Ebbe a kategóriába tartozik a hanyag karosszériajavítás is. Szegeccsel tákolt, újságpapírral borított rémségeket is láttunk már, de a leggyakoribb a gitt mértéktelen használata. Egy horpadást így a legegyszerűbb (?), vagy a legigénytelenebb eltüntetni.
A videón egy extrém eset, de enyhébbel tényleg gyakran találkozhatunk. A felderítés egyik jól bevált eszköze a rétegvastagság-mérő. Ez az eszköz sem mindenható, de használatával azért sok esetben leleplezhető a kontár javítás. Új autóknál a határérték 300 mikron a gyárban vagy szállítási sérülés miatt átadás előtt újrafújt autók miatt, de a gyári fényezés 150 alatti, többnyire 100 mikron körüli értéket mutat.
Amennyiben csak fújták az autót, nagyjából 250-350 mikron a festékvastagság, ha gittelni kellett, akkor több. Ha pl. a felületet kiegyenlítő gittelés miatt 1227-es érték jelenik meg, az 1,2 milliméteres vastagságot jelent. Első körben egy sárvédőt vagy ajtót három helyen érdemes megmérni, és ahol nem gyári a fényezés, azon az elemen kell több ponton a fémhez érinteni a műszert. Az értékeket mindig a szemközti oldal eredményeivel érdemes összevetni, például ajtóét az ajtóéval.