Már hosszú évek óta keringenek a neten, régen körlevelek vicces képválogatásában, ma a Facebook oldalakon.
Mert olyasmit örökítenek meg, ami egyszerre érdekes, meghökkentő, és humoros. Beindítja a fantáziát, ennyi pedig épp elég, a háttértörténet pedig elmarad. Nem is fontos, elég a látvány, hatalmas mozdony 12 keréken!
Azért furdalt a kíváncsiság, és a felszínt karcolgatva, nagy vonalakban utánanéztem, kik és miért építették ezt a sínek nélkül guruló monstrumot.
Bár a felhasznált technológia, és külső képek alapján régebbi projektnek tűnik, a fejlesztést a kétezres évek elejére teszik a források. A formát, felépítményt a MÁV utasai számára ismerős DM62-es mozdony, vagyis az M62 „Szergej” egyik alváltozat adta.
Az alapot adó 7919-es
Alulra viszont sínekre termett futómű, hajtás helyett az MZKT-7919 kódjelű, rakétahordozóként is bevethető katonai tehergépjármű alkatrészei kerültek. Építése után, első saját erejéből megtett méterein lerobbant, és talán azóta is ott áll Bronnitsy településen, az orosz Védelmi Minisztérium kutatóbázisa előtt.
Mi volt a cél? Összesen hat, kissé eltérő verzió kering, de a lényeg nagyjából ugyanz. Semmi konkrét.
Kísérleteztek, ötleteket próbáltak ki, megoldásokat teszteltek a moszkvai kutatóintézetben. Minden kereket külön villanymotor hajtott, a kerekenként független kormányzást hidraulika működtette. Természetesen katonai felhasználásra tippelnek sokan, talán egy harci helyzetben bevethető, mobil generátor-állomás kifejlesztése lett volna a cél, de helyette egy örök netes talányt sikerült összehozni.
